Az energiaválság miatt nemrégiben hozott, fakitermelést könnyítő szabályok számos kérdést vetettek fel a lakosság körében. Az ügyben számos megkeresés érkezett szerkesztőségünkhöz, illetve a témában illetékes Nefag Zrt.-hez is. Veszélyben vannak-e az erdőink? – fordultunk magunk is a társaság illetékeseihez.
Az energiaválság miatt hozott, a fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – szögezte le elöljáróban Fehér Sándor, a Nefag Zrt. vezérigazgató-helyettese.
– Az erdőtörvény nem új keletű regula, és mint az a nevében is benne van – törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról –, éppen az erdők védelmében alkották meg eleink. Az energiakrízis miatt a fakitermelést könnyítő kormányrendelet tartalma a közvélemény egy része körében félreértésre adott okot, helyenként heves ellenérzést váltott ki. A rendelet szövegezését ezért miniszteri utasításban pontosították, hogy érthetőbbé váljanak a vonatkozó paragrafusok.
Az állami erdőgazdaságokban az erdőfelújítás és a fakitermelés több száz éve szabályozott keretek között zajlik.
– A fenntarthatóság szellemében gazdálkodva a társaságok évről évre kevesebb fát termelnek ki, mint amennyi megterem, így tartalékok képződnek. A törvény kimondja, hogy az erdősültség nem csökkenhet. A Nefag Zrt. azonban nem elégszik meg ennyivel. A társaság évek óta részt vesz az Országfásítási Programban, amely által a folyamatos telepítéssel nemhogy szinten tartja az állományát, hanem évente 40–50 hektárral még növeli is az erdőterületét – emelte ki Fehér Sándor.
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: a Nefag Zrt. a korábbi esztendőkhöz hasonlóan hajtja végre kijelölt feladatait. Ez esetben a 2021. novemberében elfogadott szakmai tervek mentén végzi munkáját, köztük a tűzifaigények kielégítését. A kormányrendelet ugyan könnyített a szabályozáson, de a Nefag Zrt. nem tervez többletkitermelést, ugyanis a tartalékterületeket bevonva biztosítani tudja az összkereslet kiszolgálását az ország zöld vagyonának csökkenése nélkül.
A szomszédunkban zajló konfliktus miatt kialakult lakossági riadalom okán szűk időintervallumban érkeztek a tűzifaigények.
– Az addig betárolt faanyagok egy időben találtak vevőkre, és ez a helyzet valóban hiányt okozott az ágazatban. A pótlás azonban már úton van, ehhez azonban nincsen szükség, szándék pedig főleg, a természetvédelmi területeken történő tarvágásokra. Ez rémhír! – hangoztatta Fehér Sándor.
A vezérigazgató-helyettes mindehhez hozzátette: a tűzifa drágulása szintén a veszélyhelyzetre és a szankciókra adott piaci válasz. A fakitermelés költsége is emelkedett, illetve a szállítás tarifája is az említett okok miatt növekedett. A térségre vonatkozó javaslata szerint a lakosságnak és a gazdasági társaságoknak fontolóra kellene venniük, hogy érdemes-e a messziről utaztatott, drágábban kitermelt, ugyanakkor fűtőértékekben valóban hasznosabb kemény fafajtákat – mint például a bükk és a tölgy – keresni, avagy a környezetükben jelentős mennyiségben lévő nyárfajtákra átállni, amelyből nagyobb mennyiséget szükségszerű beszerezni, viszont ár/érték arányban érezhetően kiadáscsökkentő tényezőkkel rendelkeznek.
forrás: SZOLJON 08-20
