A Pilisi Parkerdő egyik legizgalmasabb turisztikai központja a gödöllői erdészeti arborétum, azaz az Arbo Park. Az Arbo Park ökoturisztikai szolgáltatásai teljesen megújultak: látványos ismeretterjesztő játszótér épült, új információs táblák kerültek ki, interaktív tájékoztató rendszer épült, mindezt fitneszpark, új bútorgarnitúrák, pihenőhelyek, illemhely és mobil színpad egészítik ki.
Az idén 120 éves erdészeti-tudományos célú növénygyűjtemény különlegessége, hogy a fajokat nem izoláltan találjuk meg – mint más arborétumokban –, hanem a velük kialakult társulásokban, természetes környezetükben.
A ma délelőtti ünnepélyes átadón Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mellett részt vett Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője, Vécsey László országgyűlési képviselő és dr. Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese.
Az Arbo Park a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében, a „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllői-dombság turisztikai termékkínálatát” című pályázat részeként újult meg. A projektgazda a Magyar Természetjáró Szövetség volt, a Pilisi Parkerdő Zrt. konzorciumi partnerként vett részt a pályázatban. A Budai-hegység, a Pilis és a Gödöllői-hegység több területet átölelő, nagyszabású projekt teljes költségvetése 1.078.970.645 forint volt, ebből a Pilisi Parkerdő fejlesztései 827.584.598 Ft-tal részesültek.
Mindebből az Arbo Park területén csaknem 90 millió forint értékben valósultak meg beruházások. Ezek közé tartozik egy minden igényt kielégítő erdei fitneszpark létesítése tucatnyi sporteszközzel, nyújtósorokkal, tológéppel, padokkal, kombinált bordásfallal, has- és hátpaddal stb. Megszületett az új erdei játszótér, speciálisan erre a helyre tervezett hintákkal, mászókákkal, mérleghintákkal, vadászlakkal, figurákkal. Ebből az összegből kialakítottak egy mobil színpadot, közel ötven pad-asztal garnitúrát, esőbeállót, támlás padokat, illetve a területhez tartozó illemhelyet is. Mindezek mellett teljesen megújult az arborétum információs rendszere is.
Reinitz Gábor vezérigazgató elmondta, hogy „nagy eredménynek tekintem a Gödöllői Erdészeti Arborétum Arbo Parkként történő megújítását, hiszen ide, a Gödöllői-dombság gyönyörű tájaira képes vonzani a látogatókat, és merem remélni, hogy Visegrád és a Pilis mellett ez lehet az egyik turisztikai centrum, amelyik segít abban, hogy az évi 30 millió látogató eloszlásával fenntarthatóbbá tegyük a természetjárást a Parkerdő területén”.
„Az erdők lettek a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontok. Az elmúlt évtized fejlesztései nélkül ezt a látogatószám-növekedést nem bírták volna el erdeink, megfelelő infrastruktúrával azonban az erdők képesek kiszolgálni a társadalmi igényeket úgy, hogy közben megőrizzük a természeti értékeket is” – hangsúlyozta beszédében Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője.
A Gödöllői Erdészeti Arborétum
Idén 120 éves Gödöllői Erdészeti Arborétum, a természetben megtalálható hazai fafajok és a nemesített erdészeti fajták egyik legfontosabb génbankja és vizsgálati helye.
A nagy múltra visszatekintő arborétum telepítését még 1902-ben kezdték meg az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác rendeletére. Eredeti célja a hazánkban nem erdőalkotó fafajok – elsősorban a talajmegkötő fenyőfélék – honosítása volt, azonban 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet új tudományos programot indított a területen. Kifejezetten erdészeti-tudományos célú növénygyűjtemény jött létre, melynek különlegessége, hogy a fajokat nem izoláltan találjuk meg – mint más arborétumokban –, hanem a velük kialakult társulásokban, természetes környezetükben. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdei fenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. A kutatásokra ma is aktívan használt területen százötvennél is több erdőtípus, úgynevezett „erdőkép” található.
Az utóbbi években látványosan megnőtt látogatottságú Erdészeti Arborétum kezelési és fenntartási feladatait a Pilisi Parkerdő Zrt. látta el. 2022-ben az arborétum – új nevén az Arbo Park – a Parkerdő által létrehozott Erdők a Közjóért Alapítvány üzemeltetésébe került. Az alapítvány és Pilisi Parkerdő közös célja a terület szolgáltatáskörének bővítése, az ismeretterjesztés, a szórakoztatás eszközeit felhasználva egy modern ökoturisztikai centrum létrehozása. Ezeket a célokat szolgálják a közelmúlt nagyszabású fejlesztései is.
Megújul a Parkerdő – turisztikai fejlesztések az elmúlt években
Az Arbo Park fejlesztése és a turisztikai pályázat nagyobb beruházássorozat része. A Pilisi Parkerdő nagyszabású ökoturisztikai fejlesztéseket valósított meg teljes területén, így Gödöllőn és a Gödöllői-dombságon kívül a Budai-, a Visegrádi-hegységben, a Pilisben vagy a Gerecse nyugati részén is.
