Az elmúlt években rekordmennyiségű sokkhatás érte a magyar gazdaságot és a munkaerőpiacot. Először a covid, majd az Ukrajnában zajló háború és az ebből kibontakozó energiaválság hozott drámai változásokat. Az új kihívások azonban számos, eddig ismeretlen szakmai lehetőséget rejtenek magukban, csak képezni kell magunkat.
A Dekra Akademie értékesítési igazgatója szerint a felnőttképzés reformját követően számos versenyképes hiányszakma közül válogathatnak a munkavállalók. Tornyi Lajos arról is beszélt, hogy a munkaerőhiány miatt egyre több vállalatnak lesz szüksége a külföldi munkaerő-kölcsönzésre.
Pénzcentrum: Két évvel a felnőttképzés többlépcsős átalakítása után, hogy ítéli meg az elmúlt időszakot? Milyen fontosabb változások vagy fejlesztések mentek végbe az elmúlt években?
Tornyi Lajos: Az átalakítás legfontosabb eleme az volt, hogy a képzési rendszer nagyobb összhangban legyen a valós piaci igényekkel, és átláthatóbbá váljon, mint az Országos Képzési Jegyzék idején, amikor a bejegyzett szakképesítések száma megközelítette a nyolcszázat. Az érdeklődők szempontjából lényeges változás tulajdonképpen nem történt, hiszen szakmát továbbra is tudnak választani és még mindig elég széles a képzési paletta. A különbség abban rejlik, hogy a résztvevők most már nem a felnőttképző cégeknél, hanem egy független, akkreditált vizsgaközpontban tehetik le a vizsgát. Leginkább a nyelvtanuláshoz tudnám hasonlítani a rendszert, ahol elvégzünk egy nyelvtanfolyamot, majd felvesszük a kapcsolatot egy külső nyelvvizsga központtal. A vizsga egységes feltételrendszer szerint került kialakításra és minden képzőnek ezeket az elvárásokat kell teljesítenie, illetve ez alapján kell felkészítenie a jelentkezőket. A korábbi közhiedelemmel ellentétben a felnőttképzésben résztvevőnek meglehetősen szigorú elvárásoknak kell megfelelni. Tehát a tanfolyami díjból nem egy végzettséget vásárol a résztvevő, hanem sokkal inkább tudást, amit aztán egy független vizsgaközpont előtt kell bizonyítania.
Az OKJ-s rendszer túlkínálatának és elavult képzéseinek visszavágása mellett miben nyilvánul meg az, hogy a jelenlegi rendszer piacképesebb és a kor kihívásaira rezonáló tudást biztosít?
Megjelentek olyan hiányszakmák, amire nagy szükség volt és a korábbi rendszerben nem lehetett elérni. Példaként az energiaválságot, illetve hazánkban az építőiparban tapasztalható változásokat emelném ki. Főként ezek tették szükségessé, hogy az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó szakmák is megjelenjenek a kínálatban. Egyre többen fordulnak az olyan hiányszakmák felé, mint a nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő vagy a napelem telepítő. Az elmúlt időszakban csúcsra járatott beruházási programok a szakmai képzéseink iránti keresletben is maximálisan megmutatkoznak.
Az építkezések során egyre inkább elvárás lett az energiahatékonyság, ehhez pedig képzett szakemberekre van szükség.
Hogyan reagált a DEKRA a megváltozott körülményekre és milyen módon alakították át a képzési palettájukat?
