Az Európai Parlament plenáris ülésén ma 479 szavazattal 97 ellenében, 43 tartózkodás mellett elfogadta a földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti ágazatról (LULUCF) szóló rendelet felülvizsgálatát, amelynek célja a természetes szén-dioxid-nyelők javítása annak érdekében, hogy az EU 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen, és az európai zöld megállapodással összhangban javítsa a biológiai sokféleséget.
Az uniós és a nemzeti célkitűzések 2030-ig a szén-dioxid-nyelők növelésére irányulnak
Az EU 2030-ig 310 millió tonna CO2-egyenértékben határozza meg az üvegházhatású gázok (ÜHG) nettó eltávolítására vonatkozó célértéket a földterületek, a földhasználat-változtatás és az erdőgazdálkodás területén, ami mintegy 15%-kal több a jelenleginél. Ez az új uniós célkitűzés 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55%-ról 57%-ra csökkenti az EU üvegházhatású gázkibocsátását.
Minden uniós tagállamnak nemzeti szinten kötelező 2030-as célkitűzései lesznek a LULUCF-ből származó eltávolításokra és kibocsátásokra vonatkozóan, amelyek a jelenlegi eltávolítási szinteken és a további eltávolítási lehetőségeken alapulnak. A jelenlegi szabályok 2025-ig lesznek érvényben, amely időszak alatt az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a LULUCF-ágazat kibocsátása ne haladja meg az eltávolított mennyiséget. 2026-tól az uniós országoknak kötelező éves célkitűzések helyett négyéves költségvetést kell készíteniük a 2026-2029 közötti időszakra.
Irányítás, rugalmasság és nyomon követés
A tagállamok a LULUCF és az erőfeszítés-megosztási rendelet között eltávolítási krediteket vásárolhatnak vagy adhatnak el a céljaik elérése érdekében. Egy mechanizmus azt is biztosítani fogja, hogy a tagállamok kompenzációt kapjanak, ha természeti katasztrófák, például erdőtüzek következnek be.
A kibocsátás és az eltávolítás nyomon követése, jelentése és ellenőrzése javulni fog, többek között több földrajzi adat és távérzékelés felhasználásával, hogy az uniós országok előrehaladása a célok elérése felé pontosabban nyomon követhető legyen.
Az uniós országok kötelesek lesznek korrekciós intézkedéseket hozni, ha a célértékek felé tett előrehaladás nem megfelelő. Az előírások be nem tartása szankciót is von maga után: a 2026-2029-es ÜHG-költségvetést meghaladó ÜHG-kibocsátás 108%-át hozzáadják a 2030-as célértékhez. Az uniós célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében a Bizottság legkésőbb hat hónappal a Párizsi Megállapodás keretében elfogadott első globális felmérést követően jelentést nyújt be az elért eredményekről. Adott esetben a Bizottság jogalkotási javaslatokkal követi nyomon a jelentést.
Idézet:
A szavazás után az előadó, Ville Niinistö (Zöldek/EFA, FI) így nyilatkozott: “Az elmúlt évtizedben csökkentek az EU (CO2)elnyelőhelyei. Ez a jogszabály biztosítja, hogy a földművelési ágazat is kivegye részét az éghajlati válság kezeléséből, mivel mostantól ambiciózusabb célkitűzéssel és biztosítékokkal rendelkezünk, például jobb adatokkal és szigorúbb jelentéstételi követelményekkel, nagyobb átláthatósággal, valamint 2025-ig történő felülvizsgálattal. Ez a jogszabály most először tekinti együttesen a biológiai sokféleséget és az éghajlati válságot, és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a “ne okozz jelentős kárt” elvét is.”
Következő lépések
A szöveget a Tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia. Ezt követően az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik, és 20 nappal később hatályba lép.
Háttér:
A LULUCF-szabályok felülvizsgálata a “Fit for 55 in 2030” csomag része, amely az EU azon terve, hogy az európai éghajlat-változási törvénnyel összhangban 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az elfogadott szöveg hivatalos magyar változata itt érhető el.
