A COP27 klímakonferencia jelenleg Egyiptomban zajlik – november 7. és 18. között a klímavédelem nagy kérdéseire és az éghajlatváltozás következményeire összpontosít. Az erdők is téma.
A kiszámíthatatlan éghajlatváltozás elhárítása érdekében az 1,5 fokos célt be kell tartani – figyelmeztetnek az éghajlatkutatók már évek óta. Az éghajlatváltozás következményei gazdaságilag költségesek és veszélyeztetik a természetet. Ez utóbbi azonban az éghajlati hatások mérséklését, az erdészeti ágazat és a környezetvédelem hangsúlyozását is szolgálja. Az Éghajlat-világkonferencián tehát sok megbeszélni való van. Mi a természet jelenlegi helyzete a világpolitikában – és mi a helyzet az erdőkkel?
Az erdők témája az Éghajlat-világkonferencián
Az erdők számára a tartósan melegebb hőmérséklet és a ritkább csapadék jelentős változásokat jelent. Ilyen például a kiszáradt fák, a kártevők vagy az erdőtüzek. Az erdőt tehát az éghajlatváltozás veszélyezteti. Aktív CO2-tárolóként azonban fontos klímavédelmi tényezőnek számít, és lehetséges megoldásként szolgál a nagy mennyiségű szén és más üvegházhatású gázok kiszűrésére a levegőből.
Georg Schirmbeck, a Német Erdészeti Tanács (DFWR) elnöke a konferenciával kapcsolatban elmondta: “Németország globális példakép a fa éghajlatbarát felhasználása terén. Más országok, mint Korea vagy Mongólia, úttörők az erdőtüzek megelőzésének technikai lehetőségei vagy a nemzeti erdőtelepítési programok terén. Ki kell használnunk ezt a gazdag erdészeti tudást, és kombinálnunk kell a világok legjobbjait.” Schirmbeck ezért azt reméli, hogy a világszintű klímacsúcstalálkozón határozott megerősítést kap az erdők globális fejlesztése. “A sikeres éghajlatvédelemre a következő érvényes: gondolkodj globálisan és cselekedj regionálisan. A szövetségi kormány feladata, hogy Németországban erősítse a fahasználatot, amely magas színvonalú szabványok szerint történik.”
A Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) levelet tett közzé a világklímakonferencia fejlesztéspolitikai prioritásairól. Az erdőket védeni és helyreállítani kell – áll a közleményben. A BMZ nemzetközi projekteket finanszíroz e célból, és a COP27 konferencián az erdővédelemre szánt források megújítását is be kívánja jelenteni.
A környezetvédelem a világpolitika középpontjában
A környezetvédelmi szervezetek lehetőséget látnak az Éghajlat-világkonferenciában. “Ez a konferencia nemcsak az éghajlatvédelem szempontjából jelent kulcsfontosságú pillanatot. Sürgősen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a természetre. A biológiai sokféleségnek és az ökoszisztémák integritásának tükröződnie kell mind az üvegházhatású gázok mérséklésére, mind a globális felmelegedéshez való alkalmazkodásra vonatkozó munkaprogramokban. A természet is alapvető szerepet játszik a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenálló képesség növelésében. Az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség változatos éghajlati funkciói olyan potenciálok az éghajlati válság elleni küzdelemben, amelyek eddig túl kevés figyelmet kaptak” – mondja Jörg-Andreas Krüger, a NABU elnöke.
Steffi Lemke, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMUV) munkatársa is elmondta: “Három nagy egzisztenciális válsággal állunk szemben, amelyek egymást erősítik: Az éghajlati válság, a fajok rohamosan haladó kihalása és a növekvő környezetszennyezés okozta válság – ezek mind-mind veszélyeztetik az emberek életét ezen a bolygón. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és annak szörnyű következményei mellett ezt a három válságot sem szabad szem elől téveszteni. A COP27 klímakonferenciának ezért egyértelmű jelzést kell küldenie, hogy együtt gondolkodunk ezekről a válságokról és közös megoldásokat keresünk. Meg kell védenünk a természetet, hogy az megvédjen minket. Az egészséges ökoszisztémák – legyenek azok erdők, tőzeglápok vagy árterek – megkötik a CO2-t, biztosítják a biológiai sokféleséget és ellenállóbbá teszik a tájakat az éghajlati válsággal szemben. E természetes éghajlatvédők nélkül nem fogjuk tudni elérni a párizsi klímacélokat.”
Nemzeti éghajlati célok, nemzetközi felelősség
Amint a Tagesschau a COP27-ről beszámol, a COP26 glasgow-i konferenciáján is részt vevő országok közül sokan még nem valósították meg kellőképpen az éghajlati céljaikat. Úgy tűnik, más világpolitikai válságok is előtérbe kerültek. Szakértők szerint Németország a saját maga által kitűzött éghajlati célokat is elszalaszthatja. De vajon az államok elfelejtkeztek-e az éghajlatváltozásról és az ökoszisztémákat fenyegető veszélyekről?
Ez a következő két hétben Egyiptomban fog kiderülni. Az ENSZ klímacsúcsról szóló sajtóközleménye szerint a hangsúly a korábbi konferenciákon tett ígéreteken van. Simon Stiell, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ügyvezető titkára a mostani alkalmat arra használta fel, hogy hangsúlyozza a világ lakosságának felelősségét: mindenkinek minden egyes nap mindent meg kell tennie az éghajlati válság elhárítása érdekében.
Az IUFRO tanulmányt mutat be a REDD+ erdő- és klímavédelmi programról
Az egyiptomi klímakonferenciát kísérő Global Landscapes Forum (GLF) rendezvény részeként az Erdészeti Kutatási Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) november 11-én, pénteken bemutatja az ENSZ mintegy tíz éve futó REDD+ programjának az erdőkre, a szén-dioxid-kibocsátásra, a biológiai sokféleségre és az emberekre gyakorolt hatásait. A bécsi székhelyű IUFRO nemzetközi kutatócsoportja által nemrégiben közzétett két tanulmány szolgál majd alapul: “Erdő, éghajlat, biológiai sokféleség és emberek: a REDD+ egy évtizedének értékelése” és “A REDD+ egy évtizede: az érdekelt felek megítélése a végrehajtásról”.
Ezen túlmenően, az IUFRO szerint a panelbeszélgetés résztvevői betekintést nyújtanak a helyi érdekeltek REDD+ végrehajtásával kapcsolatos elképzeléseibe, és elmagyarázzák az FLR (erdei tájak helyreállítása) és a REDD+ közötti lehetséges szinergiákat.
Mi az a REDD+?
A REDD+ keretében a globális északi országok olyan intézkedésekbe fektetnek be, amelyeket a globális déli országok az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelem, illetve az ökológiai, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása érdekében alkalmaznak. A “REDD+” rövidítés az “erdőirtásból és erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése, valamint az erdők megőrzésének, fenntartható kezelésének és az erdei szénkészletek növelésének szerepe a fejlődő országokban” rövidítése.
szerk/ford: Tóth János, forrás: ForstPraxis
