FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Hengeresfa külkereskedelem 2015-2019.

A 600-700 ezer m3 hengeresfa export 15-20 Md Ft, amivel szemben az import 300 ezer m3 és 6 Md Ft körül mozog. A cikk mutatja a további részleteket.

Ahogy a tűzifa külker cikkben már jeleztem, mennyiségi összesítéseket a KSH nem készít, azt az elemzőnek kell megcsinálnia.

A 4403 vámtarifaszám szerinti termékkör angolul Wood in the rough, tehát feldolgozatlan fa, amit valamilyen múlt század eleji vagy közepi bizonyára németből kiindult (Rundholz) félrefordítással a vámtarifa magyarul Gömbfaként tartalmaz. Mivel gömbök, azaz golyók az erdőn nem teremnek faként ezért itt a továbbiakban a 4403 csoport minden elemére a Hengeresfa kifejezést használom.

A vámtarifa cikkszámainál és e termék megnevezéseiben 2017-ben a Hengeresfa esetén is számos változás volt, a részleteket majd lejjebb taglalom.

A 4403 Hengeresfán belül 4 csoportot lehet képezni:

Tartósított hengeresfa termékek. Telítéssel vagy más módszerrel vegyileg kezelt faanyagról van szó. A 440310, 440311 és a 440312 termékek ezek. Az első 2015-16-ban tartalmazta mindet, amit 2017-től az utóbbi két VTSZ alá szétszedtek fenőre és lombosra.

Fenyő hengeresfa 2015-16-ban a 440320 VTSZ alatt volt 6 tételben az összes, rönk és egyéb (papírfa-rostfa) bontásban, majd 2017-től a 440321-től 24-ig tételek alatt a 15 cm-nél vastagabb és vékonyabb logika szerint bontották meg az fenyő fafajokat.

Trópusi hengeresfa (A 440341 és a 440349 VTSZ-ek)

Lombos hengeresfa. A tölgy 2015-16-ban rönkre és egyébre volt bontva, majd 2018-tól mind egy soron jelenik meg. A bükk is az első két évben rönk és egyéb volt, majd a 15 cm-nél vékonyabb és vastagabb lett a rendezési elv. A Nyír, a Nyár és az Eukaliptusz az első 2 évben az Egyéb lombos hengeresfa része volt, majd kikerültek önálló sorokba. Az egyéb egyebe, tehát valódi egyéb lombos hengeresfa az első két évben a 44039995 szám alatt, majd utána a 44039900 szám alatt található.

A fenti változtatások miatt kicsit macerás volt az alábbi grafikonok elkészítése, hogy az öt éves idősorokban az egymásnak tartalmilag megfelelő adatok kerüljenek egymás mellé. A fafajokon belül a rönk és papírfa-rostfa bontást sajnos ezen öt évre nem lehet megcsinálni, az első kettő és az utána három év bontásai ehhez nem hozhatóak össze egymással.

Lássuk mégis mit lehet kiolvasni a számokból.

Hengeresfa export

Tartósított és trópusi hengeresfából itt-ott van néhány m3 export, de a kivitelben ezek lényegtelen tételek a a fenyő és a lombos mellett, melyek közül előbbi csökkenő, utóbbi szintet tartó, majd tavalyra szépen növekvő mennyiséget mutat.

Az adatsorokat egymás fölé halmozva látható, hogy Magyarország összes hengeresfa (tűzifa nélkül, hiszen az a 4401 VTSZ alatt van) kivitele 600-700 ezer m3, illetve egyik évben kicsit ez alá esett.

Értékben a lombos hengeresfa kivitel a jelentősebb tétel, s ennél az értéknövekedés üteme meghaladja a mennyiség változását. A fenyő értéke ugyanakkor a csökkenő mennyiség ellenére lényegében változatlan.

Hengeresfa kivitelünk össz értéke (halmozott grafikon) az időszak végére a 20 Md Ft fölé nőtt.

Hengeresfa import

Hengeresfa import egyes tételeinél határozottabb ugrások láthatóak, mint exportnál. Ugyanakkor máris érzékelhető, hogy az import mennyisége mintegy fele az exporténak, hengeresfa külker egyenlegünk tehát határozottan pozitív. A 2018. évi jelentős trópusi hengeresfa import tétel elég különös, pláne ha összevetjük a hozzá tartozó értékkel. Lehet, hogy ez az adat nem egészen valós.

