Hogyan segíthetnek az erdők és a fahasználat az éghajlatcélok elérésében? Policy Brief 2 jelentés megvizsgálja, hogy mi forog kockán, mennyire járulhatnak hozzá az erdők és a fahasználat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogyan lehet maximalizálni az erdőalapú mérséklési intézkedések hozzájárulását. Már elérhető német, olasz, francia és spanyol nyelven.
A FATÁJ szerkesztőség a magyar változat elkészítésével segíti ezen információk terjedését.
Mi a tét?
Az erdők és az erdőgazdálkodás kulcsszerepet játszanak az éghajlat-semlegesség elérésére irányuló politikai célkitűzésekben. Az Európai Unió (EU) erdei és fatermékei például évente mintegy 380 millió tonna CO2 ekvivalenst távolítanak el a légkörből (ami az EU teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 10%-át teszi ki).
Az Európai Bizottság által javasolt szakpolitikai célok szerint az EU földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti (LULUCF) ágazatának 2030-ig további mintegy 50 MtCO2 ekv/év, 2035-ig 100 MtCO2 ekv/év, 2050-ig pedig 170 MtCO2 ekv/év kibocsátást kell eltávolítania.
Mennyiben járulhatnak hozzá az erdők és a fahasználat az éghajlatváltozás mérsékléséhez?
A tudományos szakirodalom áttekintése alapján az olyan enyhítő tevékenységek, mint az erdőirtás elkerülése, az erdősítés/újraerdősítés, a fahasználatban bekövetkező változások, a fa kaszkádosítás és a hatékonyság növelése kombinálhatók, mivel ezek korlátozott hatással vannak egymásra, és pozitív hatással lehetnek a biológiai sokféleségre.
Ezek kombinációja 2050-re akár 78 MtCO2 ekv/év kiegészítő mérséklési potenciált is jelenthet az Európai Unióban, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban. Ez az érték a következőre nőhet:
- 136 MtCO2 eq/év, ha erdővédelmi tevékenységekkel kombinálják, vagy
- 150 MtCO2 eq/év, ha más aktív erdőgazdálkodással kombinálják, vagy
- 155 MtCO2 eq /év, ha csökkenő erdőkitermeléssel kombináljuk.
Az éghajlatváltozás hatással van az európai erdőkre, az erdőgazdálkodásra és az erdészeti termékek piacaira, amelyek egyaránt növekedhetnek és csökkenhetnek:
- Az erdők szén-dioxid-megkötése a fafajok elterjedési területének eltolódása, az erdők termelékenységének változása és a fokozott zavaró hatások okozta károk révén.
A fatermékek szén-dioxid-tárolása és a fa minőségének, kínálatának és költségeinek változása által okozott lehetséges helyettesítési hatások.
Mitigációs potenciál (Mt CO2 eq év-1)
Az erdőalapú kibocsátáscsökkentési potenciál 2050-ig az EU-27 + (Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság) esetében kibocsátáscsökkentési tevékenységtípusonként.
Kulcsfontosságú üzenetek:
- Az európai erdők és fatermékek jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 2050-re elérjük az éghajlat-semlegességet, de hozzájárulásuk véges, és nem kompenzálhatja a más ágazatokban késedelmesen meghozott intézkedéseket.
- Jelenleg korlátozott információk állnak rendelkezésre az erdőalapú mitigációs potenciál megvalósításának kapcsolódó költségeiről és megvalósíthatóságáról.
- Nagyfokú bizonytalanságot jelent, mivel a különböző tudományos tanulmányok különböző adatokat, módszereket, rendszerhatárokat, potenciáltípusokat és forgatókönyvi feltételezéseket használnak.
Hogyan lehet maximalizálni az erdészeti alapú enyhítő intézkedések hozzájárulását?
- Olyan holisztikus megközelítés elfogadása, amely figyelembe veszi az összes releváns szénkészletet és -áramlást, valamint az erdőalapú mérséklési tevékenységek és az alkalmazkodás közötti kölcsönhatásokat, és amely minimalizálja a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal való kompromisszumokat.
- Több erdőalapú enyhítési tevékenység kombinálása a hatás maximalizálása, valamint a szinergiák, kölcsönhatások, társhasznok és a regionális alkalmazhatóság elősegítése érdekében.
- A legnagyobb nettó kibocsátáscsökkentést eredményező fahasználati típusok előtérbe helyezése.
- Vegye figyelembe, hogy az erdők országonként eltérőek, és a végrehajtási intézkedések is különböznek.
- A szakpolitikák végrehajtása és a megfelelő támogatási eszközök kidolgozása (pl. ösztönzőrendszerek, a legjobb gyakorlatok cseréje, átlátható, harmonizált és szilárd nyomonkövetési keretrendszer kidolgozása révén).
- Az éghajlat- és erdőgazdálkodási politikában 2050 utáni hosszú távú perspektívát kell alkalmazni, amely az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást együttesen veszi figyelembe, hogy elkerülhető legyen az erdők szénkészletének és szénmegkötő képességének jövőbeli csökkenése.
Az erdőalapú kárenyhítési intézkedések bevezetéséhez szükséges technológia, kapacitás és stratégiák könnyen rendelkezésre állnak, és évtizedek óta alkalmazzák őket. A nettó kibocsátás csökkentése érdekében sürgősen a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tenni, kezdve a legfenntarthatóbb és legköltséghatékonyabb mérséklési tevékenységekkel.
Szerzők:
Verkerk, P.J., Delacote, P., Hurmekoski, E., Kunttu, J., Matthews, R., Mäkipää, R., Mosley, F., Perugini, L., Reyer, C.P.O., Roe, S., Trømborg, E. 2022. How can forests and wood use help meet climate goals? Policy Brief 2. European Forest Institute.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EFI
