Az Európai Bizottság jóváhagyta mind a 28 stratégiai tervet (uniós országonként egyet, Belgium esetében kettőt), így 2023. január 1-jén a terveknek megfelelően életbe lép az új közös agrárpolitika.
Ennek keretében az EU mezőgazdasági termelői 264 milliárd eurónyi uniós támogatásban részesülnek a fenntartható és reziliens agrárágazatra való átállás, illetve a vidéki területek életképességének és sokszínűségének megőrzése céljából. A társfinanszírozással és a kiegészítő nemzeti finanszírozással együtt így a 2023–2027-es időszakban a termelők és a vidéki közösségek állami támogatásának teljes költségvetése 307 milliárd euróra emelkedik. A KAP körébe tartozó, de a KAP stratégiai terveken kívüleső egyéb programok, például a legkülső régiókra vonatkozó POSEI program, az uniós iskolaprogram vagy a promóciós programok további 6 milliárd eurónyi uniós forrást jelentenek.
Méltányosabb KAP
Valamennyi stratégiai terv kulcsfontosságú célkitűzésnek tekinti a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem és a reziliens agrárágazat támogatását. Néhány példa a támogatási formákra:
- A közvetlen KAP-kifizetések megmaradnak biztonsági hálóként a mezőgazdasági termelők számára. A támogatásra jogosult termelők évről évre közel 20 milliárd euró összegű alapszintű jövedelemtámogatásban részesülnek. Ennek azonban feltétele, hogy a gazdák a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szigorúbb előírásokat (GAEC-előírások) alkalmazzanak. A jövőben várhatóan az EU mezőgazdasági területeinek közel 90%-a meg fog felelni a GAEC-előírásoknak.
- Az új KAP magasabb állami támogatást irányoz elő azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. A kis- és közepes méretű gazdaságok 25 uniós országban magasabb jövedelemtámogatásban részesülnek, amit az összes közvetlen kifizetés 10,6%-át kitevő, átcsoportosítással nyújtható támogatás biztosít. Ez évente 4 milliárd eurót fog kitenni, ami 2,5-szöröse a jelenlegi KAP (2014–2020) szerinti, átcsoportosítással nyújtható kifizetéseknek, melyeket csak tíz tagállam alkalmaz.
- A mezőgazdaságot érintő válsághelyzetek kezelésének segítése céljából az uniós gazdaságok 15%-a kap támogatást biztosítási díjak jegyzéséhez, illetve kölcsönös kockázatkezelési alapokban vagy más kockázatkezelési eszközökben való részvételhez.
- A fehérjenövények/hüvelyesek esetében a termeléstől függő jövedelemtámogatás formájában nyújtott támogatás szintje 2022-höz képest 25%-kal nő. Ez segít az uniós termelőknek csökkenteni a függőségüket bizonyos műtrágyák behozatalától és használatától. További tizenhét, nehézségekkel küzdő alágazat kap termeléstől függő támogatást, ami az uniós gazdaságok 21%-át fogja érinteni.
Környezetkímélőbb KAP
A KAP tíz konkrét célkitűzése közül három közvetlenül kapcsolódik a környezetvédelem és az éghajlat kérdéséhez. A „nincs visszalépés” elv szellemében a tagállamok a KAP-tervekben kötelesek a jelenlegi helyzethez képest ambiciózusabb célokat kitűzni. Ennek köszönhetően az új KAP környezeti és éghajlati szempontból minden idők legambiciózusabb programja.
- A KAP stratégiai tervek közel 98 milliárd eurót, azaz a teljes KAP-források (uniós és társfinanszírozás) 32%-át fordítják az éghajlat, a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és az állatjólét szempontjából előnyös, illetve a kötelező feltételességen túlmutató gyakorlatok ösztönzésére. Ezen összeg eszközök és alapok közötti megoszlását tekintve a közvetlen kifizetések 24%-át ökorendszerekre fordítják, és az összes terv vidékfejlesztési kiadásainak 48%-a teljes mértékben a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések szolgálatára összpontosít.
- A stratégiai tervek arra fogják ösztönözni a gazdálkodókat, hogy fokozzák a talajban és a biomasszában való szén-dioxid-tárolást, csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG), és az EU mezőgazdasági területének legalább 35%-án megfelelő gazdálkodási gyakorlatok – például külterjes gyepterület-gazdálkodás, hüvelyesek és köztes növénykultúrák termesztése, szerves trágyázás és agrárerdészeti rendszerek – révén segítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
- A mezőgazdasági termelőkre vonatkozó új kötelezettségek értelmében a KAP által támogatott szántóterületek mintegy 85%-án vetésforgót kell alkalmazni. Ez segít megtörni a kártevő- és betegségciklusokat, és így csökkenteni a peszticidek használatát és kockázatait. Ezen túlmenően az uniós mezőgazdasági területek több mint 26%-a kap támogatást többek között az integrált növényvédelem, a kártevők elleni vegyszermentes védekezés vagy a precíziós gazdálkodás alkalmazásához.
