Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással.
- 1990 és 2020 között nagyobb erdőterület semmisült meg, mint az Európai Unió teljes területe. A globális erdőirtás csaknem 10 százaléka ráadásul az uniós fogyasztásnak tudható be
- A szabályok az erdőirtással és az erdőpusztulással kifejezetten kapcsolatba hozható árucikkekre és terményekre: a marhahúsra, a kávéra,a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a faanyagra, a gumira, a faszénre és a nyomtatott papírtermékekre terjednek ki
- Az őslakos népek jogainak tiszteletben tartása, valamint az emberi jogok védelme szintén követelmény lesz
Arról nincs szó, hogy bizonyos termékek vagy országok tiltólistára kerülnének. Az uniós forgalmazóknak ellenben nyilatkozatokkal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el, azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy azzal nem okozták erdőterületek, köztük pótolhatatlan természetes erdők pusztulását, illetve hogy termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak.
A képviselők kérésére a vállalkozásoknak arról is bizonyságot kell majd adniuk, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és hogy az ott élő őslakos népek jogai sem sérültek.
Az érintett termékek
Az eredeti bizottsági javaslat szerint a rendelkezések mindössze a kávéra, a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a marhahúsra és a faanyagra, valamint az ezekből előállított termékekre, például a csokoládéra, a bőrárukra és a bútorokra vonatkoztak volna. Az egyeztetések során a Parlamentnek sikerült ezeket újabb termékekkel kiegészíteni, így a gumi, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok erdőirtásmentes előállítását is igazolni kell.
A Parlament javaslatára ezentúl erdőpusztulásnak minősül az őserdők, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé, vagy más fás területté való átalakítása is.
Kockázatalapú ellenőrzés
A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül a Bizottság objektív és átlátható szempontok alapján kockázati kategóriákba sorolja majd a különböző országokat vagy országrészeket. Ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők 9 százalékát, átlagos kockázatnál 3 százalékát, alacsony kockázatnál pedig 1 százalékát kell évente ellenőrizni.
Az illetékes hatóságok a termékek eredetét a vállalkozások által rendelkezésre bocsátott adatok, köztük földrajzi helymeghatározási koordináták, valamint műholdas felvételek és DNS-vizsgálatok alapján ellenőrzik.
A szabályokat megszegő piaci szereplőkkel vagy kereskedőkkel szemben arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni. A maximálisan kiszabható pénzbüntetés az uniós szinten elért teljes éves árbevételük legalább 4 százaléka lesz.
A rendeletjavaslatot a képviselők 552 szavazattal, 44 ellenszavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadták el.
A szavazást követően a jelentéstevő, Christophe Hansen (EPP, Luxemburg) így nyilatkozott:
„Eddig a boltok polcai tele voltak porig égetett esőerdők és végérvényesen tönkretett ökoszisztémák hamvain, és megélhetésüktől megfosztott őslakosok nyomorán létrehozott árucikkekkel. Legtöbbször anélkül, hogy a vásárlók ennek tudatában lettek volna. Megkönnyebbülés számomra, hogy az európai vásárlóknak ezentúl nem kell attól tartaniuk, hogy akaratlanul is erdőirtásban segédkeznek, amikor elfogyasztanak egy tábla csokit vagy egy kávét. Az új jogszabály nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése szempontjából fontos, hanem segíthet elmélyíteni a ma még gátakba ütköző kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek osztják az EU környezetvédelmi értékeit és törekvéseit.
A következő lépések
A rendeletet most az Európai Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.
Háttér
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése alapján az 1990 és 2020 között eltelt 30 évben mintegy 420 millió hektárnyi erdőterületet vontak be mezőgazdasági művelés alá, amely meghaladja az Unió teljes területét. A globális erdőirtás csaknem 10 százaléka ráadásul az uniós fogyasztásnak tudható be. Ezen belül az esetek kétharmadában ez a pálmaolaj és a szója számlájára írható.
2020 októberében az uniós szerződésekben ráruházott jogkörökkel élve a Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az EU által előidézett globális erdőirtás megállítására. Az új jogszabályról 2022. december 6-án jött létre megállapodás az uniós tagországokkal.
A jelentés elfogadásával a Parlament az állampolgárok elvárásaira válaszol, mely az Európa jövőjéről szóló konferencia megállapításaiban fogalmazódott meg (felelős erdőgazdálkodás a biodiverzitás védelme és helyreállítása érdekében, 5/1, 11/1, 1/1 és 2/2-ös javaslatok).
forrás: EP_PressRoom