Mi a független vizsgaközpontokkal azonnal felvettük a kapcsolatot, együttműködési megállapodásokat kötöttünk és bár kezdetben voltak bizonytalanságok, de most már azt tudom mondani, hogy korrekt, megbízható és országos lefedettségű a vizsgáztatás. Mi egyébként öt kategóriában kínáljuk a képzéseinket és ebből a szakképesítéseknél van szükségünk a vizsgaközpontok segítségére. Több, mint 100 szakképesítést kínálunk az érdeklődőknek és az utóbbi időben a tradicionális képzéseink mellett megjelentek egyéb ipari ágazathoz, agráriumhoz vagy a szociális ágazathoz kapcsolódó tanfolyamok is. A korábban említett nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő képzésünkön több mint száz embert kepéztünk országszerte, tavaly év végén pedig ötvenöt napelem telepítő szakember képzése fejeződött be. Emellett egyre nagyobb az érdeklődés a megújuló és primer energiaforrású kiserőmű létesítő tanfolyamunk iránt, de pár évvel ezelőtt elkezdtünk foglalkozni a hőkamerás képzések bővítésével is. Korábban erre nem volt igény, de ma már fokozottan keresnek bennünket emiatt is.
A közeljövőben tovább fog emelkedni a megújuló energiához kapcsolódó berendezések telepítésére, karbantartására való igény, illetve növekedni fog a villanyautózáshoz kapcsolódó feladatok köre is, így a képzési piac várhatóan ebbe az irányba bővül majd.
A fenntarthatósággal és energiahatékonysággal kapcsolatos szakmák mellett milyen képzések iránt a legnagyobb az érdeklődés?
Több mint száz programkövetelményes szakképesítéssel tudjuk kiszolgálni céges, valamint egyéni érdeklődőinket. Ezek közül a legnépszerűbb az energetika és elektromosság ágazat. Ezen belül kiemelném a kazános, hűtéstechnikai képzéseinket, illetve azokat a szakmai felkészítéseket melyek a feszültség alatti munkavégzéshez kapcsolódnak. Elektronika és automatizálás területén több PLC csoporttal büszkélkedhetünk országos viszonylatban. Hegesztőink több szakmairányban pedig sikeresen vállaltak munkát a szakképesítés megszerzését követően a gépgyártásban.
Folyamatos a megkeresés az erdőgazdálkodási ágazathoz tartozó, képzési listánkon szereplő fakitermelő, valamint gallyazó-daraboló végzettségek iránt.
A nagy beruházások következtében fokozódó érdeklődést tapasztalunk a logisztikai és a vámügyintéző képzések iránt is. Továbbá különösen fontos feladatként tekintünk az oktatásra, ahol a dajka, valamint a pedagógiai munkatárs a legkeresettebb szakmai területek. A részszakképesítések közül egyértelműen az aranykalászos gazda képzést tudom kiemelni, amely egyrészt lehetőséget teremt arra, hogy a képzés sikeres elvégzése után mezőgazdasági munkát végezhessen a résztvevő, másrészt azok számára is fontos, akik saját gazdaság indításában, földterület vásárlásában gondolkodnak.
Ugyanakkor a tanfolyamon egyszerre többféle gépkezelői jogosultságot is megszerezhetünk, ami tovább növelheti egy vállalkozás, vagy épp az adott munkavállaló verseny-, és piacképességét. A bizonyítvány mellé egy mezőgazdasági gépkezelő jogosítvány jár, amely alapján 37 kW teljesítményhatár feletti, a szántóföldön alkalmazható traktort, önjáró mezőgazdasági betakarítógépet is vezethetünk, de kezelhetünk fejő- és tejkezelő gépet, s egyes keltetőgépeket is. A hatósági képesítő képzéseink és ezek továbbképzései jogszabályi megfelelés miatt nagyon fontosak üzleti partnereinknek. Itt a nyomástartó berendezésekhez kapcsolódó képesítő képzés, valamint a villamos biztonságtechnikai felülvizsgáló a legkeresettebbek.
Végül megemlíteném, hogy a felnőttképzést érintő jogszabályi változások közül az egyik legjelentősebb a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőit érintette.
