Szabó Lajos erdőmérnök modern szemléletű erdőkezelési programját egy évvel ezelőtt fogadta el Kecskemét önkormányzata. A szakemberrel az elmúlt hónapok tapasztalatairól, és a már megkezdett munkálatokról beszélgettünk.
– Hogyan jellemezné a város erdő- és környezeti helyzetét?
– Kecskemét sok szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, mint például az ipar, a munkalehetőség, az oktatás, a kulturális élet. A lakosság életminőségét azonban nagyban befolyásolja a lakóövezetek, közösségi terek klímája, a város zöldfelületeinek kialakítása, a levegő minősége és a környezet esztétikai élménye is. Mindezek elengedhetetlenek az egészséges mindennapi élethez. Ezen a téren Kecskemét azonban nem áll a legjobban országos kitekintésben. Úgy jellemezhetnénk városunkat: egy hajó a Kiskunság homoktengerén. Ez jól érzékelteti az extrém száraz helyi klímát, a száraz, poros levegőt, a nyári hőséget. A klímaváltozás kihívásaira társadalmi szintű válaszlépéseken túl helyi közösségi szinten is szükséges megfelelő válaszokat adni. Nincs mire várni, tettekre van szükség.
– Mi lenne a megoldás?
– A klímaváltozás kihívásai globális, országos és helyi szinten is intézkedésekre sarkallnak. Ezek jó része az üvegházhatást fokozó anyagok kibocsátásának csökkentésére irányulnak. Az intézkedések másik része a felmelegedési folyamat káros hatásait mérsékelné, melyek egy része az erdőkhöz köthetők.
– Az erdők terén mit tehetnek?
– Az erdők klímajavító hatása jól ismert, segít a hőmérséklet kiegyenlítésben, növeli a levegő páratartalmát, szél- és pormegfogó, oxigéntermelő és szén-dioxid-megkötő. Éppen ezért fontos a várost védő erdők modern szemléletű kezelése és az erdőterületek növelése.
– Mekkora Kecskemét erdőterülete?
– A város jelenleg közel 200 hektár erdővel rendelkezik, ami figyelemreméltó mennyiség, de a település méretéhez, a lakosság létszámához képest elenyésző. Ugyanakkor Kecskeméten megvannak azok az alapok, létrehozott erdők, melyek elődeink munkáját dicsérik, és lehet rájuk építeni. Gondolok itt a Dombra, a Szabadidőparkra, a Csalánosi erdőre, az Arborétumra.
– Említette, hogy a modern szemléletű erdőkezelést részesíti előnyben. Ez mit takar pontosan?
– Korábban az alföldi erdőgazdálkodásra jellemző hagyományos szakmai szemléletű tarvágásos erdőfelújításos módszereket alkalmazó erdőkezelés folyt a városban. Ez szakszerűnek minősíthető. Ezen gyakorlat során az egyidős erdőállományt az elöregedéskor több hektáros területen egyszerre vágták ki, azt követően nagyüzemi méretekben facsemetékkel újraerdősítik. Így évekig nem érvényesült az erdő klímajavító, rekreációt biztosító hatása. Ilyenkor az erdei életközösség regenerálódása több évtizedig is eltart. Én a városi erdőkben a modern szemléletű, azaz ökológiai szempontokat előtérbe helyező erdőkezelést tartom célravezetőnek, amely figyelembe veszi, épít a természetes folyamatokra.
Nemcsak a faállományra figyel, hanem az egész életközösségre, bogarakra, gombákra, madarakra, denevérekre, beleértve az embert is. Fontos cél, hogy olyan változatos erdőszerkezetet alakítsunk ki, amelyre jellemző, hogy egy adott területen több korosztály is jelen van.
Egy-egy erdősávban mikrovágásokkal kivágjuk az elöregedett vagy veszélyessé vált fákat, helyükre facsemetét ültetünk vagy makkot vetünk. Így nem keletkezik egybefüggő tarvágott terület, és folyamatosan biztosítjuk az erdőborítást. Nem nagyüzemi módszerekkel dolgozok, hanem kisléptékű beavatkozásokkal. Sajnos a munka része még az erdők kitakarítása is, legutóbb éppen a Szép utcai véderdőt tisztítottuk meg. Erre nem lenne szükség, ha a városlakók környezettudatosan gondolkodnának. A másik feladatunk a veszélyes fák kivágása, ebből akadt jónéhány az Izsáki úti, illetve a Vízmű utcai véderdőkben.
– Milyen fákat ültetnek?
– Változatos erdőszerkezetre törekszem, őshonos fafajokkal, például kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil, mezei juhar. Ezeket korábban a fehér nyárral együtt ültették. Célom, hogy az erdőkezelés során megjelenjen a teljes erdei életközösség, lágyszárúakkal, cserjékkel, madarakkal és egyéb állatokkal együtt. A végeredmény egy olyan erdőszerkezet, mely különösen alkalmas a városi klíma javítására, a véderdő funkció ellátására és még esztétikailag is szép.
Ez természetesen nem megy egyik évről a másikra, fontos, hogy erdőléptékben gondolkodjunk, tervezzünk.
Tudomásul kell venni azt is, hogy a kisvolumenű mikro-beavatkozások kivitelezése házak, egyéb emberi építmények között – a személyi és vagyoni biztonságra odafigyelve – jelentős kiadásokat jelent a városnak. Higgyék el: megéri! Nem mindegy, hogy büdös, poros, izzasztó környezetbe térünk haza, vagy madárcsicsergős, illatos levegőjű fák közé, ahol még a rigót is megleshetjük, hogyan eteti meg a fiókáit.
– Új erdők telepítésében is gondolkodik?
– Nagyon szeretném elérni, hogy a városi költségvetésből jusson új erdőrészek telepítésére is. Jelenleg éppen erdőtelepítésre alkalmas területeket keresek. Nehéz ügy. A még nem beépített városközeli területek elsősorban építési célokra vannak fenntartva. Ha megtaláltam, akkor teszek erre javaslatot a városvezetés felé.
– Ezek szerint ön komplexen képzeli el az erdőgazdálkodást. Nemcsak az erdő gazdasági, védelmi funkcióját, hanem a közjóléti és nevelési funkcióját is fontosnak tartja.
– Valóban. Olyan egészséges, klímavédelmet erősítő erdőterületeket szeretnék megvalósítani Kecskeméten, ahova az emberek is örömmel járnak testi-lelki feltöltődésre, miközben a gyerekek úgy nőnek fel, hogy megismerik az erdők élővilágát, az ember szerepét, felelősségét, megtanulják értékelni a környezetünket. Olyan életmódot fognak folytatni, mellyel nem terhelik környezetüket, természeti értékeink megmaradnak, természeti erőforrásaink hosszú távon fennmaradnak. Így egy egészséges életteret adhatunk át az elkövetkező nemzedékeknek.
forrás: BAON
