FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Szlovákia – erdei sötét árnyak

Kis híján 20 éve járom a hegyi erdővidékeket a környék országaiban. Az erdei ökológiáról való tudásom még mindig silány, de a megérzéseimre talán-talán már merem azt mondani, hogy olyan nagyot nem tévednek. Arra pedig, amit idén tapasztalok, csak nehezen találok szavakat.

Ne is én beszéljek először, hanem egy siklóernyős, aki 14 éve műveli ezt a fantasztikus sportágat! A vértesszőlősi felszállóhelyként is működő tisztáson akadtunk össze egy júliusi estén a Gerecsében. A szorongással teli frusztrációja azonnal átragadt rám is. Azt mondta, az elmúlt három-négy évben teljesen abnormális levegőáramlásokat tapasztal. A sasbérc alatt elterülő erdőre bökött, amit a meleg és száraz esti szél kavart összevissza. Emiatt nem volt biztos, hogy egyáltalán megkísérli a felszállást, holott este hét körül korábban ez sosem jelentett gondot. A szakmai mondandóját végighallgatva, mintegy 15 perc beszélgetés után valóságos borzalommal néztem végig a hullámzó lombtakarón, majd gyorsan összekapcsoltam az erdő belsejében fonnyadozó csalántövek, az utolsóként kiszáradó pocsolyamaradványok épphogy nedves aljazatán csüngő légyhordák látványával. Hogy a mizéria még nagyobb legyen, belegondoltam a bükkfák sorsába, amelyekről a mérvadó magyar ökológusok és biológusok már évek óta mondják, hogy a klímaváltozás miatt századunk végére szinte teljesen eltűnnek Magyarország területéről. Itt, az Öreg-Kovács nevezetű hegytömb egy-egy részén páratlanul gyönyörű bükkösök vannak, ám látszik, hogy szenvednek. A júliusi lombtakarójukkal gondok vannak: túl szellős, a napfény könnyen utat talál rajtuk keresztül a talajig – amelyet pedig a frissen lehullott (!) bükkfalevelek borítanak.

Hasonlóan szánalomra méltó körülményekkel találkoztam a Keleti-Beszkidekben, ahol apám szerint gyerekkorában mást sem csinált az erdei talaj a lábuk alatt, minthogy cuppogott a nedvességtől. Idén nem volt ilyen „problémánk”, az esetleges porréteg alatti csontkemény erdei utak gondoskodtak arról, hogy ne legyenek sárosak a bakancsaink. Néhányszor úttalan utakra tévedtünk, s az aljzatot borító növényzet sem adott más tapasztalatot: a lágyszárú növények és apró facsemeték alatt sem volt más talaj, mint vészjóslóan száraz.

A szlovákiai állami erdészet híradásaitól sem nyugszik meg az ember, ha finoman akarunk fogalmazni. Az egyik szakemberük pár napja arról beszélt, a Selmecbánya melletti Sitno hegytömb lombtakarójának színe például úgy fest, mintha már ősz lenne. A fák növekedése korlátozott, a körülmények kedveznek a kéreg alatt károkat okozó rovarok tevékenységének, hogy csak pár „sötétebb” körülményt említsünk. Érdemes megjegyeznünk, amit az állami erdészet vezérigazgatója, Ján Marhefka mondott a szakmai menedzsment sürgető feladatairól. A természetközeli erdőgazdálkodás, aztán a víz megtartása az országon belül, végül pedig a vegyes erdők kialakítása jelenti a jövőt. Világos beszéd.


A jelenlegi szárazság negatívan hat az erdők életképességére

A rendkívüli szárazság miatt sok fa elveszíti és lehullajtja leveleit, érzékenyebbek a károkra, a szárazság a fiatal fáknak sem kedvez. Az állami erdészek az SHMÚ-val együttműködve csatlakoztak az Intersucho projekthez

hosszan tartó száraz időjárás 2022-ben és a rendkívül magas hőmérséklet a nyári hónapokban negatívan befolyásolhatja az erdők életképességét. Nemcsak a szúbogarak terjedésének és a fák védekezőképességének meggyengülésének kedvező feltételei, hanem a magas hőmérséklet hatása a fiatal erdőállományokban is kezd érezhetővé válni, ahol a levelek hervadása és elhalása figyelhető meg.

Szlovákia egész területén, amelyet a Szlovák Köztársaság Állami Erdészeti Vállalata kezel, a hőség és az aszály okozta problémákat regisztrálták. A déli kitettségek természetesen rosszabbak, mint az északiak. A hőség és az aszály mértéke már most minden fafajt érint. Még az úttörő fafajok, például a nyírfa is jelentősen veszítenek lombozatukból, sárgulnak és lehullnak a leveleik, mint ősszel.

“Bár a károk teljes mértékét csak jövő tavasszal tudjuk majd kiszámítani, már most látszik, hogy a fafajok kevésbé nőnek, a levelek színe megváltozik, és például még a Besztercebánya feletti Sitno hegységben is ősziesnek tűnik” – mondta Peter Chytil, az Antol erdészeti igazgatóság technikusa.

A problémákat a Hrušovi Erdészeti Igazgatóság is regisztrálja. Vezetője, Jozef Paulenka: “Becsléseim szerint az őszi erdősítésből származó veszteségek az erdészeti igazgatásunknál 90 százalékos szinten lehetnek. A palánták tavasszal tele voltak élettel, most úgy néznek ki, mintha elégették volna őket. A fiatal erdőállományok haldokolnak, az érett bükkfák pedig lombtalanok.”

Az ilyen széles körű és hosszan tartó stressz hosszú távú hatással lehet az erdőállományok egészségére, és valószínűleg jövőre is negatív hatásokkal kell számolnunk. Egy másik kedvezőtlen tényező, hogy ez egy magvető év, és a nagyon fiatal fák is termést hoznak, ami gyengíti őket. Hacsak nem következik be lehűlés és tartós esőzés, valószínűleg további károkat fogunk látni az erdőállományokban.

“Fontos felismerni, hogy az éghajlatváltozás az erdőállományok szakszerű kezelésével szemben is fokozott követelményeket támaszt. A természetbarát gazdálkodás, a vízvisszatartás a tájban és a fajilag vegyes állományok jelentik a jövő útját a természet és a társadalom számára” – emlékeztetett Ján Marhefka, a Szlovák Erdészeti Ügynökség főigazgatója.

A talajnedvesség eltérése a normálistól az 1961-2010 közötti időszakban

Az Intersucho projektben az állami vállalat valamennyi erdészeti igazgatósága részt vesz. Heti rendszerességgel értékelik az olyan meghatározott paramétereket, mint a talajnedvesség, az időbeli vízháztartás, az erdőállományok vízellátottsága, az aszály hatása a telepítésre és a fiatal erdőállományokra, a végén rövid heti jellemzéssel. A rendszeres országos szintű megfigyelés eredményeképpen térképek készülnek, amelyek egy meghatározott időintervallumban mutatják az aszály aktuális állapotát és annak az erdőkre gyakorolt hatását, és amelyek megtekinthetők a www.intersucho.sk honlapon.

forrás: UJSZO 08-16; Lesy.SK 08-04

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Az unió természethelyreállítási rendelet tervezete bizottsági elfogadási szakaszba lépett – Hol is tartunk az utolsó órában?

Következő cikk

Erősen lassuló építőipar




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version