Ebben a közös nyilatkozatban 31 európai civil szervezet és az európai ipar szakmai szövetségei arra figyelmeztetnek, hogy az online eladók az e-piaci kiskapukat kihasználva kibújhatnak az EU új termékfenntarthatósági követelményei alól. Ez érinti a textíliák, elektronikai cikkek, bútorok, kozmetikumok és minden olyan termék online értékesítését, amely a fenntartható termékek ökológiai tervezéséről szóló rendelet (ESPR) hatálya alá tartozna.
A felhívásukkal az európai ipar szakmai szövetségei (köztük az Európai Bútorszövetség – EFIC), és más nem kormányzati szervezetek (NGO-k) arra figyelmeztetnek, hogy az interneten értékesített termékek milliói, köztük textíliák, elektronikai cikkek, bútorok és kozmetikumok, megúszhatják, kikerülhetik a jelenleg tárgyalás alatt álló, a termékek fenntarthatóságára vonatkozó uniós keretszabályozást. Egyes online eladók aláássák a Green Deal-t a jelenlegi és a jövőbeli uniós jogszabályok kijátszásával anélkül, hogy bármilyen következménnyel szembesülnének.
Az áruk fogyasztóknak történő online értékesítése olyan esetekben, amikor a kereskedők az EU-n kívül helyezkednek el, és nem rendelkeznek olyan uniós székhelyű gazdasági szereplővel, aki felelősségre vonható a kereskedők termékeiért és tevékenységeiért, komoly kiskaput jelent a termékek fenntarthatóságának javítására irányuló Green Deal-politikák számára – veszélyeztetve az európai vállalkozások versenyképességét és Európa környezetvédelmi célkitűzéseit, valamint félrevezetve a fogyasztókat.
Az érdekelt felek fő aggályai:
● A textíliákat, az elektronikai cikkeket, a bútorokat és a kozmetikumokat, valamint az új ESPR termékprioritásokat tartalmazó dokumentumban meghatározott egyéb ágazatokat egyre inkább online értékesítik, és ezek a környezeti (éghajlati és anyagi) lábnyomuk szempontjából a legfontosabbak közé tartoznak.
● Az online vásárolt termékek számos különböző utat járnak be, mielőtt eljutnak az európai vásárlókhoz, ez gyakran online piactereket és teljesítési szolgáltatókat foglal magában, azonban folyamatosan új utak jelennek meg. A meglévő jogszabályokban szereplő heterogén meghatározások, mint például a gyártók, importőrök, forgalmazók és kereskedők nem alkalmazkodnak megfelelően az online valósághoz, különösen akkor, ha a kereskedők Európán kívül helyezkednek el, és nincs uniós székhelyű importőrük.
● Amint azt az alábbi bizonyítékok is mutatják, Európában már most is tapasztalható az online értékesített és az EU-n kívülről importált termékekkel kapcsolatos égbekiáltó szabálytalanság – magas arányban fordul elő potyázás, adóelkerülés, az uniós iparral szembeni tisztességtelen verseny, termékbiztonsági kockázatok, toxicitás és negatív környezeti hatások.
● A digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) új szabályokat vezet be az online platformokra vonatkozóan, például az “ismerd meg az ügyfeled” kötelezettséget. A szabályok azonban nem minden platformra vonatkoznak, és a DSA nem osztja meg egyértelműen az online felelősséget, ha nincs gazdasági szereplő az EU-ban. Ezt a jogi kiskaput továbbra is ki kell javítani, mivel az online platformok gyakran aktívan részt vesznek az értékesítésben, például a fizetés feldolgozása, a tárolás, a szállítás és az ügyfélszolgálat révén.
● Jelenlegi formájában az ESPR jelenlegi szövege lehetővé teszi a harmadik országbeli vállalkozások számára, hogy nem megfelelő termékeket értékesítsenek és tisztességtelen módon bevételeket szerezzenek belőlük. Az új piacfelügyeleti rendelet által eredetileg bevezetett, az EU-n belüli felelős személy kijelölésére vonatkozó intézkedés továbbra is elégtelen, és korlátozott kötelezettségekkel jár. Számos esetben nem lesz olyan gazdasági szereplő, aki felelős lenne az uniós piacon online értékesített, nem megfelelő termékekért.
● Ezek a kérdések számos más meglévő és jövőbeli szakpolitikát is érintenek, többek között a következőket: a vállalati fenntarthatóságról és a kellő gondosságról szóló irányelv; a fogyasztóknak a zöld átmenet érdekében történő felhatalmazásáról szóló irányelv; a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet; valamint a hulladékokról szóló keretirányelv 8. cikke.
Az aláíró szervezetek legfontosabb ajánlásai az ESPR-hez:
● Biztosítani kell, hogy az online értékesítés valamennyi módja esetében legyenek olyan uniós vagy EGT-alapú gazdasági szereplők, amelyek felelősek az ESPR hatálya alá tartozó, az EU-ban értékesített termékek megfelelőségéért.
