FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

10 éves a REDD+

A REDD+ varsói keretrendszerének 2013-as elfogadása óta 60 fejlődő ország jelentette az erdőirtás és erdőpusztulás csökkentésére irányuló tevékenységeit az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának.

Az egészséges erdők döntő szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében, mivel szén-dioxid-elnyelőként működnek, és évente több milliárd tonna CO2-t kötnek meg.

A fejlődő országok által végrehajtott REDD+ tevékenységek mintegy 1,35 milliárd hektárnyi erdőterületre terjednek ki, ami a fejlődő országok erdőterületeinek körülbelül 62%-át teszi ki. Emellett 17 ország 11,6 milliárd tonna szén-dioxid-csökkentésről számolt be, ami megfelel az eredményalapú finanszírozáshoz szükséges követelményeknek.

A COP28 Klímacsúcs egyik rendezvénye 2023. december 9-én a REDD+ témakörben lesz:
The 10-year anniversary of the Warsaw Framework for REDD+

Most, hogy egy évtizede ünnepeljük az “erdőirtásból és erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentésére a fejlődő országokban, valamint az éghajlat védelmét szolgáló további erdőgazdálkodási tevékenységekre” (REDD+) irányuló tevékenységeket, megvizsgáljuk az e keretrendszer keretében nyolc fejlődő országban elért eredményeket.

Belize, Gabon, Indonézia, Peru, Saint Lucia, Suriname, Thaiföld és Togo megosztotta tapasztalatait, és olyan meglátásokkal és tanulságokkal szolgált, amelyek nagyon értékesnek bizonyulnak a következő REDD+ évtized alakításában.

REDD+ végrehajtás

Az országok különböző kiindulópontokból indultak el a REDD+ útjára. Peru a környezetvédelmi minisztérium létrehozásával kezdte a folyamatot, míg Saint Lucia az Esőerdő Nemzetek Koalíciójához (CfRN) csatlakozott.

A nagy erdőborítottságú és alacsony erdőirtású országokban, például Gabonban és Suriname-ban már az 1990-es években elindultak az erdőterületek megőrzésére irányuló kezdeményezések, amelyek megelőzték a REDD+-ról szóló nemzetközi megbeszéléseket.

A felkészülési szakaszban minden ország kidolgozott egy REDD+ ütemtervet és/vagy nemzeti stratégiát, konzultált az érintett érdekelt felekkel, beleértve az őslakos közösségeket is, és támogatást kapott a kapacitásépítéshez.

Az érdekelt felek tudatossága, a velük folytatott konzultáció és bevonás döntő fontosságú volt a REDD+ tevékenységek sikeres fejlesztése szempontjából. Valamennyi ország hangsúlyozta, hogy az őslakos közösségek, amelyek élete nagymértékben függ az erdőtől, valamint a fiatalok és a nők kulcsfontosságú érdekeltek a folyamatban.

Emellett a magáncégek és a nem kormányzati szervezetek gyakran kulcsszerepet játszottak a REDD+ végrehajtásának építőkövei, például az erdőterületek feltérképezése, nyomon követése és a jelentéstétel kialakításában.

A technikai támogatás szintén létfontosságú szerepet játszott a REDD+ végrehajtásában. Több esetben nemzeti erdőfelügyeleti rendszert (NFMS) – az eredményalapú finanszírozás egyik követelményét – és nemzeti erdőkatasztert (NFI) dolgoztak ki, többek között olyan partnerszervezetek támogatásával, mint az ENSZ REDD-programja, az erdők szén-dioxid-kapcsolatával kapcsolatos partnerségi eszköz és a CfRN.

A REDD+ varsói keretrendszer és a tevékenységekre vonatkozó adatok gyűjtésére szolgáló “Collect Earth” eszköz végrehajtásához szükséges kapacitásépítés érdekében workshopokat is szerveztek.

A REDD+ hozzájárulása a nyomon követéshez és a jelentéstételhez

Az erdőirtás és az erdőpusztulás csökkentése érdekében a REDD+ a nemzeti kapacitások fejlesztését is ösztönözte, hozzájárulva a szilárd erdőfelügyeleti és jelentéstételi kapacitások kiépítéséhez és a legújabb technológiák beépítéséhez.

Togóban például a nemzeti személyzet aktív közreműködésével, a Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség támogatásával hozták létre az első nemzeti információs rendszert. Ez a gyakorlatias megközelítés lehetővé tette, hogy az ország teljes mértékben magáénak érezze az NFI második fejlesztését.

Mind a nyolc ország jelentős előrelépést ért el az adatok minősége és hozzáférhetősége terén, ami az üvegházhatású gázok nyilvántartásának javulásához vezetett. A REDD+ továbbá elősegítette az elemzési kapacitások, például a bizonytalansági elemzés fejlesztését. Az NFMS létrehozása lehetővé tette néhány ország számára, hogy jobban megértsék nemzeti erdeik állapotát.

A kapacitásfejlesztés kulcsfontosságúnak bizonyult a nemzeti jelentések minőségének javításában. E nyolc ország nemzeti szinten meghatározott hozzájárulása (NDC) világosan mutatja a REDD+ tevékenységekkel való kapcsolatot a mérséklési célok elérésében.

A REDD+ révén történő további kapacitásépítés hozzájárul majd az erdészeti ágazatban a 2025-ös nemzeti fejlesztési célok benyújtásában megfogalmazott ambíció növeléséhez.

Ambícióval kapcsolatos kihívások

A kiszámítható és megfelelő finanszírozás, valamint a nyomon követéshez, adatgyűjtéshez és elemzéshez szükséges technikai kapacitás hiánya a fejlődő országok előtt álló kihívások közé tartozik, amikor a REDD+ ambíció növelésére törekszenek. A kapacitásépítés fokozása, beleértve a dél-dél együttműködést is, szintén alapvető fontosságú.

Az országok hangsúlyozzák, hogy az erdőgazdálkodási ágazatban az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló további erőfeszítések folytatása a REDD+ eredményeihez szükséges új, kiegészítő és kiszámítható, eredményalapú finanszírozástól függ.

Az elmúlt évtized eredményeire való építkezéshez tehát elengedhetetlen a finanszírozás, de annak biztosítása is, hogy a fejlődő országokban a REDD+ tevékenységek végrehajtása során a közösségeket is megerősítsék, hogy előkészítsék az utat a fenntarthatóbb erdőgazdálkodás és erdővédelem számára.

forrás: UNFCCC.int

Előző cikk

Jegesedés miatt veszélyes erdőrészek

Következő cikk

Lépcsőgyártó vállalkozás beruházása




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version