Az erdei ökoszisztémák működésére gyakorolt hatás: egy uniós finanszírozású projekt az erdőgazdálkodási gyakorlatok hatásait kutatja Európa-szerte. A Föld szárazföldi növényzettel borított felületének egyharmadát elfoglaló erdők a földi szerves szén 65%-át tárolják. Emellett központi szerepet játszanak a globális szénciklusban és az éghajlatváltozásban.
“Ma a legtöbb európai erdő emberi kezelés és valamilyen típusú fakitermelés alatt áll. Mégis, bár az európai erdők megértéséhez elengedhetetlen a fakitermelés megértése, hiányoznak az információk arról, hogy pontosan hogyan változnak a fakitermelési rendszerek Európa-szerte” – jegyzi meg Susanne Suvanto, a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) ösztöndíjasa.
Itt lép be az EU által finanszírozott ForMMI projekt az MSCA program támogatásával. “A ForMMI projekt eredeti céljait a kétéves projekt során némileg módosítottuk. Fő fókuszunk az európai gazdálkodási rendszerek számszerűsítése lett. Ez meglehetősen fontos összetevője az erdők és szén-dioxid-elnyelőik megértésének” – magyarázza Suvanto.
[Forest management-mortality interactions (ForMMI) = Az erdőgazdálkodás és a faelhalások közötti kölcsönhatások]
Az európai erdészeti fakitermelési rendszerek empirikus számszerűsítése
A projekt legfontosabb eredménye a jelenlegi európai erdőkitermelési rendszerek empirikus számszerűsítése volt, 11 ország erdőleltározási adatainak felhasználásával. “Míg az európai fakitermelésről korábban rendelkezésre álló információk a kitermelt fa mennyiségére összpontosítottak, mi arra összpontosítottunk, hogy mi történik valójában az erdők szintjén – milyen gyakran történik a fakitermelés és milyen intenzívek a kitermelési események” – vázolja Suvanto.
Korábban ilyen típusú információk csak regionális vagy nemzeti szinten álltak rendelkezésre, de nagyobb léptékben nem. “Pedig ez az információ létfontosságú, mivel a különböző fakitermelési stratégiák eltérő hatással vannak az erdei ökoszisztéma működésére, az erdők által nyújtott különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint az erdők ellenálló képességére a külső stresszkeltőkkel és zavarokkal szemben” – teszi hozzá Suvanto. A projekt eredményei azt mutatják, hogy a fakitermelési stratégiák jelentős eltéréseket mutatnak Európa-szerte, még azokon a területeken is, ahol a fakitermelés általános intenzitása hasonló.
“Emellett gépi tanulási módszereket alkalmaztunk olyan előrejelző modellek létrehozására, amelyek segítségével erdőszinten megbecsülhető a betakarítási esemény valószínűsége és intenzitása” – jegyzi meg Suvanto. A gépi tanulási munka segít annak megértésében is, hogy mely tényezők mozgatják a betakarítási rendszereket. Az egyik legfontosabb eredmény az volt, hogy a betakarítási rendszerek jelentősen eltérnek az egyes országok között, mivel a betakarítást az országos szintű jogszabályok, az erdőgazdálkodási irányelvek, valamint az egyes országok erdőhasználatának céljai és története is befolyásolja.
A projekt eredményeit leíró kéziratokat jelenleg véglegesítik, és hamarosan tudományos folyóiratokhoz nyújtják be.
Az erdőgazdálkodás és az ökoszisztémák működésének megismerése
“A ForMMI eredményei javítják annak megértését, hogy hogyan kezelik az erdőket Európa-szerte, és olyan mintákat tárnak fel az erdőkitermelésben, amelyeket a korábban rendelkezésre álló információforrások nem mutattak ki. Ez nagy lehetőségeket rejt magában az erdők és biológiai sokféleségük, valamint az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások megértésében, mivel az erdei ökoszisztémákat olyan erősen alakítja az emberi tevékenység Európában” – erősíti meg Suvanto.
Az eredményeket különösen arra fogják felhasználni, hogy javítsák a betakarítás leírását a nagyléptékű vegetációs modellekben. Eddig az erdőgazdálkodást egyszerűsített feltételezéseken keresztül vonták be ezekbe a modellekbe, míg a projekt eredményei lehetővé teszik, hogy a modellszimulációkban szereplő betakarítási rendszereket a valóságban folytatott erdőgazdálkodásra vonatkozó empirikus információkra alapozzák. “Ez segít megérteni például azt, hogy hogyan kell megváltoztatnunk az erdőgazdálkodási gyakorlatunkat a jövőben, amikor az éghajlati viszonyok mások lesznek” – zárja Suvanto.
szerk/ford: Tóth János, forrás: ForMMI
