Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy a világ számos pontján nagy gondot okoznak az erdőtüzek. Kalifornia egy részén idén is veszélyhelyzetet hirdettek, és az elmúlt hetekben egyre több tűzvész keletkezett Dél-Európában is. Franciaországban és az Ibériai-félszigeten több tízezer embert kellett evakuálni. Horvátországban több mint háromezer hektár volt veszélyben, de az Athén melletti hegyeknél és Portugáliában is küzdenek a lángokkal. Idén azonban a magyarországi helyzet sem valami rózsás.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai alapján a hőség és a szárazság miatt naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, gabonatáblákon, némelyik több száz hektáron pusztít.
Az idei nyáron talán soha nem tapasztalt aszályt élünk meg Magyarországon. Több folyónkon rekordalacsony vízállást mérnek, néhányon már szinte száraz lábbal át lehet kelni, de a mezőgazdaság is nagyon megszenvedi a szárazságot. A gyepek kiégnek, a gabonanövények hozamai alacsonyak, és egyre több pusztító tűzzel is találkozunk. A Telexen cikksorozatban mutatjuk be az aszály hatásait, illetve az alkalmazkodási vagy megelőzési lehetőségeket is. Ez a sorozat második része, az első a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság problémáival foglalkozott.
Idén a leégett terület nagysága tízszerese a tavalyinak. Az elmúlt időszakban
- nagyjából 100 hektárnyi területen égett a fenyőerdő Miskolc közelében a Bükkben (ezt videóban mutatta be a Telex);
- 50-80 hektáron égett le részben az aljnövényzet, részben a fák koronája Soltszentimre közelében;
- de Budapesten is volt tűz, a János-hegyen az aljnövényzet kapott lángra;
- házakat, tanyákat, állatokat is veszélyeztetett egy tűz Mezőtúrnál, két település között a vasúti közlekedést is leállították;
- az Időkép kameráján végig lehetett nézni, ahogy egy villám miatt erdőtűz alakult ki a Pilisben;
- egy hete 750 hektárnyi terület égett le a Hortobágyon, ahol az élénk szélben nagyon gyorsan terjedtek a lángok, a tüzet 110 tűzoltó négy napon át oltotta;
- több mint 200 hektáron égett a fenyves és vegyes erdő Kiskunhalas mellett, ahol több embert és egy állatmenhelyet is átmenetileg ki kellett költöztetni. Itt a fák koronájáig felcsapó lángok egy közeli olajkutat is veszélyeztettek, ami mellett egy tartályban nagy mennyiségű, folyékony olajszármazékot is tároltak. Itt összesen 48 járművel majdnem 180 tűzoltó dolgozott.
Ezeket az eseteket nem úgy kell elképzelni, hogy kigyulladt a növényzet, aztán kimentek a tűzoltók, és pár óra alatt eloltották azokat. A felsorolt esetek közül jó párnál napok alatt tudták csak megfékezni a lángokat, az erdős területeken eleve nem is mindig olyan könnyű megközelíteni a lángba borult részeket.
És a felsorolt esetek csak az újságokban megjelenő, nagyobb tüzek voltak. Idén már több mint 11 ezer szabadtéri tűznél avatkoztak be a tűzoltók, ami azt jelenti, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest háromszor több alkalommal kellett ilyen jellegű káreseménynél eljárniuk. A leégett terület mérete több mint 47 ezer hektár. Majdnem 8 ezer alkalommal keletkezett tűz erdőkben, jellemzően az aljnövényzet égett, a fák lombkoronáját az esetek 0,2 százalékában érintette a tűz. 2037 hektáron lombos erdő, 514 hektáron fenyves, 854 hektáron borókás, 3261 hektáron cserjés, bozótos terület égett – sorolta az adatokat a katasztrófavédők szóvivője, Mukics Dániel a 24.hu-nak. Jelenleg az egész országban tűzgyújtási tilalom van.
A katasztrófavédelem adataiból az is kiderült, hogy a sérültek száma is duplájára nőtt az előző évhez képest.
Szabad területen keletkezett tűzeset miatt mostanáig 55 ember sérült meg, heten pedig meghaltak.
Gyakrabban kellene ellenőrizni, hogy betartják-e a tűzgyújtási tilalmat
Megkérdeztük a Magyar Természetvédők Szövetségének két szakértőjét, hogy a következő években mennyi ilyen esetre számíthatunk, mekkora az esély rá, hogy mi is az erdőtüzek országává válhatunk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mik a legfőbb kiváltó okai az ehhez hasonló tüzeknek.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak és még inkább azok lesznek a közeljövőben is az időjárási szélsőségek, például hőhullámok, aszály. Ez kedvező a tüzek számára, ezért valószínűleg sokkal sűrűbben fognak előfordulni tűzesetek – mondta a Telexnek Botár Alexa, a szervezet éghajlatvédelmi és energetikai programigazgatója.
A tüzek nagyon nagy része továbbra is emberi gondatlanság következménye. Gyakran egy eldobott cigarettacsikk is elegendő, de sokan alábecsülik, hogy milyen könnyen továbbterjedhet a tűz akár egy szeparáltnak tűnő tűzrakó helyről, vagy éppen egy grillsütőről is.
Ha valahol nincs nagyon alaposan kioltva a tűz, akkor akár napokkal később is lángra lobbanhat egy apró gócpont (parázs), és a tűz szeles időben könnyen át is terjedhet a közeli száraz avarra, növényzetre. Általános probléma, hogy nem elegendő/megfelelő az ellenőrzés. Gyakrabban kellene ellenőrizni, hogy az emberek betartják-e a tűzgyújtási tilalmat.
