A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
A Nyugat- és a Közép-Mecsek területén elhelyezkedő erdészet nemcsak történelmi, hanem földtörténeti korok találkozóhelye is: a permi homokkő, jurakori mészkő alatt liászkori kőszén húzódik. A növényzet is igen változatos, a déli oldalakat karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és cseresek uralják, az északi oldal extrazonális bükköseivel, kocsánytalan tölgy elegyes bükköseivel és gyertyános tölgyeseivel, szurdokerdeivel pedig még színesebb. 
„Nemcsak a flóra, a fauna is tartogat ritkaságokat, védett fajokat nálunk. A növények közül érdemes megemlítenünk a sápadt kosbort, a szarvasbangót, a Janka-sallangvirágot, a kizárólag a Mecsekben előforduló pécsi zergevirágot; az állatok közül pedig a búbos cinegét, a kis légykapót és nem utolsósorban a mecseki tegzest” – sorolja Hohn Miklós, az Árpádtetői Erdészet vezetője.
A kecskeméti születésű szakember pályája is az erdészet történelmi állandóságára rímel: a Soproni Egyetem elvégzése után a Mecsekerdő lett az első munkahelye immár 27 éve, ebből 17 éve vezeti az Árpádtetői Erdészetet. A Hohn család a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet határán lévő mintegy 700 éves Kárász településen él, amióta a családfő a Mecsekerdőnél dolgozik.
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás, amely alapküldetésében és gyakorlatában is hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot.
Mindez az Árpádtetői Erdészetnél sincs másként, szakemberei szintén az erdő biológiai erőforrásainak megőrzésére és gyarapítására, az erdei életközösségek alkotta ökoszisztéma egyensúlyának fenntartására törekednek.
„Adottságaink alapján a természetes úton születő csemetékre alapozzuk az erdőkezelést, 2009-ben pedig, önkéntes és kísérleti jelleggel, megkezdtük az átalakító és szálaló üzemmód alkalmazását” – mondja Hohn Miklós. „Az átmeneti és örökerdő-gazdálkodás jelenleg 1200 hektárra terjed ki, közel 1500 hektáron pedig egyáltalán nem végzünk fahasználatot. Mindennek egyik alapfeltétele, hogy a nagyvadlétszám közelítsen a természetes nagysághoz, ezért az erdészet vadgazdálkodása elsősorban ezt a célt szolgálja. Ezzel összefüggésben az erdei vadkárunk is évek óta csökken” – teszi hozzá. Az eredményes gazdálkodáshoz azt is látni kell, hogyan alakul a környezet és ez milyen hatással van az erdei ökoszisztémára – különösen fontos ez most, amikor már a mindennapjainkban érezzük a klímaváltozás következményeit. „Az erdészek napi munkavégzése az elődök kutatásain, mérésein és számításain alapszik. Folyamatos nyomon követés és új módszertan kidolgozása szükséges a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, hogy erdeinket fel tudjuk készíteni a klimatikus változásokra, és hosszú távon stabil növénytársulásokat hozzunk létre”
– magyarázza az erdészetvezető.
Az egyik legrégebbi kutatásuk 2011-ben kezdődött a Sás-völgyi örökerdő-tömbben. Több hektáron feltérképezték a faegyedeket törzstérképpel és a minőségi jellemzők leírásával. Tavaly megtörtént a harmadik felmérés, így már 10 éves időszakra tudják vizsgálni az erdődinamikai jellemzőket.
„Erdőgazdálkodásunk egyik célja, hogy a lehető legkisebb ökológiai beavatkozással termesszünk minőségi faanyagot. Erre szolgál a Herma-hegyen kialakított kísérleti erdőnk, ahol egy újabb hosszú távú kutatás alapjait fektettük le” – teszi hozzá az erdészet vezetője. 
A közeli nagyváros, Pécs különösen hangsúlyossá teszi az erdővel kapcsolatos emberi, közösségi igények kielégítését.
A természet és a történelem ehhez megadja az alapot: a Jakab-hegy és környéke nemcsak a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe, hanem történeti-kulturális emlékek tárháza is.
Itt található Európa második legnagyobb földvára és az egykori pálos kolostor romjai is. Szintén az erdészet területén húzódik a Meleg-mányivölgy, ahol többek között a Mecsek leglátványosabb, 6-8 méter magas mésztufagátja alkotta Meleg-mányi-vízesésben is gyönyörködhetünk.
Az erdészet területe a hazai turizmus egyik bölcsője. Az akkor alig egy éve megalakult – és a mai napig működő – Mecsek Egyesület többszáz fő részvételével ott nyitotta meg a hegység első turistaútját 1892-ben.
„Az elődök értékeit őrizve és munkájukat folytatva mi is szeretnénk jó gazdái lenni a ránk bízott területnek, hiszen egyre nő az érdeklődés, egyre több a természetjáró” – hangsúlyozza Hohn Miklós. 220 km turistautat és 54 forrást gondoznak olyan nagy múltú társadalmi szervezetekkel együttműködve, mint a Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. 
Amikor a komlói szénbányában, a húszas évek elején Sikondán kutatófúrások kezdődtek, a remélt szén helyett melegvíz tört fel, a bánya pedig abbahagyta a fúrást. Az erdészetvezető a 38 °C-os vizet vegyelemeztette, és azt kisebb-nagyobb csaták után elismerték gyógyvízként. A fürdőszálló 1928-ban nyílt meg orvossal és megfelelő egészségügyi, kiszolgáló személyzettel. Kolossváry Andor pedig gondolt az erdészeti alkalmazottakra és családjaikra is: részükre a gyógyszálló közelében két faházat épített fel, ingyenes szállást nyújtva számukra. Az erdészet területén, Pécs szomszédságában működik Magyarország egyik legnagyobb erdei kalandparkja, a Mecsextrém park, ahol változatos programkínálat várja a családokat.
Nagy Gábor, MECSEKERDŐ Zrt., Ökoturisztikai és kommunikációs osztályvezető
Forrás: A Mi Erdőnk
