A természetközeli erdőgazdálkodás terjesztésének egyik legfontosabb nemzetközi szervezete a huszonkét európai országot tömörítő Pro Silva. Az egyesület idei találkozóját Luxemburgban tartotta, és az eseményen a Pilisi Parkerdő munkatársai is részt vettek. A folyamatosan bővülő szervezetre már Európán kívül is felfigyeltek, és a legjobb úton halad afelé, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás terjesztésének nemzetközi tudásközpontja legyen.
Bővülő szervezet
Az 1989-ben alapított, tehát több mint harmincéves, ljubljanai alapítású Pro Silva a természetközeli erdőgazdálkodás (close-to-nature forestry) és a folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési rendszerek módszertanának terjesztését támogatja Európa-szerte. Jelenleg huszonkét teljes jogú, nemzeti alapon szerveződő tagja van a Pro Silva Europa ernyőszervezetnek. A Pro Silva szervezetekben jelenleg több mint 5.500 szakember és erdőtulajdonos vesz részt.
Működésének egyik legfontosabb eleme az évente megrendezett találkozók sora, amelyeken az erdészek közvetlenül oszthatják meg egymással a természetközeli erdőgazdálkodás során szerzett tapasztalataikat és első kézből értesülhetnek a legkorszerűbb gazdálkodási módszerekről. Az elmúlt két évben a járvány miatt ezek a találkozók elmaradtak, ezért nagy várakozás előzte meg az idei konferenciát. A Pro Silva Luxemburg által szervezett esemény tartalmas, jól sikerült rendezvény volt, melyen az európai erdők fenntartható kezelésének jóformán összes aktuális kérdése szóba került.
A találkozón a magyar tagszervezetet, a Pro Silva Hungariát az elnökségből most dr. Csépányi Péter alelnök, illetve Némedy Zoltán elnökségi tag erdőmérnökök képviselték, akik egyébként Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai.
Ez alkalommal skandináv és balti országok képviselete is jelentős volt, résztvevőkkel Svédországból, Lettországból és Észtországból sőt, a szervezet új taggal bővült a térségből: Finnországból (Silva RY). Ezen felül új partnerség alakult ki az Erdészdiákok Nemzetközi Szövetségével (IFSA). Más országok szervezetei a tanácskozáson online vettek részt, például Portugália, Szlovákia, Horvátország, Albánia és Bosznia-Hercegovinából. Az érdeklődésre és a Pro Silva jelentőségére jellemző, hogy megfigyelőként brazil (ACEF) vagy indiai (For EcoIndia) partnerszervezetek is bekapcsolódtak a tanácskozásba. Ez remélhetőleg globális hálózat kialakulásának kezdetét jelenti.
„A Pro Silva tagjai végre újra összejöttek, hogy megvitassák azokat az új kérdéseket és lehetőségeket, amelyekkel az európai erdők tulajdonosaiként és gazdálkodóiként szembesülünk.Rendkívül hálásak vagyunk a Pro Silva Luxemburgnak, hogy nagylelkűen vendégül látta az idén huszonötödik alkalommal megrendezett éves találkozót, amelynek kiterjedt programja a városi erdőgazdálkodást, az erdőgazdálkodás és a hidrológia, valamint az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a turizmus összeegyeztetésének témáit mutatta be.Öt évvel ezelőtt a Pro Silva jövőbeli fejlesztési feladataként a szervezet megalkotta a »Transition to Transmission« (az »Átmenettől átvitelig«) szlogent.Most pedig a megbeszélések fő témája az lesz, hogy a Pro Silva hogyan tudja javítani szerepét a tudomány és a tények terjesztésének központjaként a természetközeli erdőgazdálkodásban” – mondta Eckart Senitza, a Pro Silva elnöke.
A természetközeli erdőgazdálkodás módszerei
A luxemburgi erdészek által kezdeményezett beszélgetés témái között szerepel a monokultúrás faültetvények vegyes korú elegyes erdővé alakítása,az erdőtalajok funkcióinak helyreállítása, a kocsánytalan tölgy és a bükk közötti versengés, valamint a természetközeli erdőművelés szabályozásának megvalósítása. Szintén napirenden van a 133 ezer hektár területen 120 különböző erdőt felölelő Pro Silva mintaerdők hálózatának frissítése. Ezek az erdők jelentik a legjobb példákat a természetközeli erdőgazdálkodási kialakítására, alapot adnak az adatcseréhez és a kutatáshoz, valamint helyszínt biztosítanak a képzésnek és a bemutatónak.
Észak-Skandinávia boreális fenyőerdőitől Spanyolország és Portugália pireneusi tölgyeseiig már megvan a tapasztalatunk az európai erdők ellenállóbbá alakításában. A sürgető feladat most az, hogyan lehet hatékonyan kommunikálni és bemutatni ezt a tudásbázist, hogy a döntéshozók, az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók Európa-szerte képesek legyenek fenntarthatóan hasznosítani erdei erőforrásaikat, és megőrizni vitalitásukat a folyamat során.
A Pro Silva egész Európára kiterjedő, szemináriumokat és kirándulásokat is magában foglaló erdőművelési oktatási programja révén hirdeti elveit és koncepcióit. A tagok egyre gyakrabban vesznek részt partnerként nemzeti vagy nemzetközi kutatási és hálózatépítési projektekben. A legjobb gyakorlatokat bemutató erdők európai hálózata fejlesztés alatt áll.
Így – amint az a luxemburgi tanácskozáson is elhangzott – a Pro Silva a legjobb úton halad afelé, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás terjesztésének európai tudásközpontja legyen.
Forrás: Parkerdő Zrt.
