FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Kecskeméti Arborétum elhalt fái

Aki mostanában jár a Kecskeméti Arborétumban, jónéhány kivágott vagy vágásra megjelölt fát, cserjét láthat. A rendkívüli aszály a gazdag növénygyűjteményben is sok kárt okozott, a szárazságtól legyengült fákat több kártevő is megtámadta.

Festékkel megpöttyözött, azaz eltávolításra ítélt kiszáradt fákat és már kivágott növényeket is sokat látni mostanság a Kecskeméti Arborétumban. A szomorú látvány okáról Vörösváczki Mónikát, az arborétum vezetőjét – a kezelő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársát – kérdeztük.

„Igen, sajnos mintegy kétszáz fát ki kellett vágnunk az elmúlt hónapokban, főleg a fenyőféléket viselte meg a történelmi aszály. Bátran használhatjuk ezt a kifejezést, hiszen tavaly kevesebb, mint 400 milliméter eső esett, ez a félsivatagokra jellemző mennyiség” – mondta el Vörösváczki Mónika.

Fotó: Hraskó István

A fenyőféléket azért gyötörte meg jobban a szárazság, mert ezek a növények vadon főleg hegyvidékek hűvös, párás, csapadékos vidékein élnek – most viszont hosszú hetek teltek el vízutánpótlás nélkül itt az Alföld közepén. A legyengült növényeket könnyebben megtámadták az új kártevők is, például a boróka-tarkadíszbogár és a tujaszú.

Fotó: Hraskó István

„Ha jobban megnézzük az elbarnult növények törzseit, számtalan röpnyílást fedezhetünk fel rajtuk, mivel ezek a rovarok a fák belsejében fejlődnek ki. Hogy a fertőzést megállítsuk, lassítsuk, a már menthetetlen fákat kivágjuk, a területről elszállítjuk, megsemmisítjük. Ezek helyére most főleg lombhullató, szárazságtűrő fákat, cserjéket ültetünk, amelyek már csak azért is különlegesek, mert eredeti élőhelyről származnak” – tette hozzá az arborétum vezetője.

Fotó: Hraskó István

A különleges csemeték neves dendrológusok, dr. Rácz István és dr. Debreczy Zsolt növénygyűjteményéből származnak (a dendrológiát leginkább faismerettannak fordíthatnánk). Vásárlásukat látogatói adományok tették lehetővé.

A legérzékenyebb fenyőféléknek a hamisciprusok, az oregoni boróka, a nyugati tuják – köztük a közkedvelt Smaragd, Malonyana fajták -, az óriás tuja, valamint számos virginiai és közönséges boróka fajta bizonyult. Sajnos az őshonos közönséges borókákat is megtámadták a kártevők.

A legellenállóbb fenyőfélék a Kecskeméti Arborétumban a cédrusok (libanoni, tauruszi, ezüst libanoni), a Leyland-ciprusok, a gyantásciprusok, a jegenyefenyők (kaukázusi, andalúziai, kolorádófenyő) és a keleti tuja, a borókák közül pedig az alapfajok és a hibrid kúszóborókák. Ez hasznos információ lehet annak, aki mostanában tervezi meg (vagy újra) a kertjét, és szeretne tudatosan szárazságtűrő növényeket választani.

Fotó: Hraskó István

„Bár fáj a szívünk a díszértéküket vesztett, szenvedő, esetleg kipusztult fenyőfélékért, reméljük, az új telepítésű különleges növények szépen megerednek és növekednek majd, növelve az arborétum természeti értékét, sokszínűségét, gazdagságát” – tette hozzá Vörösváczki Mónika.

Fotó: Hraskó István

Lehet segíteni
Az arborétum továbbra is szívesen fogad adományokat a növénygyűjtemény fenntartására, a következő számlaszámra: Kecskeméti Arborétumért Alapítvány, Takarékbank 50460155-10007194.

Fotó: Hraskó István

forrás: KECSUP 03-28

Előző cikk

26,4 millió facsemetét ültetett a Romsilva

Következő cikk

Akik látják a fától az erdőt is



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Selmeci Társaság 35 éves

A Selmeci Társaság idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, melyet egy hétvégi programsorozattal készül megünnepelni 2024. november 8. és…