- 2027-ben az ökológiai termelésre nyújtott KAP-támogatás csaknem kétszer akkora területet érint 2018-hoz képest. Ez jelentős mértékben hozzá fog járulni az ökológiai gazdálkodással érintett területek növelésére vonatkozó, 2030-ig szóló tagállami célértékek teljesítéséhez, amelyek 5 és 30% között mozognak.
- A mezőgazdasági üzemekben folyó megújulóenergia-termelésébe tervezett beruházások 1 556 MW-tal növelik az EU energiatermelési kapacitását.
Szociálisabb KAP
Az EU vidéki térségei előtt számos kihívás áll, amelyeket az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép is számba vesz. Idetartozik az elnéptelenedés, az alapvető szolgáltatások gyenge színvonala és az azokhoz való hozzáférés, a foglalkoztatási lehetőségek és a megfelelő összekapcsoltság problémája. A KAP beruházásai az EU vidéki területeinek társadalmi és gazdasági szövetét erősítik.
- Minden jóváhagyott tervben kiemelt helyen szerepel a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, aminek kapcsán az uniós országok túlteljesítették azt a minimumkövetelményt, amely szerint közvetlen kifizetéseik 3%-át kell a generációs megújulásra fordítaniuk. Összességében 8,5 milliárd eurónyi állami forrás segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket vállalkozásuk elindításában, beruházásaiban és fenntartásában tevékenységük első éveiben. A 2023–2027-es időszakban várhatóan összesen 377 000 új fiatal mezőgazdasági termelő telepedik le teljes értékű mezőgazdasági termelőként. Néhány tagállam további erőfeszítéseket kíván tenni azért, hogy ösztönözze a mezőgazdasági üzemek utódlását, támogassa a nemek közötti egyenlőséget a vidéki területeken, és javítsa a nők helyzetét a mezőgazdaságban.
- A helyi fejlesztés fellendítését szolgálja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 7,7%-a is, amely a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákra (ún. LEADER-megközelítés) lett előirányozva. Ez 5 milliárd eurót tesz ki. Bevezetésüket követően e stratégiák várhatóan az európai vidéki lakosság 65%-át érintik majd.
- A KAP-kifizetések most először lesznek kötve bizonyos uniós szociális és munkaügyi normák betartásának feltételéhez, miközben arra ösztönzik a kedvezményezetteket, hogy javítsák a mezőgazdasági üzemek munkakörülményeit.
- A stratégiai tervek támogatni fogják azokat a beruházásokat, amelyek vonzóbbá teszik a vidéki térségekben való életet és munkát, és ezzel a céljuk legalább 400 000 új munkahely teremtése. Hasonlóképpen támogatni fogják a digitális technológiákba és szolgáltatásokba történő beruházásokat is, az erőforrás-hatékonyság optimalizálása érdekében.
- Több mint 6 millió érintett részesül majd közvetlenül a KAP által finanszírozott tanácsadói, képzési és tudáscsere-programokból, illetve vesz részt az európai innovációs partnerség keretében megvalósuló innovációs projektekben, amelyek kiemelt hangsúlyt helyeznek a környezeti és éghajlati teljesítményre, illetve a szociális és vidéki szempontokra.
Háttér-információk
Az Európai Bizottság 2018-ban terjesztette elő a közös agrárpolitika (KAP) reformjára irányuló javaslatát, amely új munkamódszert vezetett be az uniós mezőgazdasági politika korszerűsítésére és egyszerűsítésére. Az új KAP-jogszabálycsomag hivatalos elfogadására 2021. december 2-án került sor.
A társjogalkotók a KAP stratégiai tervek tagállamok általi benyújtásának határidejét 2022. január 1-jében állapították meg. A tervek kézhezvételét követően a Bizottság 2022. május 25-ig megküldte valamennyi tagállamnak az észrevételeket tartalmazó levelet. Az átláthatóság elvével összhangban e levelek a tagállami visszajelzésekkel együtt közzétételre kerültek az Europa portálon. Ezt követően a Bizottság szolgálatai és a nemzeti hatóságok strukturált párbeszéd keretében vitatták meg a fennmaradó vitás kérdéseket, hogy megoldást találjanak rájuk és véglegesíteni tudják a felülvizsgált KAP terveket. Alaposan megvizsgálták, mennyire ambiciózusak a stratégiák az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaihoz, illetve „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia céljaihoz való hozzájárulás terén.
Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió nyomán kialakult nyersanyag- és energiaárválságra tekintettel a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy mérlegeljék KAP stratégiai tervük felülvizsgálatát az ágazat rezilienciájának megerősítése, a megújulóenergia-termelés fokozása és a szintetikus műtrágyáktól való függőség fenntarthatóbb termelési módszerek révén történő csökkentése érdekében, összhangban az élelmezésbiztonságról és a műtrágyákról szóló közleménnyel. Ahhoz, hogy a gyorsan változó kihívások fényében továbbra is megfeleljenek a céljuknak, a KAP stratégiai terveket a végrehajtásuk során szorosan nyomon kell követni és szükség szerint módosítani kell.
További információk
A 28 KAP-stratégiai terv rövid áttekintése
A 2023–2027-es időszakra szóló KAP
A KAP stratégiai tervekkel kapcsolatos észrevételeket tartalmazó levelek
forrás: EurópaiBizottságSajtósarok 12-14
