FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A gázhiánnyal küzdő Európa visszatér a fához

Megugrott a tűzifa iránti kereslet a gázhiány következtében, mondhatni értékes, nehezen hozzáférhető vagyonná vált a legrégebbi üzemanyag. A Bloomberg beszámolója szerint a berlini Tempelhof repülőtértől nem messze fekvő raktárban új biztonsági kapukat állítanak fel, mert félnek, hogy a kétségbeesett emberek ellopják a raktárkészletet.

Oroszország az ukrajnai háború miatti patthelyzetben csökkentette Európa felé a gázáramlást, majd bekövetkezett az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázs. Európa polgárai energiahiányra és esetleg áramkimaradásra készülnek ezen a télen, a kontinensen mindenfelé növekszik a szorongás.

Európa vezetői a pénteki prágai csúcstalálkozójukon nem tudtak megállapodni a gáz árplafonjáról, mivel attól tartottak, hogy minden ilyen lépés veszélyeztetheti a régió ellátását. Az európai fűtés 70 százaléka földgázból és elektromos áramból származik, és az oroszországi gázszállítások drasztikus csökkentésével a fa – amelyet már mintegy 40 millióan használnak fűtésre – keresett árucikké vált.

A Bloomberg is arról írt, hogy a kétségbeesett európaiak egy kis melegért egyre inkább visszatérnek a legrégebbi üzemanyaghoz. Úgy látszik igaza lesz Lukasenkanak, aki szintén a fafűtést javasolta Európának.

Pánik a fáért

Európában pánikszerűen vásárolják a világ legalapvetőbb energiahordozóját. Franciaországban a fapellet ára közel duplájára, 600 euróra nőtt tonnánként. Románia hat hónapra korlátozta a tűzifa árát, több ország, köztük Magyarország pedig betiltotta a tűzifa vagy a pellet exportját.

A fa az energiaárak elszabadulása előtt is az egyik legolcsóbb energiaforrás volt, most a kétszámjegyű infláció idejében sokan keresik a kiutat, hogy ne jussanak odáig, hogy választaniuk kelljen a fűtés és az egyéb alapvető termékek között. Úgy tűnik, visszatér a régi idők megoldása, amikor az emberek nem fűtötték be az egész házat, hanem körül ülték a kályhát vagy a nyitott tüzet, és a hideg szobában feküdtek le.

A Bloomberg bemutat egy svéd cserépkályha forgalmazót, akinek termékei átlagosan 7700 dollárba (3,3 millió forint) kerülnek, de a kereslet a kályhákra így is jócskán megugrott. Igaz a cserépkályha az egyik legjobb megoldás, mert akár 24 órán át is tudja tartani a meleget, és a kandallónál jóval kevesebb szálló port eredményez. A svéd kályhás megrendeléseinek száma több mint négyszeresére nőtt, és az ügyfeleknek most egészen márciusig kell várniuk a kiszállításra, szemben az egy évvel ezelőtti négy héttel.

A kényszer Németországban is szembetűnő, ahol az ország kéményseprő-ipari szövetsége új és régi kályhák bekötésére vonatkozó kérelmek özönével foglalkozik, a vásárlók pedig lótrágya és egyéb homályos tüzelőanyagok elégetése miatt érdeklődnek.

Franciaországban egy pelletgyártó aggályait hozza a lap, aki szerint az emberek jelentős túlkészletezésbe kezdtek, egyes ügyfelek két tonna fapelletet is vásároltak, amikor egy háztartásra általában egy tonnánál kevesebb is elég egy évre. Még Norvégiában is, ahol pedig van gáz, nyakló nélkül rendelik a fát. Már júniusban, közvetlen az orosz gázszállítások csökkentésénél elindult a roham a fáért.

Berlinben visszaemlékeznek a második világháború utáni hónapokra, amikor a lakosok a központi Tiergarten park szinte összes fáját kivágták fűtés céljából. Bár most valószínű, hogy a berliniek nem esnek ilyen szélsőségekbe, széles körben aggódnak a hideg miatt. A berlini reptér melletti raktárban nemcsak a rönkök, a szénbrikettek és a fűtőolaj védelmére raktak ki egy extra biztonsági kaput, hanem már új ügyfeleket sem fogadnak.

Káosz a lengyel fapiacon is

Lengyelországban sincs ez másképp. A tűzifa iránti érdeklődés olyan nagy, hogy egyes erdészeti körzetek kénytelenek voltak korlátokat és nyilvántartásokat bevezetni a vásárlás iránt érdeklődők számára. Egyes helyeken most több mint két-háromszorosát kell fizetni ezért a nyersanyagért, mint egy évvel ezelőtt.

A lengyelek még szeptember közepén elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a lengyel fát exportálják, miközben otthon is óriási a kereslet. A lengyel kormány még nem merte meglépni az exportkorlátozást, az európai szabad piacra hivatkozva, amit elsősorban a német cégek tudnak még kihasználni. A rendőrség egyre gyakrabban avatkozik be Lengyelországban a falopásoknál, de a három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés a kivágott fa értékének kétszeresével együtt nem riasztja el eléggé a fosztogatókat.

Sajnos egész Európában hasonló a helyzet, Bulgáriától Belgiumig. Már szeptemberben mindenhol az árak két-háromszorosára való emelkedését jelentették, és a helyzetet csak kevés tagországban kezelik hatósági árral.

Veszélyes megoldások

Persze nem csak ideális és drága megoldások léteznek, a hideg okozta kényszer sokakat arra is rávehet, hogy kétségbeesésükben egészségügyi és környezetvédelmi szempontból aggályos megoldásokat válasszanak, például eltüzeljék a szemetet. A Bloomberg nem csak a lengyel példát mutatja, hanem megszólaltatja a Svéd Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőségi osztályának vezetőjét, aki azért aggódik, hogy az emberek mindent elégetnek majd, ami a kezük ügyébe kerül, ami nagyon magas szennyezési szintet okozhat. A részecskék mélyen a tüdőbe juthatnak, szívrohamot, agyvérzést és asztmát is okozhatnak, és ez a kockázat különösen akut a városi területeken.

Forrás: mandiner.hu 2022-10-14

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Trófeaszemle Nagysallérban

Következő cikk

A fenntartható erdőgazdálkodásról - Erdők Hete a Mecsekerdőnél




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version