A megfelelő képzés nemcsak a biztonságos munkavégzés szempontjából kiemelt fontosságú, hanem a vállalatok számára rendeletben szabályozott kötelezettség is. Nem nagyon találunk már olyan gazdasági szektort, ahol ne használnának valamiféle emelő-, rakodó- vagy szállítógépet. A rendelet 82 munkagép esetén írja elő a gépkezelő jogosítvány meglétét. A legtöbb esetben a munkáltató a már végzettséggel rendelkező jelentkezőnek ajánl munkalehetőséget, emiatt a jogosítvánnyal rendelkező álláskeresők nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni. Mondhatjuk azt, hogy napjainkban ennél a képzési lehetőségnél a legmagasabb az önköltséges résztvevők aránya.
A jelenlegi bizonytalan gazdasági körülmények között sokaknak az lehet a döntő tényező munkakereséskor, hogy mennyire válságálló a szakma, amit választanak. Emiatt akkora a vándorlás az IT-szakmák felé is, hiszen ez egy megbízható hátteret tud nyújtani még a legnagyobb leépítések közepette is. Ilyen szempontból milyen területet tart „bombabiztos választásnak?
Az építőiparban leginkább a gépészetet szeretném kiemelni, de folyamatos a képzési igény az erős áramú képzéseknél a technikusokra, villanyszerelőkre. Emellett, ha vetünk egy pillantást a preferált beruházási döntésekre, beruházásokra, amelyek jellemzik most a gazdaságunkat, világosság válik, hogy minden a megújuló energia és villanyautózás irányába mutat. Ezekről a preferált beruházási döntésekről azért annyit el kell mondani, hogy elég nehéz helyzetbe hozhatják a térség jelenlegi foglalkoztatóit. Ezekben a térségekben már nem csak a külföldre irányuló szakképzett munkavállalók elvándorlásával kell ugyanis számolni, hanem a lokális munkaerő elcsábításával is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyanakkor párhuzamosan megnőtt az igény a kevesebb szaktudást igénylő gyártósori, betanított állások iránt. Ezek a lehetőségek a környező vagy akár távoli országok felénk irányuló munkavállalóit kecsegtethetik hozzánk a jobb megélhetés reményében.
Magyarországon jellemzően meglehetősen alacsony a felnőttképzésben résztvevők aránya. 2021-ben 5,9 százalék volt ez az érték, amivel jócskán le voltunk maradva a 11 százalékos Európai Uniós átlagtól. Hogy látja, ez a tendencia megfordult a felnőttképzési rendszer reformjával?
Abszolút! Egyébként jelenleg a legaktívabb korosztály ilyen téren a 30-as, 40-es éveiben lévő munkavállalók, akik igen tudatosan választanak a tanfolyamaink közül és ők azok, akik gyorsan szeretnének gyakorlatorientált képzésen részt venni és használható szakképesítést szerezni. A felnőttképzés hatalmas előnye, hogy viszonylag rövid idő alatt megszerezhető a szakképesítés, a tanfolyamok elég gyakran, egy évben többször is indulhatnak és valós piaci igényekre reagálnak. Ugyan a befektetett energia és idő nem kevés, viszont rövid idő alatt visszahozhatja az árát.
Az utóbbi időszakban válságok sorát élték meg a munkavállalók. Először a koronavírus, idén pedig az energiaválság és az elszabadult infláció miatt indultak meg leépítési hullámok. Ráadásul számos előrejelzés szerint még nem ért véget az elbocsátások időszaka. Mit gondol, ezek a folyamatok milyen módon alakították át a munkaerőpiacot és mennyire terelik a pályamódosítás felé a munkavállalókat?
