Földügyi tárgyú törvényjavaslatról tárgyal jelenleg az Országgyűlés, számos olyan témát érintve, amely észszerű változásokat hozhat majd a földforgalomban. Több módosítás is szerepel például az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán, merítve már az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalataiból is. Ezeket mutatja be az AgroKép weboldalán Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára.
Az Országgyűlés előtt lévő földügyi tárgyú törvényjavaslatok között találunk olyat, amely a határidő meghosszabbításáról szól, de emellett a kiskapuk bezárása is kiemelt cél a jogalkotó részéről. A tervezett módosítások – elfogadásuk esetén – 2023. január 1-jén lépnek majd hatályba.
120 napra emelkedne a megosztási folyamat időtartama
Szűk három hónap – ennyi idő áll jelenleg rendelkezésre annak, aki egy nagyobb termőföldön kívánja megszüntetni a közös tulajdont. Erre az eljárásra tudniillik akkor van szükség, mikor legalább két tulajdonostárs eléri a területi minimumot az ingatlanban. Ilyenkor egy földhivatali kérelemmel indul a megosztás folyamata, szükség van továbbá osztóprogramra is, sőt a tulajdonostársak értesítése és az egyezség megkötése is bele kell, hogy férjen a 90 napos határidőbe.
Ez az idő hosszabbodik meg majd a törvényjavaslat elfogadása esetén: a megosztási eljárás lefolytatására immáron 120 nap áll majd rendelkezésre, sőt úgy, hogy ezt a meghosszabbított határidőt már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni lehet majd.
Bekebelezés: szigorodhatnak a feltételek
A többlettulajdon szerzésének azaz a bekebelezésnek eddig is szigorú feltételei voltak, most azonban egy újabb kiskapu bezárása kerül majd sor.
Bekebelezésre ugyanis jelenleg az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel; vagy
b) a tulajdonrészét örökléssel szerezte; vagy
c) a tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Ez utóbbi pont szigorodna a törvényjavaslat elfogadása esetén: 3 éves elvárás lesz ugyanis már azzal a tulajdonostárssal szemben is, aki közeli hozzátartozójától való szerzéssel lépett elő tulajdonostárssá. Természetesen ebbe a 3 évbe azt az időtartamot is figyelembe lehet majd venni, amely alatt a jogelőd (tehát az a közeli hozzátartozó, akitől a tulajdonrészt szerezte) tulajdonos volt az ingatlanban.
Ha végrehajtási jog van feljegyezve a tulajdoni hányadra
A jelenlegi szabályok alapján akár kétszeri fizetésre is kényszerülhetünk egy bekebelezésnél akkor, ha végrehajtási jog van feljegyezve a tulajdoni hányadra. Ez amiatt állhat elő, mivel a végrehajtási jog nem szűnik meg a bekebelezéssel, tehát hiába fizetünk a „bekebelezett” tulajdonos részére, a végrehajtási jog továbbra is terhelné az adott illetőséget. Ez változna meg a jövő évtől: a megszerzett tulajdonrész ellenértékét ugyanis már nem a tulajdonostárs részére kellene majd megfizetni, hanem már csak a végrehajtóhoz. Ezzel pedig megszűnne a kétszeres fizetés sajátos kötelezettsége, egyúttal pedig a végrehajtási jog is törlésre kerülne az ingatlanról. Fontos, hogy erre a lehetőségre csak addig az időpontig lesz lehetőség, amíg az esetleges árverés kitűzésére még nem került volna sor.
Elbirtoklás: már csak a teljes ingatlant lehetne így megszerezni
Az Agrokép-en már foglalkoztunk az elbirtoklással mint egy olyan jogi lehetőséggel, amely az elhanyagolt területek vagy az elhunyt tulajdonosok földjeinek megszerzését teszi lehetővé. Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül a birtokomban tartsam és elbirtoklási pert indítsak a tulajdonossal szemben. A korábbi cikkemben továbbá arról is írtam, hogy egy osztatlan közösben például az sincs kizárva, hogy csak egy tulajdoni hányadot birtokoljunk el, sőt ehhez még tulajdonostársnak sem kell lennünk. Nos, ez utóbbi változna meg a mostani törvényjavaslat alapján, hiszen a tulajdoni hányad – a jogcímes elbirtoklás kivételével – már nem lenne elbirtokolható a jövő évtől. Lényeges azonban, hogy a teljes ingatlan elbirtoklására ettől függetlenül továbbra is lesz lehetőség.
forrás: AgroKép
