Szüksége van-e Németországnak új erdőpolitikára? A tavaly szeptemberben nyilvánossá vált 2050-ig szóló németországi erdészeti stratégia lehetőségei és problémái.
Németország Európa egyik legsűrűbben erdősült országa. Az erdők a teljes földterület közel 30%-át teszik ki, és számos ökológiai és gazdasági szolgáltatást nyújtanak. A németországi erdők jövője azonban továbbra is bizonytalan – az erdészet, a fajvédelem és a klímasemlegesség olyan szempontok, mint az erdőgazdálkodás, a fajvédelem és a klímasemlegesség, a nemzeti politikában nézeteltéréseket okoznak.
A 2050-ig szóló erdészeti stratégiát Julia Klöckner, Németország előző élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztere indította el. Az egyik fő cél az erdők éghajlati viszonyokhoz való igazítása az éghajlati válság ellensúlyozása érdekében. Vannak azonban kritikák is, különösen a fakitermeléssel kapcsolatban. Míg Klöckner a stratégiában továbbra is a fa építőanyagként való felhasználását szorgalmazza, sokan az erdőben lévő gazdasági érdekek csökkentését követelik.
A 2021-es szövetségi választásokkal a politikai hangsúly Németországban eltolódott. Az új kormány szigorítani kívánja az éghajlat-politikát, például az éghajlatvédelmi törvény továbbfejlesztésével. Cem Özdemir, a jelenlegi szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági miniszter a környezetvédelem és a biológiai sokféleség fontosságát hangsúlyozza.
Az erdészeti politika az éghajlat-politika lényeges része. Szükség van-e tehát az erdőstratégia megújítására a jelzőlámpás koalíció részéről?
A Life Terra projekt részeként az EURACTIV virtuális műhelytalálkozót szervezett az érdekelt felek számára, hogy megvitassák a 2050-ig szóló erdészeti stratégiával kapcsolatos kritikákat és lehetőségeket.
A konferencia tartalma kizárólag a szerző nézeteit tükrözi, aki kizárólagosan felelős a tartalomért. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információk felhasználásáért.
Kattintson ide az eseményről szóló további információkért.
Kattintson ide a következő eseményünk megtekintéséhez.
szerk: Tóth János, forrás: euractiv