Minderre azért van szükség, mert a Pilisi Parkerdő látogatottsága, turisztikai jelentősége hatalmas ütemben nőtt az elmúlt két évben. Tavaly már 32 millió látogatót regisztráltak a Pilisi Parkerdő mintegy 65 ezer hektárnyi erdőterületén. A Parkerdő mint felelős erdőgazdálkodó és fenntartó egyik legfontosabb feladata és küldetése, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát, a természetkárosítástól mentes, biztonságos erdőlátogatás lehetőségét az ide látogatók számára.
Ezzel kapcsolatban Reinitz Gábor kiemelte, hogy „ha belegondolunk ebbe a számba, egészen megdöbbentő, olyan, mintha Magyarország teljes lakossága, az újszülöttől a nyugdíjasig, évente három alkalommal kilátogatna a Pilisi Parkerdőbe. (…) Hosszú távon a Pilisi Parkerdő fenntartható természetközeli turizmusa érdekében újabb területeket, újabb, vonzó célpontokat, turistautakat kell megismertetnünk a természetbarátokkal”.
A Pilisi Parkerdő – küldetésével összhangban és rendszeres erdőgondozási tevékenységén túl – az elmúlt nyolc évben a következő beruházásokat hajtotta végre, hogy a Budapest környéki erdők a lehető legjobban és legtermészetesebben szolgálják az itt lakó több mint hárommillió ember és az ide látogató turisták kikapcsolódását.
2014
- Kőhegyi Menedékház felújítása
- Pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak felújítása
- Hármashatár-hegyi Erdei Iskola kialakítása
- Fekete-hegyi Kulcsosház felújítása
- Az Országos Kékkörhöz kapcsolódó 350 kilométernyi turistajelzés-rendszer újrafestése és felújítása
- Pilis-tetői Boldog Özséb-kilátó kialakítása
2015
- Piliscsabai Dévényi Antal-kilátó kialakítása
- A gödöllői Pap Miska-kút forrás felújítása
2016
- Pilis Bike, erdei kerékpáros úthálózat kialakítása
- Guckler Károly-kilátópont kialakítása a Hármashatár-hegyen
- Rotter Lajos Turistaház kialakítása a Hármashatár-hegyen
- Prédikálószéki-kilátó kialakítása
2017
- Tematikus játszótér kialakítása a Budakeszi Vadasparkban
2018
- Pilis Ride, erdei lovas úthálózat kialakítása
- Makovecz Imre-kilátó felújítása a Kis-Hárs-hegyen
- Pilis Bike, erdei kerékpáros úthálózat bővítése
- Guckler Károly tanösvény kialakítása
2019
- Kárpát medencében őshonos háziállatok bemutatására alkalmas területet kialakítása a Budakeszi Vadasparkban
- Macis játszótér felújítása a II. kerületben
- Közjóléti fejlesztések a XVII. kerületi Keresztúri-erdőben
- Kúttói-parkerdő kialakítása a XIX.kerületben
- Közjóléti fejlesztések a XVI. kerületi Sashalmi erdőben
2020
- A visegrádi Apátkúti-tó rekonstrukciója
- Fekete István tanösvény kialakítása a Hárs-hegyen
2021
- 23 forrás felújítása a Parkerdő területén
- Arborétum faház felújítása a Budakeszi Arborétumban
- Anna-lak közösségi szálláshely kialakítása Telki határában
- Kőhegyi Menedékház korszerűsítése
- Játszótér és szabadtéri kondipark kialakítása a hűvösvölgyi Nagyréten
- II. János Pál pápa emlékkereszt és székelykapu kialakítása a Budakeszi Arborétumban
- Naplás-tavi-kilátó létesítése Budapest XVI. kerületében
- Hidegvölgyi négyévszakos pihenőhely kialakítása
- Parkerdei infrastruktúra megújítása a Parkerdő 1000 km-es turistaútvonal-hálózatán
- Emlékerdő létesítése az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításának emlékére a Gödöllői Erdészeti Arborétumban
- Emlékkereszt állítása az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére
- Olimpiai cross MTB kerékpáros pálya létesítése Nagykovácsiban
- Szilfa-tisztás fejlesztése Budakeszi határában
- Bölcső-hegyi-kilátó Szentendre határában
2022
- A Budakeszi Vadaspark fejlesztése
- A Hárs-hegy környéki örökerdő turista-infrastruktúrájának felújítása
- Dömösi Rám-szakadék ökoturisztikai fogadóépület kialakítása
- A gödöllői Erdészeti Arborétum (Arbo Park) fejlesztése
- Pilis Bike erdei kerékpárút-hálózat részleges felújítása
Forrás: Parkerdő Zrt.