Valóban, napjainkban elég kaotikusak és pesszimista hangvételűek a várakozások. Viszont nem gondolom, hogy a változás feltétlenül rossz dolog. Inkább úgy tekintek rá, mint egy szükségszerű folyamatra. A covid idején például folyamatos bizonytalanság és rengeteg veszteség jellemezte a hétköznapjainkat. Mégis, akkor történt valami, amire korábban nem éreztünk késztetést. Egyesek megtanultak újra egymás mellett élni, mások kellő szorgalommal és alázattal új szakmát tanultak a megélhetésük érdekében. Sokan újraépítették önmagukat. És szerintem ők voltak többségben. Ez a gazdasági szereplőkre is igaz. Megtanultuk, hogy miként védjük meg azokat az eredményeket, amiket elértünk. Mi is és más piaci szereplők is nagyon komoly szervezeti változásokat hajtottak végre. A vállalatok elkezdték előnyben részesíteni a hatékonyabb, költségkímélőbb munkafolyamatokat és próbált mindenki odafigyelni a kiadásaira.
A céges partnereinknél azt is tapasztalom, hogy a szakképzett munkaerő toborzása mellet az értékes munkaerő megtartása válik egyre komolyabb kihívássá. Talán ennek köszönhető, hogy érezhetően egyre inkább fókuszba kerül az emberközpontú munkakörnyezet megteremtése.
A szervezeti kultúra fenntartása már nem csak egy üres frázis, hanem tényleg komolyabban veszik a piaci szereplők. Még egy fontos dolog: talán még soha nem volt annyira fontos a megfelelő szakmai fejlődést biztosítani képes munkaadó, mint napjainkban. A vállalatok a dolgozóikat csak abban az esetben tudják megtartani, ha időről-időre képezik, fejlesztik őket, hiszen ezáltal a dolgozók is kiteljesedhetnek.
Viszont jelen van még egy probléma. Jelenleg meglehetősen magas, 4,4 millió a hazai foglalkoztatottság, viszont 80-100ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, főként a feldolgozóiparból, autóiparból, elektronikai iparból. Honnan lehet ezt a munkaerőt előteremteni? Lehetséges, hogy a magyar munkavállalók nagy része csak nem akar elhelyezkedni ezeken a területeken vagy pusztán nincs megfelelő mennyiségű munkaerő?
Inkább az utóbbit emelném ki. Sajnos nincs elég szakképzett munkaerő, illetve úgy gondolom, hogy a külföldre irányuló munkaerő elvándorlása is megnehezíti a helyzetet. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban pedig említettem a szomszédos országokat. Az Ukrajnában zajló háború elején nagyon sokan átjöttek Magyarországra, akiket sikerült beilleszteni a munka világába. Miután azonban bevezették a hadkötelességet, ezeknek a száma drasztikusan lecsökkent. De, ahogy említettem, nem csak a szomszédos, hanem adott esetben távolabbi országból is érkezhetnek és érkeznek is munkavállalók. Nekünk már volt olyan idegen nyelvű képzésünk, amit ázsiai országokból érkező munkavállalóknak tartottunk. Elsősorban gépkezeléssel – targonca, emelőgép, földmunkagép – kapcsolatos tanfolyamaink során előfordult, hogy tolmácsot kellett alkalmazni, nem csak az oktatás, hanem a vizsgáztatás alkalmával is.
Tehát arra számít, hogy a hazai munkaerőhiányt a jövőben a külföldi munkaerőkölcsönzés további növekedésével tudjuk csak kiküszöbölni?
Igen. Az olyan óriásberuházások esetében, mint a debreceni BMW-üzem és CATL akkumulátorgyár már 2024. végén elindítanák a termelést, így elengedhetetlen lesz a munkaerőnek az oktatása, képzése és integrálása ezeken a területeken.
Nemcsak az új beruházások számítanak a külföldi munkaerő behozatalára, hanem a hazai nagyvállalatoknak és a kkv szektornak is megoldást jelenthet a foglakoztatásnak ezen formája.
Bár minimális munkaerő tartalék még rendelkezésre áll az országban, de az év végéig jelentős, mintegy 100 ezer olyan szorgalmas munkavállaló letelepedésére vagy kölcsönzésére számítunk, akiknél kisebb az esély a fluktuációra.
Fotók: Stiller Ákos, forrás: pénzcentrum 03-27
