Nem csak a mezőgazdasági kultúrákat viselte meg az elmúlt időszak csapadékhiányos és forró időszaka, hanem az erdőket is. Amíg a szántóföldi növények a talaj felső részét hasznosítják, tehát csak a lehulló csapadékra támaszkodhatnak, addig a fás vegetáció gyökerei mélyebbre hatolva a talajvizet keresik.
Ezért az aszály okozta stressznek az erdős vegetáció kevésbé kitett, mivel a felső talajszint kiszáradásának káros hatásaira kevésbé érzékeny. A fiatal erdőfelújítások ugyanakkor veszélyeztetettebbek az időseknél, mivel a kis fák gyökerei még nem érték el a túlélés zálogát jelentő mélységet.
A Nyíregyházi Erdészetnél jelenleg a fiatal, 1-3 éves erdősítések még „állják a sarat”, de ha a csapadék nélküli rekkenő hőség marad, komoly problémákkal kell szembe nézniük a szakembereknek. Nagyarányú csemetepótlásra vagy teljes újraültetésre, ismétlésre kerülhet sor, mely a jelentős anyagi források mellett az erdősítések záródásának elhúzódását is eredményezheti.
Az aszály okozta gondok egyre inkább középpontba helyezik korszakunk egyik legnagyobb fenyegetését, a klímaváltozást. Az ember környezetét átalakító magatartásával tett a negatív trendek kialakulásáért, de tehet is ellene.
A sok-sok tennivaló közül az egyik az erdők fenntartása, területük növelése. Az erdők és a mezővédő fásítások jótékony hatással vannak környezetük klímájára: meggátolják a szél talajeróziós hatását, kiegyenlítik a hőmérsékletet, megakadályozzák a talaj kiszáradását, a nagyobb erdőtömbök csapadékgeneráló hatásúak.
A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai legjobb tudásuk szerint dolgoznak a rájuk bízott erdővagyon hosszú távú megőrzéséért, gyarapításáért, hozzájárulva környezetük klímaváltozás elleni küzdelméhez.
forrás: Nyírerdő Zrt.