Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából osztotta ki a kitüntetéseket. A Kossuth-nagydíjat ifj. Sánta Ferenc a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás kapta.
Novák Katalin első alkalommal adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat az Országgyűlés kupolatermében. A köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel közösen nyújtották át a nemzeti kitüntetéseket.
Kossuth-nagydíj
A Kossuth-nagydíjat ifj. Sánta Ferenc a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás kapta Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a 19. és a 20. századi klasszikus és népszerű zeneirodalom magyar stílusban való tolmácsolása és a hazánk zenei kultúrájának részét képező cigánymuzsika magas szintű művelése terén példaadó művészi pályája, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapítójaként, művészeti vezetőjeként és vezető prímásaként több évtizede nagy sikereket arató előadóművészi tevékenysége elismeréseként.
Ők kaptak Kossuth-díjat idén:
Adamis Anna zeneszerző, költő, előadóművész Magyarország számára kivételesen értékes, a hazai könnyűzenei életet gazdagító művészi pályája, a legnevesebb zenekarok számára írt ikonikus dalszövegei, generációk életérzését hűen közvetítő és évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő slágerei elismeréseként;
Bukta Imre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközileg is kiemelkedő művészi pályafutása, a kortárs magyar képzőművészet formanyelvét a fotó, a videó és az installáció eszközeivel megújító, a klasszikus paraszti létformát és kultúrát sajátos motívumokkal ábrázoló művészi alkotómunkája elismeréseként.
Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a magyar nyelv és kultúra megőrzését elkötelezetten szolgáló, a felvidéki magyarság művelődését meghatározó művészi munkája, a magyar színházművészet határokon átívelő népszerűsítése terén is példaadó előadói és vezetői tevékenysége elismeréseként;
Duba Gyula József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, elsőrangú humoreszkeket, szatírákat, novellákat és irodalmi paródiákat is magába foglaló, gazdag alkotói életműve, a felvidéki magyarság létélményét szociografikus alaposságú, mégis lírai magasságokba emelkedő regényekbe és novellákba sűrítő művészete elismeréseként.
Kutas László szobrász- és éremművész Magyarország számára kivételesen értékes alkotótevékenysége és nemzetközileg is nagyra értékelt művészi pályája, szellemes komponálás és választékos anyaghasználat jellemezte, ugyanakkor kivételes formaérzékről tanúskodó művészete, a domborműveken és köztéri szobrok mellett a kisplasztikák, illetve az emlékérmek terén is elsőrangú tervezőmunkája elismeréseként.
Mezei Gábor Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, bútortervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, a magyar organikus belsőépítészet és a történelmi hagyományú bútorművesség egyik legeredetibb mestereként végzett, a Makovecz-életmű folytatása iránt elkötelezett és példaadó tervezőművészi életműve, szürreális bútorkompozícióival új minőséget és stílust létrehozó művészete elismeréseként.
Mezei Gábor 1935. november 29-én született Budapesten.
1960-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán. 1960 és 1964 között a Kereskedelmi Tervező Irodában, 1964 és 1971 között a Földműves-szövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalatnál (SZÖVTERV), majd 1971 és 1986 között a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél (VÁTI) dolgozott. 1986-tól szellemi szabadfoglalkozású belsőépítész, magántervező.
A magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés egyéni hangú mestere az 1960-as, 70-es években esztergályozott fatárgyakat – tálakat, gyertyatartókat – tervezett. Makovecz Imre építésszel az 1960-as évek közepétől kezdve dolgozott együtt olyan épületek belső kialakításán, mint a győri Széchényi patika és bencés kápolna, a sevillai világkiállítás magyar pavilonja, a Farkasréti temető ravatalozói, a Művelődés Háza Sárospatakon, a paksi, a siófoki és a százhalombattai templomok, valamint a makói Hagymaház. Tervei alapján készült a kecskeméti Kodály Intézet, továbbá a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületének bútorzata is.
1968-tól vezette a PRIZMA 13 nevű iparművészeti csoportot, amellyel 1980-ig húsz kiállítást rendezett. Bútoraiból, kollázsaiból és festményeiből Győrben, Budapesten és Szentendrén is volt önálló kiállítása.
Munkássága elismeréseként 1991-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2015-ben érdemes művész lett. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas koreográfus, rendező, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a hagyományt a modernitással mesterien ötvöző koreográfiái és rendezései, az autentikus formanyelvre építve a ma emberéhez szóló kortárs néptáncművészete és közösségformáló társulatvezetői munkája, a Magyar Állami Népi Együttes megújítása terén egyedülálló művészeti és vezetői tevékenysége elismeréseként.
Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, színpadon, képernyőn és mozivásznon egyaránt emlékezetes és sikeres alakításai, a magyar kultúra közvetítése iránt elkötelezett, értékteremtő és a kulturális életet gazdagító művészi és vezetői munkája elismeréseként.
Orbán János Dénes Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, prózaíró, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként.
Perényi Eszter Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, kiváló és érdemes művész, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes hegedűművészi pályája, a kortárs magyar zene megismertetése iránt különösen elkötelezett előadóművészete és a magyar zenei örökség továbbadásában is kiemelkedően sikeres munkája, értékteremtő művészi, valamint nagy hatású és nemzedékeket inspiráló oktatói tevékenysége elismeréseként.
Vitézy László Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és az egyetemes filmművészetet is gazdagító művészi pályafutása, a Budapesti Iskola ikonikus alakjaként a szocializmus tabutémáit szociografikus alaposságra építő kifinomult művészi igénnyel megjelenítő alkotásai, a magyar irodalom klasszikus műveit méltó módon adaptáló rendezései elismeréseként.
Záborszky Kálmán Liszt Ferenc-díjas karmester, gordonkaművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, gordonkaművészként és karmesterként is kiemelkedő művészete, zenésznemzedékek sorát inspiráló és a művészettel nevelés mellett a kultúraközvetítés iránt is elkötelezett oktatói és intézményvezetői munkája, a Szent István Filharmonikusok vezető karmestereként végzett sikeres és nagy hatású tevékenysége elismeréseként – közölte az MTI.
