2022. sajnálatos módon rekordév lesz Németországban is az erdőtűzkárok tekintetében – a politikusok ennek ellenére az erdészeti támogatások jelentős csökkentését tervezik. A német erdőbirtokosok az erdőtüzekkel foglalkozó válság-csúcstalálkozót kezdeményeztek.
A Szászországban, Brandenburgban és más szövetségi államokban pusztító erdőtüzek miatt sürgősen szükség van az összes érdekelt fél közös fellépésére: a német erdők kétharmadát képviselő AGDW Die Waldeigentümer ernyőszervezet ezért a ZDF Frontal 21 című műsorának adott interjújában (augusztzus 9-én 21 órakor került adásba) az erdőtüzekkel foglalkozó válság-csúcstalálkozót hívott össze. “Le kell ültetnünk a sok szereplőt az asztalhoz, és meg kell akadályoznunk, hogy jövőre szinte felkészületlenül botoljunk bele egy újabb erdőtűzszezonba” – mondta az AGDW elnöke, Prof. Andreas Bitter a ZDF-interjút követően kedden Berlinben. Az erdőkért felelős szövetségi miniszternek, Cem Özdemirnek ezért haladéktalanul válságcsúcsot kell összehívnia. “Az erdőtulajdonosok azon tűnődnek, hogy Özdemir miniszter úr felismerte-e a helyzet komolyságát” – mondta Bitter: “Más politikusok ilyen krízishelyzetekben a helyszínen jártak a tűzoltóságnál, és saját szemükkel látták a drámai helyzetet. De hol van Özdemir miniszter úr?”
Németországban az erdőtüzek által okozott károk idén új rekordot fognak elérni. Németországban eddig már csaknem 3800 hektár erdő égett lángokban. Az AGDW legalább 20-30 millió euróra becsüli az erdőben okozott kárt, ami több mint 28-szorosa a tavalyinak. Az ezzel járó egészségügyi, természeti és gazdasági károk még nagyobbak. Ez a teljes kár valószínűleg legalább 600 millió euróra rúg. “Az erdő így veszélybe kerül központi klímavédelmi funkciójában, de a turizmus és a rekreáció motorjaként is” – mondta Bitter.
“Az erdőtulajdonosoknak, a természetvédőknek, az erdészeknek, a tűzoltóknak, a szövetségi kormánynak, a tartományoknak és a helyi hatóságoknak a jövőben össze kell fogniuk” – követelte Bitter professzor. Különösen a természetvédelmi követelmények szigorú értelmezése miatt gyakran megfeledkeznek az erdőtüzek megelőzésének gyakorlati követelményeiről – mondta: “A magára hagyott erdőben felhalmozódik a holtfa. Amint ez a holtfa kiszárad, úgy ég, mint a tapló” – mondja Bitter professzor. Elmondta azt is, hogy a környezetvédelmi egyesületek gyakran akadályozzák a szükséges védelmi intézkedéseket, például a tűzoltósági bekötőútként is szolgáló utak építését.
Az erdőtulajdonosok készek arra, hogy megelőző intézkedésként tűzálló vegyes erdőkké alakítsák át az erdőt. “A jövő erdeje vegyes erdő” – mondja Bitter – “de az erdőtulajdonosok nem tudják egyedül finanszírozni a szükséges átalakítást”. A fiatal tölgykultúrák esetében a hektáronkénti költségek 10 000 és 15 000 euró között mozognak. “A kis magánerdő-tulajdonosok számára ez gyorsan 50 000-100 000 eurót jelent” – mondta Bitter. A következő 30 évben szükséges erdőátalakítás összességében valószínűleg 43 milliárd euróba, azaz évente 1,4 milliárd euróba fog kerülni. A magas költségek miatt a tűzoltóság szakértői is egyértelműen az erdőtulajdonosok pénzügyi támogatása mellett foglaltak már állást.
“A politikusok sok szép szavát az erdőkről most végre tetteknek kell követniük” – mondta Bitter. Az erdő támogatása helyett a politikusok jelenleg éppen az ellenkező irányba mennek: “Bejelentették, hogy fontos támogatásokat részben vagy akár teljesen megszüntetnek” – panaszolta Bitter. Ennek egyik kiemelkedő példája a GAK finanszírozása, amelyet 2023-tól 25 százalékkal csökkentenek. 2024-től a GAK külön alapjait (2020 és 2023 között 800 millió eurós volumen) is akut veszély fenyegeti a vörös ceruza. A “Mezőgazdasági szerkezetfejlesztés és partvédelem” (GAK) közös feladat célja a természetközeli erdőgazdálkodás, az erdészeti infrastruktúra, az erdészeti társulások és a kezdeti erdősítések támogatása.
szerk: Tóth János, forrás: WaldEigentuemer.de 08-09