A halmozott grafikon szerint hengeresfa importunk mennyisége évi 300 ezer m3 körül ingadozik, tehát a kivitelnek csak szűk felét teszi ki.

Az érték vonalakból már visszaigazolást nyer, hogy a 2018. évi trópusi hengeresfa behozatal mennyiségi adata bizonyára helytelen.

Tehát a hengeresfa import értéke évi 600 millió Ft körül ingadozik az export 15 Md Ft-ot közelítő, majd 20 Md Ft fölé nőtt teljesítményével szemben.

Ezek után nézzük a fafajonkénti részletezést. A tartósított és a trópusi hengeresfa behozatala és kivitele sem jelentős tétel, így ezek fafaj bontásával nem foglalkozom. A halmozott grafikonokat itt elhagyom, hiszen az összes fenyő és összes lombos adatok a fentiekben láthatóak.

Fenyő

A kivitelben a luc-jegenye (mely nyilván többnyire luc) 2017-re visszaesett, majd úgy maradt. Az erdei fenyő exportja ugyanakkor az első 3 évben szépen nőtt, majd csak kevéssé esett vissza. Az egyéb fenyőféléknél is mennyiségi visszaesés volt.

A luc-jegenye és az egyéb fenyő export éték mozgása hasonló a mennyiségéhez, ugyanakkor erdeifenyő esetén az érték adat kellemesebb mértéket és irány mutat a mennyiségénél.

A luc-legenye és az egyéb fenyő behozatala az időszak végére megszűnt, az erdeifenyőé ugyanakkor az utolsó két évre jelentősen megélénkült. Együttes mennyiségük azonban így is szépen elmarad az exportétól. No és persze a belső összetételben is határozott eltérés van, aki ezzel foglalkozik: pontosan tudja miért.

A fenyő hengeresfa fafajonkénti érték rajzán a mozgások hasonlóak, mint a mennyiség esetén.

Lombos

A Tölgy, a Bükk, a Nyár és az Egyéb fafajok a lényegesek, a nyírrel és az Eukaliptusszal felesleges foglalkozni. Ettől még részei a 8-dik decimálisig az EU-ban egységes vámtarifának, hiszen vannak országok, melyeknél ezek igen lényeges fafajok.

A Tölgy 2017-ig mennyiségi csökkenését növekedés követte. A Bükk lassú csökkenése után 2019-ben a kivitel jelentősebb volt. A Nyár exportja lassan, de folyamatosan csökken. Az Egyéb fafajok kivitele 2016. óta enyhén, majd erősebben nőtt.

Figyelemre méltó az értékfolyamatok összevetése a mennyiségével. Mikor a Tölgy mennyisége még csökkent, az értéke akkor is nőtt, majd e növekedés a mennyiség ütemét meghaladóan folytatódott. Bükk esetén ugyanakkor a két mozgás hasonló. A nyár enyhe mennyiségi csökkenéséhez az érték szinten maradása párosult. Az Egyéb fafajok kivitelénél az érték az előbb felsoroltakhoz képest is a mennyiségét meghaladóan nőtt.

Az import összességében a lombos hengeresfa esetén is elmarad az exportétól mennyiségben. Tölgy esetében ugyanakkor egyes években (2016., 2019.) az import mennyisége több, mint az exporté. A Bükk behozatal ugyanakkor mennyiségben végig erősen az export alatt van és folyamatosan, határozottan csökkent. A Nyár import mennyisége 2017-et kivéve nem számottevő. Abban az évben egy bizonyos, 2016. novemberében átadott üzem elindulásához lehetett szükség e jelentősebb importra. Úgy tűnik e cég alapanyag beszerzését más csatornákon oldotta meg végül. Az Egyéb fafajok importjában az enyhe csökkenést végül valamelyes növekedés váltotta, de mennyiség az exportétól lényegesen kevesebb.

A lombos hengeresfa fafajok import értéke többnyire a mennyiségéhez hasonlóan mozgott. Az Egyéb fafajok 2019. évi mennyiségi növekedése ugyanakkor az értéknél nem tükröződik.

Forrás: KSH
Az adatokat kigyűjtötte, feldolgozta
és némi kísérőszöveggel itt közzétette:
Mőcsényi Miklós

Kapcsolódó:

Tűzifa külkereskedelem az elmúlt 5 évben FATÁJ 2020-03-23

Falemez külkereskedelem 2015-2019. FATÁJ 2020-03-14

Előző cikk

FTK - Faipari TudásKözpont épül

Következő cikk

Tölgyfából tervezett oktatási épület




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version