„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.”
A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
[Jogszabályi háttér: a Kormány 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről]
A szóban forgó kormányrendelet azt mondja ki, hogy a tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék, brikett és pellet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) történő bejelentést követően értékesíthető külföldre, illetve vihető ki az országból augusztus 9-étől.
A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül. (Az így megvásárolt faanyagot az állam csak szociális célokra vagy állami, önkormányzati közfeladat ellátására használhatja fel.)
Ha viszont a minisztérium szerint a kivitel nem veszélyezteti a magyarországi energiaellátást, akkor az állam lemond az elővásárlási jogáról, és megtörténhet az export.
Vagyis nem automatikusan tilos a kivitel, hanem be kell jelenteni, az Agrárminisztérium pedig bizonyos – egyelőre általunk sajnos nem ismert – feltételek esetén korlátozhatja azt.
Ez egyébként a kormányrendelet, illetve az Agrárminisztérium félrevezető című közleményének végigolvasása és értelmezése után is kiderülhetett a figyelmesebb olvasók számára, de a jelek szerint a magyar sajtómunkások nagy része nem tartozik közéjük.
Végigfutott a magyar sajtón a hír
Ettől még persze a gyakorlatban történhetne az, hogy az Agrárminisztérium mindegyik bejelentés esetében nemet mond a kivitelre, így praktikusan végül is tényleg tilalomról lenne szó. De nem ez történik. Ezt onnan tudjuk, hogy megkérdeztük a NÉBIH-et és az Agrárminisztériumot, hogy a „kiviteli tilalom” bevezetése óta mennyi bejelentés érkezett a NÉBIH-hez és ebből mennyit nyilvánított ellátásbiztonságilag veszélyesnek a minisztérium, azaz mennyi tűzifa-exportot nem engedélyezett. Az Agrárminisztérium részünkre küldött tájékoztatása szerint
„a közérdekű adatigénylés időpontjáig, – 2022. november 21. napjáig – nem volt olyan bejelentés, amely tekintetében az Agrárminisztérium megállapította volna, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele kockázatot jelentene az energiaellátás-biztonságra.”
A dodonai mondatból, ugye, még mindig nem derült ki, hogy vajon egyáltalán nem is érkezett fa-kiviteli szándékot jelző bejelentés, vagy pedig érkezett, és ezeket nem találta kockázatosnak a minisztérium.
A válaszra még egy hónapot várnunk kellett: végül december 21-én kaptuk meg az adatokat a NÉBIH-től, amelyből kiderült, hogy nagyon is vannak kiviteli szándékok. A több mint 1600 soros táblázatot természetesen pdf-ben kaptuk meg, de nem panaszkodunk – a szkennelt kép sokkal rosszabb lett volna. A dokumentum-konvertálásnál már kicsit több munkát igényelt, hogy egyféle mértékegységre hozzuk a köbméter, erdei űrméter, lutrotonna, atrotonna, tonna, kilogramm, kaloda, raklap és egyéb változatos mértékegységekben megadott adatokat.
A számolás során a következő értékekkel számoltunk: ahol m3 volt feltüntetve, azt „normál”, azaz nem erdei köbméternek vettük; így 1 m3 fa = 6 mázsa; 1 erdei űrméter = 1 x 1 x 1,3 m; 1 kaloda = 1 x 1 x 1,7 m; 1 raklap = kb. 0,85 m3 fa.
Így elvégzett összesítésünk szerint kb. 89850 tonna faanyag kivitelére irányuló bejelentés érkezett a NÉBIH-hez a kormányrendelet, azaz a „kiviteli tilalom” bevezetése óta.
Az adatok szerint a legtöbb faanyagot Budapest, Petőháza és Szentmártonkáta településekről tervezik elszállítani. Természetesen az átváltások sok bizonytalanságot okoznak a számokban, továbbá eleve többféle fafajtáról van szó, és a fa nedvességtartalmáról sem volt információnk; ráadásul gyanús, hogy néhol adathiba is lehet a táblázatban, vagyis mindenképpen csak erős közelítésnek tekinthetjük az átváltás eredményeként előállt összesítő értéket.
Arról sincs információnk, hogy a bejelentett mennyiségek milyen időtávra vonatkoznak, tehát mikor és mennyi idő alatt fognak ennyi faanyagot exportálni a kereskedők, erdészetek, fatelepek, mert ezt nem kérdeztük meg a hivataltól.
Másik adatforrásunk a Központi Statisztikai Hivatal részletes, termékszintű külkereskedelmi forgalmi statisztikája. Bár a 2022 novemberi és decemberi adatok egyelőre feldolgozás alatt állnak, az év többi hónapjára lekérdezhetők a számok. Eszerint a rendelet bevezetése utáni hónapokban, azaz augusztusban, szeptemberben és októberben rendre 4009, 5109 és 4860 tonna faanyag kivitele történt meg Magyarországról.
Ezekkel a mennyiségekkel együtt 2022 első tíz hónapjában összesen 88585 tonna faanyagot exportált hazánk, nagyságrendileg hasonló mennyiséget, mint 2021-ben. A lenti diagramon a KSH éves adatait tüntettük fel azokra a termékekre vonatkozóan, amelyeket a kiviteli korlátozás lehetőségét bevezető kormányrendelet melléklete felsorol.
A KSH adatai szerint a kivitt tűzifa több mint fele Ausztriába kerül, emellett még Olaszország, Szlovákia és Szlovénia a jelentősebb célországok.
A KSH adatai szerint egyébként átlagosan 60%-kal drágult a tűzifa Magyarországon egy év alatt, 2021 novemberéről 2022 novemberére.
Szerettük volna megtudni, hogy mi volt a kormányrendelet bevezetésének célja és indoka, illetve hogy pontosan milyen szempontok és kritériumok szerint kell az Agrárminisztériumnak eldöntenie, hogy fennállnak-e rendeletben meghatározott körülmények.
Arról is érdeklődtünk, hogy miért állította közleményében az Agrárminisztérium, hogy betiltották a tűzifa-kivitelt, amikor ez nem felel meg a valóságnak, továbbá érdeklődtünk, hogy milyen szempontok alapján engedélyezték a bejelentett mennyiségek kivitelét, amikor az augusztusi közleményükben feltüntetett körülmények (háború, „brüsszeli szankciók által okozott” energiaválság) azóta is fennálltak?
December 29-én elküldött kérdésünkre cikkünk megjelenéséig sajnos sem Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, sem dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sajtóirodája, sem a Miniszterelnöki Kormányiroda, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóirodája, sem a Miniszterelnökség sajtóirodája, sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem pedig az Agrárminisztérium sajtóirodája részéről nem érkezett semmiféle visszajelzés (még automatikus válasz sem).
forrás: átlátszó 01-05
Kapcsolódó FATÁJ cikk:
Tűzifa külkereskedelem 2015-2021
A KSH Tájékoztatási Adatbázisa alapján tesszük közzé a 2015-2021. évek tűzifa export és import adatait. Az elemzés lényege: az ország tűzifa ellátása szempontjából a tűzifa export import egyenleg (10-90 e t => 10 000 to = kb. 7000 m3) nem meghatározó tényező az éves 3-3,5 millió m3 tűzifa kitermeléssel összevetve.