● Az online piactereknek külön kötelezettségekkel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy a platformjukon értékesítő kereskedők megfeleljenek az ESPR követelményeinek, vagy a kereskedők igazolják, hogy rendelkeznek egy, az EU-ban vagy az EGT-ben bejegyzett felelős gazdasági szereplővel – ezeknek a követelményeknek a DSA-val összhangban nem felügyeleti, hanem ellenőrzési követelménynek kell lenniük (franciaországi és németországi példák vizsgálata).
● Azokban az esetekben, amikor a teljesítési szolgáltatók az egyetlen EU- vagy EGT-alapú gazdasági szereplők, akik kapcsolatba kerülnek egy importált termékkel, mielőtt az eljut a fogyasztókhoz, csak olyan termékeket szolgálhatnak ki, amelyek megfelelnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak, és megfelelnek az importőrök kötelezettségeinek.
● Fokozni kell az uniós fogyasztóknak közvetlenül értékesítő, nem uniós kiskereskedőkkel szembeni végrehajtást, és lehetőség van a csomagok és/vagy az eladói oldalak blokkolására, ha azok nem megfelelőséget bizonyítanak.
Az alulírott szervezetek sürgős fellépésre szólítanak fel a Green Deal keretében megvalósuló piaci kudarc megelőzése érdekében. Az új fenntarthatósági jogszabályok növekvő kiegyensúlyozatlansága tovább torzítja a tisztességes versenyt, és aláássa az uniós szabályoknak való megfelelésbe befektető európai vállalatok erőfeszítéseit.
Az online értékesítéssel kapcsolatos meg nem felelésre vonatkozó meglévő bizonyítékok:
● A SHEIN-en értékesített termékek 15%-a túllépi az uniós vegyi anyagokra vonatkozó határértékeket. / Greenpeace, 2022, Taking the Shine off SHEIN: A veszélyes vegyi anyagokon és környezetpusztításon alapuló üzleti modell.
● Az EPR-díjak 5-10%-át nem fizetik be az elektronikai termékek esetében. / OECD, 2018, Kiterjesztett gyártói felelősségvállalás és az online értékesítés hatása.
● Az online piacterekről származó termékek kétharmada megbukik a biztonsági teszteken. / BEUC, 2020,
● Az online piacterekről vásárolt 250 termék kétharmada nem felel meg a biztonsági teszteknek, állapítják meg a fogyasztói csoportok.
● A REACH-rendeletnek nem megfelelő vegyi anyagok 90%-a az EU-n kívülről származik. / CEFIC, 2021
● 12 online vásárolt lámpa közül 10 nem felelt meg az elektromos biztonsági előírásoknak. / Which?
2022, Óvakodj az AliExpress, az Amazon, az eBay és a Wish áruházakban árult illegális karácsonyi lámpáktól!
● Az arcfehérítő krémek a vizsgálatok szerint illegális mennyiségű higanyt tartalmaznak (a vizsgálat alapján a potenciálisan veszélyes krémek céllistája alapján) 2019-ben (a vizsgált termékek 60%-a) és 2022-ben (a vizsgált termékek 70%-a) feltárták. / EEB & Zero Mercury Working Group 2019 és 2022.
● A nem uniós eladók által online piactereken kínált játékok 84%-a nem felelt meg az uniós biztonsági követelményeknek egy öt uniós országban végzett összehangolt piacfelügyeleti kampány (CASP) során.
● Az algoritmus által a tesztvásárlóknak javasolt világítástechnikai termékeknek csupán 8%-a felelt meg az uniós jog szerinti kötelező tájékoztatási kötelezettségeknek. A házhoz szállított 30 termék 77%-a nem felelt meg az uniós szabályoknak. / Lighting Europe, 2021, Online Mystery Shopper.
● Az online piactereken keresztül értékesített termékek 95%-a nem felel meg a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályoknak (REACH, CLP és BPR). A jelentés ajánlásai megjegyzik, hogy “a projekt fő ajánlásai szerint az Európai Bizottságnak a piactereket felelőssé kell tennie és felelősségre kell vonnia a jogellenes termékek/ajánlatok érvényesítéséért”. / ECHA, 2021 Az online értékesített anyagokkal, keverékekkel és árucikkekkel kapcsolatos CLP-, REACH- és BPR-kötelezettségek érvényesítése
● Az Amazon és a Cdiscount eladók 98%-a nem fizetett áfát Franciaországban 2020-ban, és az Amazon 2017-ben 6,5 milliárd eurós forgalom mellett csak 100 millió euró adót fizetett. / Les Amis de la Terre, 2020, Az elektronikus kereskedelem hatásai Franciaországban.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EFIC