Botár Alexa arról is beszélt, hogy a tudományos kutatások szerint nem csak az éghajlatváltozás miatt nő meg a tüzek kockázata. Az intenzív erdő- és mezőgazdaság miatt is egyre szárazabbak a talajok. Az agyonszántott, intenzíven használt területeken a talaj romlása sokkal gyorsabb, jelentősen csökken a benne lévő víz mennyisége, ezért könnyebben kiszáradhat és lángra kaphat a biomassza.
Ujj Zsuzsanna, a szervezet természetvédelmi szakértője az erdőtüzekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy
egy jó állapotú erdő könnyebben ellenáll az aszálynak, és kevésbé van kitéve a tűzveszélynek, de a magyar erdők háromnegyede leromlott állapotú.
Kiszárítottuk az erdőket
A hazai erdők leromlott állapota több évtizedes folyamat következménye, és alapvetően az az oka, hogy a gazdasági célú erdőhasználat dominál, azaz például tűzifatermesztésre használjuk az erdők jelentős részét – mondta Ujj Zsuzsanna. Egy erdő például akkor van rossz állapotban, ha túlságosan egykorúak benne a fák, hiányzik a cserjeszint, vagy kevés fajból áll. Ennek oka az is, hogy Magyarországon az erdőkben túl sok a nagyvad, amelyek lerágják a fiatal hajtásokat. Ez egy klasszikus erdészeti–vadászati konfliktus: a vadászati turizmus jövedelmező ágazat, de minden erdőnek van egy vadeltartó képessége, és ha ezt túllépjük, az nem jó az erdőnek. Nálunk azért is van ennyire sok nagyvad, mert etetik őket.
Ha nem tud felnőni megfelelő mennyiségű új fa, akkor túlságosan egykorúvá válnak az erdőben a fák, nem lesz elegendő kisebb méretű fa, kevésbé képződik aljnövényzet, így a szél könnyebben ki tudja szárítani a területet. Gondot okoz az is, ha a fakitermelők elviszik a holtfákat.
Egy természetes erdőben a holtfák akár az erdő vízkészletének 30 százalékát is tárolhatják.
Egyre szárazabb a Kárpát-medence
Az sem jó, ha mennyiségre túl kevés csapadék hullik, de leginkább az a baj, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás. Pár nap alatt óriási mennyiségű csapadék hullik le, annyi, amennyi korábban sokkal hosszabb időszak alatt szokott, aztán meg hetekig, hónapokig alig esik az eső.
Az egyre szaporodó tüzek okozója az is, hogy rossz a vízgazdálkodásunk. Az elmúlt évtizedekben, évszázadokban az árterek 90 százaléka eltűnt a folyószabályozások miatt. Beszűkítették az ártereket, a korábbi ártereken szántókat hoztak létre. Az ötvenes–hatvanas években hatalmas kiterjedésű belvízelvezető csatornákat építettek, amik szintén hozzájárulnak a talaj szárazodásához. A víz akkor hasznosulhat a legjobban, ha lassan halad át a talajon – mondta Ujj Zsuzsanna. Ráadásul a Kárpát-medence nagy részén a fákat is kivágtuk, márpedig a fák víztároló rendszernek számítanak.
A mezőgazdasági területek esetén gondot okoz, hogy ha folyamatosan megműveljük, kizsigereljük a talajt, akkor csökkentjük a szervesanyag-tartalmát, ami miatt romlik a vízmegtartó képessége is. Ha 100 négyzetméteren 1 százalékkal nő a talaj szervesanyag-tartalma, akkor 1-2 köbméterrel több vizet tud megtartani – mondta a szakértő.
Ujj Zsuzsanna szerint a talaj vízmegtartó képességének növeléséhez több gyepre és erdőre lenne szükség. Ezt a szántóföldek gyepesítésével, erdősítésével lehetne megoldani. Jelenleg a szántóföldjeink jelentős részén nem élelmiszert, hanem takarmányt vagy ipari célra szánt növényeket termesztünk.
Okos földhasználat-tervezéssel, a támogatási rendszer átalakításával és a húsfogyasztás mérséklésével az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartása mellett kialakítható lenne egy fenntarthatóbb tájhasználat.
Több pénzt kellene fordítani a biodiverzitás megőrzésére
A biológiai sokféleség megőrzésére több pénzt kellene fordítani a szakértő szerint, mert ez segíti elő az egészséges ökoszisztémát. Ha csökken a biodiverzitás, ha rossz állapotú egy élőhely, akkor a természet kevesebb úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatást nyújthat. Ha eltűnik a nedvesség az erdőkből, akkor egyre több lesz a leromló, legrosszabb esetben felperzselődő terület. Egy leégett erdőrész amúgy sokkal hamarabb regenerálódik, ha körülötte egészséges az állomány, és ha megfelelő mennyiségű nedvesség van benne.
A tűzifa csak akkor megújulóenergia-forrás, ha maga az erdő is meg tud újulni. Fakitermelésre akkor lehet használni az erdőket, ha megvan a lehetőség a megújulásukra, ez pillanatnyilag nincs így. Fontos lenne a jelenleg nagyon rosszul szigetelt hazai ingatlanállomány energetikai korszerűsítése is, akkor ugyanis jóval kevesebb tűzifára lenne szükség, ez pedig hozzájárulna az erdőink tehermentesítéséhez, mondta Ujj Zsuzsanna.
forrás: telex
