Különös tanulmány látott napvilágot pár hete: a Kaliforniai Egyetem (UC) egyik kampuszának zöldfelületeit 25 birka segít karban tartani. Azonban nem csak a gyepet ápolják, hanem az emberek lelkét is.
Két éve minden évben kihajtják azt a 25 juhot, melyek a Davisben a Kaliforniai Egyetem különböző parkos területeit legelik, ezáltal nemcsak “füvet nyírnak”, hanem trágyáznak is, ami javítja az ökoszisztémát. A 2021-ben indult projektben négy fajtát használnak: suffolk, hampshire, southdown és dorset. A cél az volt, hogy megállapítsák, valóban segíti-e a városi zöldfelületeket a legeltetés, és ha igen, akkor ezzel elősegítsék az újfajta területkezelés elterjesztését. A program azonban nemcsak a növényi és állati életközösségek javulását eredményezte – írja a Sciencedaily.
Haven Kiers, a kutatás vezetője, a “fűnyíró juhok” projekt irányítója és az Agrár- és Környezettudományi Főiskola tájépítészeti tanszékének adjunktusa elmondta, hogy ugyan
eredetileg csak a juhok gyepkarbantartási képességeit akarták vizsgálni, de mostanra kiterjedt az emberek közérzetére is, akik ezekben a parkokban sétálnak vagy sportolnak nap mint nap.
A kutatás jelentősége pedig nagyobb, mint gondolnánk, mivel egyre több diák jelzi, hogy stresszel, vagy valamilyen mentális és fizikai egészségügyi problémával küzd. A birkák közelében pihenőszékeket is kihelyeztek, mely lehetőséget adott tanulásra, vagy akár rajzolásra, festésre is. Kiers és munkatársai mintegy 200 diákot, dolgozót, oktatót és a közösség tagjait kérdezték meg arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az állatok között sétálva, vagy hogy érezték magukat, miközben ott tanultak, vagy alkottak. Tapasztalataik szerint az a csoport, mely a juhok közelében lehetett, általánosabban sokkal boldogabb volt, mint az, mely nem járt az állatoknál.
A tanulmányt, amelynek társszerzője Carolyn S. Dewa, a UC Davis Közegészségügyi Tanszékének munkatársa, valamint Kelly M. Nishimura, a UC Davis 2020-ban diplomázott munkatársa és a Campus Tervezési és Fejlesztési Iroda várostervezője, januárban jelent meg a The International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban.
A terápiás legeltetés stresszcsökkentő hatású
A diákokból álló kérdezőbiztosok és juhászok közvetlenül a legeltetett állatok mellett elegyedtek rövid párbeszédbe a járókelőkkel, illetve a többi diákkal. Az itt kapott információk mellett a közösségi média felületein is gyűjtötték a tapasztalatokat. Eközben a juhok is első osztályú ellátásban részesültek: folyamatosan biztosított volt számukra a tiszta ivóvíz, villanypásztor és egyéb kerítések segítségével gondoskodtak a biztonságukról, és naponta szállították az istállók és a parkok között őket.
A kutatók összegyűjtötték a megfigyelők megjegyzéseit, majd ezeket témák szerint osztották fel, mint a közösségi elkötelezettség, a helyidentitás, a pihenés és a tanulmányi stressz csökkentése.
Egy diák például a felmérésben használt Instagram-csatornán azt írta, hogy a féléves kémia vizsga előtt sokat segítettek a juhok abban, hogy ne stresszeljen előtte.
Mina Bedogne, a projekt egyik kutatási asszisztense, aki most negyedéves egyetemi hallgató, azt mondta, hogy a figyelemelterelés a jelek szerint a legtöbb embert boldoggá teszi.
“Csak egy kis szünetet tartani egy kaotikus munkanapon, és agyalás nélkül figyelni a nyájat, nagyon sok embernek okozott örömet” – mondta Bedogne, aki környezettudomány és menedzsment szakon tanul. “Néhány diák annyira terápiásnak találja ezeket a legeltetéseket, hogy órákig ott maradnak ebédelni, dolgozni és a barátaikkal beszélgetni.”
Azt mondta, hogy a birkás rendezvények neki is segítenek. “Én is élvezem, hogy néhány órára elfelejthetem minden más kötelezettségemet, és az általunk létrehozott barátságos és befogadó környezetben minden járókelővel kapcsolatba tudok lépni.”
És pontosan ez a program mögött álló elképzelés, mondta Dewa, aki egyben a Közegészségtudományi Doktori Csoport elnöke és a Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék professzora is. Dewa akkor találkozott először Kiersszel, amikor a Kiers Nature Rx kurzusának a jólétre gyakorolt hatásait vizsgálták, és olyan partnerséget kezdtek, amelyből ez a legújabb kutatás fejlődött ki. (A Nature Rx a UC Davis és más egyetemek programja, amely a mentális és fizikai egészség javításának módjait keresi a külső környezetre való kitekintéssel.)
Dewa vezeti az Aggie Mental Health Ambassadors programot is – amelyet a Kaliforniai Egyetem Mental Health Equity alapjai finanszíroznak, hogy a UC Davis közösségét a mentális egészségről és a mentális egészségügyi szolgáltatásokról és támogatásról oktassák. A program közösséget épít és ösztönzi a mentális egészség előmozdítását. A nagykövetek a helyszínen ajánlják fel segítségüket a birka legeltető rendezvényeken, művészeti és kézműves projektek irányításával.
Ott a diákok rajzolhatnak, festhetnek, a jövőben pedig gyapjút is kártolhatnak – mind olyan tevékenységek, amelyek bevonják az embereket, és csökkentik a társadalmi elszigeteltséget, ami néha előfordulhat az egyetemi kampuszokon, mondta Dewa.
“A magány sok diákunk számára jelent küzdelmet” – mondta Dewa. “Az egyik erős kutatási eredmény az, hogy a szociális támogatás védőfaktor a mentális egészség szempontjából. A birkák legeltetésére irányuló rendezvények többek között azáltal segítik a mentális egészséget, hogy lehetőséget biztosítanak a közös élményszerzésre. Az események segítenek az embereknek abban, hogy lássák, hogy egy nagyobb csoport részei, és a közösség érzését adják az embereknek”.”
Forrás: MagyarMezőgazdaság – a Sciencedaily írása alapján
