FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Klímabarát erdőgazdálkodás növeli a balesetek kockázatát

Szúkárosított fenyőállomány gépi kitermelése / Imago Images/ari

A németországi Mezőgazdasági, Erdészeti és Kertészeti Szociális Biztosító (SVLFG) attól tart, hogy az “Éghajlathoz igazodó erdőgazdálkodás” című új finanszírozási irányelv az erdei munkavédelem rovására megy.

A Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) olyan magán- és közösségi erdőgazdálkodási vállalkozások támogatására használja, amelyek erdeiket a törvényes szabványt, valamint a PEFC és FSC erdőminősítők által meghatározott kritériumok szerint kezelik. Az irányelv többek között előírja a fakitermelő utak közötti távolság 40 méterre való növelését, valamint az állományok holtfával való dúsítását. Káresemények esetén a törmeléktömeg legalább 10 %-át meg kell hagyni, egészséges állományokban pedig hektáronként legalább öt élőhelyi fát kell meghagyni.

Magasabb baleseti kockázat

Az SVLFG szerint ezek a követelmények növelik a balesetek kockázatát az erdei munkák során. Ezért csak jól képzett személyek végezhetnek láncfűrészes munkát. Általánosságban elmondható, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok általános műszaki prioritást és gondos mérlegelést követelnek meg a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések meghatározásakor.

Az erdészeti munkafolyamatokat objektíven meg kell indokolni és eseti alapon kell kiválasztani. Az erdei munkások egészsége mindig a legfontosabb védelmi cél marad. Ha biztonsági okokból a fa kivágása előtt nem lehet a holtfát kidönteni, a kivágandó fát állva kell hagyni. Ha az erdészeti berendezések és gépek környezetbarát módon használhatók, akkor azokat kell előnyben részesíteni.

Az SVLFG álláspontja szerint az éghajlathoz igazodó erdőgazdálkodási támogatási programot a munkahelyi biztonság javítását célzó programnak kell követnie.

szerk/ford: Tóth János, forrás: ForstPraxis 11-14

Előző cikk

Önkéntesek az őszi Peszéri-erdőben

Következő cikk

A Természet helyreállítási jogszabálytervezet




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version