FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Veszélyben a boreális erdők

A boreális erdőket a bennük tárolt, megkötött szén-dioxid elvesztésének veszélye fenyegeti – áll az ENSZ-EGB (UNECE) új szakpolitikai összefoglalójában.

A boreális erdők végre bekerültek a hírekbe. A hóerdőnek és tajgának is nevezett erdők a világ legnagyobb szárazföldi ökozónája, amely Kanada, Kína, Finnország, Japán, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svédország és az Egyesült Államok területén terül el, és a világ szén-dioxid-kibocsátásának 20%-át tárolva a bolygó egyik legnagyobb szén-dioxid-nyelőjét képezik. A Nemzetközi Boreális Erdőkutatási Szövetség (IBFRA) szerint a globális erdőterület mintegy 30%-át teszik ki, és minden más biozónánál több felszíni édesvízzel rendelkeznek, valamint nagy kiterjedésű, nem kezelt erdőkkel. A globális éghajlat szabályozásában betöltött alapvető szerepük azonban, amely sok éven át észrevétlenül maradt, veszélyben van.

Ezért még soha nem volt ennyire sürgős megérteni a boreális erdei ökoszisztémákat a változó éghajlatban, valamint azt, hogy különleges helyük az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra irányuló egyetemes erőfeszítéseink egyik nélkülözhetetlen eszköze. Az UNECE legutóbbi, “Boreális erdők és az éghajlatváltozás – a hatásoktól az alkalmazkodásig” című szakpolitikai összefoglalója hangsúlyozza ezt a sürgős cselekvési szükségletet a boreális erdők ellenálló képességének és a lehetséges éghajlatváltozási forgatókönyvekhez való alkalmazkodásának növelése érdekében.

Az ENSZ-EGB/FAO boreális erdőkkel foglalkozó szakértői csoportja és a Nemzetközi Boreális Erdőkutató Egyesület (IBFRA) kutatásaira építve a politikai tájékoztató felvázolja az éghajlatváltozásnak az erdőkre gyakorolt főbb várható környezeti és gazdasági hatásait. Ezek közé tartozik az eredetileg várhatóan megnövekedett fák növekedése a hosszabb vegetációs időszak miatt, valamint a szárazabb időjárásból, a kártevők, betegségek és intenzív erdőtüzek kitöréséből eredő fakivágás. A legpusztítóbb eredmény az lehet, hogy a boreális erdők jelenlegi szén-dioxid-elnyelő hatása megfordul a szén-dioxid-felszabadító hatás irányába. A boreális erdőkben bekövetkező éghajlatváltozás azonban biológiai sokféleségük megváltozását is eredményezi, egy olyan tájátalakulást, amely soha nem látott veszélyeket jelent a fákra, a növény- és állatvilágra.

Felismerve, hogy a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása valószínűleg mélyreható éghajlati hatásokkal járhat a boreális erdőkre, az UNECE politikai tájékoztatója hangsúlyozza, hogy a politikai döntéshozóknak, a szakértőknek és a közvéleménynek fel kell ismerniük, hogy ezek a távoli erdők kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Mivel az éghajlatváltozás okozta változások várhatóan nem fognak egyhamar megfordulni, itt az ideje, hogy hatékony módszereket találjunk a szakpolitikai és jogszabályi keretek, az éghajlatváltozást figyelembe vevő intelligens erdőgazdálkodási gyakorlatok, az erdőfelújítási tevékenységek és a kutatás kiigazítására, hogy boreális erdeink ellenálljanak az éghajlatváltozás hatásainak, és a megoldás részévé váljanak.

A politikai összefoglaló itt olvasható angolul / franciául / oroszul.

szerk/ford: Tóth János, forrás: UNECE

Előző cikk

Fahulladék Osztályozások Katalógusa

Következő cikk

ICCU Aréna - fából épült drágakő




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version