2023 = az erdőirtás elleni fellépés vízválasztó éve. Ma már általánosan elfogadott, hogy az erdőirtás elleni küzdelem a párizsi éghajlat-változási célok elérésének egyik legfontosabb lépése. Kiemelünk néhány fontos tényt, eseményt a globális kép kialakításához.
-> Az ENSZ által támogatott Race to Zero és a világ vezetőinek felfokozott retorikája, egyértelművé tett, hogy a nettó nulla százalékos politika, amely nem tesz említést az erdőirtásról, nem lehet teljes, nem lehet eredményes.
-> A Glasgow Financial Alliance on Net Zero (GFANZ), a több mint 140 billió dollár értékű vagyont képviselő befolyásos pénzintézetek csoportja, az erdőirtással kapcsolatos intézkedéseket kulcsfontosságú pillérként szerepeltette a nemrég közzétett átmeneti iránymutatásában.
-> A COP15 konferencián nemrégiben elfogadott globális biodiverzitási keret hangsúlyozza az éghajlatváltozás, a növekvő természeti válság és a trópusi erdőirtás megszüntetése közötti kapcsolatot, és újabb okot ad arra, hogy a vállalatok és a pénzügyi intézmények az elkerülhetetlen halogatása helyett inkább kezdjenek el cselekedni.
-> Az Európai Unió, a világ legnagyobb piaca, erős új törvényt hozott az erdőirtással kapcsolatos átvilágításról, az ilyen módon előállított termékek piacra kerülésének elkerüléséről.
Miért fontos most a Forest 500?
Három évvel vagyunk túl azon a 2020-as határidőn, amelyet sok szervezet kitűzött magának az erdőirtás megállítására, és mindössze két évvel vagyunk az ENSZ 2025-ös határidejétől, amelyet a vállalatok és pénzügyi intézmények az árualapú erdőirtás, az erdőátalakítás és a kapcsolódó emberi jogi visszaélések felszámolására szabtak meg – ez a lépés elengedhetetlen a globális nettó nullás célok eléréséhez és a katasztrofális éghajlatváltozás megelőzéséhez.
Az erdőirtás és az ahhoz kapcsolódó emberi jogok elleni sürgős fellépés szükségessége még soha nem volt ennyire hangsúlyos. A még mindig nem lépő vállalatok és pénzügyi intézmények pedig egyre kevésbé felkészültek és egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A trópusi erdőirtásokért leginkább felelős és arra legnagyobb befolyással bíró vállalatok és pénzügyi intézmények közül 201 (40%) még mindig nem dolgozott ki egyetlen erdőirtással kapcsolatos politikát sem.
A Global Canopy’s Forest 500 kilenc éve követi nyomon az e tekintetben 350 legbefolyásosabb vállalat és 150 pénzügyi intézmény politikáját és teljesítményét, amelyek ellátási láncukban és befektetéseikben kapcsolatban állnak az erdőirtással. Kétévente újra lefuttatjuk ezeket az adatokat, hogy biztosítsuk, hogy a legfrissebb vállalatok és pénzintézetek szerepelnek benne. Adataink rávilágítanak azokra, amelyek lépéseket tesznek, és azokra, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyják a problémát.
Az alábbiakban megtalálhatók a legfontosabb megállapítások és ajánlások, az idei éves jelentést pedig letöltheti, ha további részleteket és esettanulmányokat szeretne megtudni azokról, akik lépéseket tesznek az erdőirtás megszüntetése érdekében.
Az emberi jogokkal kapcsolatos tétlenség különösen aggasztó
Az erdőirtás gyakran elválaszthatatlanul kapcsolódik az emberi jogok megsértéséhez. A növekvő nyersanyagkereslet kihasználása érdekében végzett földkiirtás konfliktusokhoz vezethet a vállalatok és a jogfosztott közösségek között. Az erdőirtással összefüggő emberi jogi visszaélésekkel szembeni fellépés azonban mindenütt kudarcot vall.
Idén a Global Canopy frissítette az emberi jogokra vonatkozó pontozásunkat, és további értékelési kritériumokat is felvett, mint például az őslakos népek és helyi közösségek földhöz, erőforrásokhoz és területhez való szokásjogának tiszteletben tartása, valamint az, hogy az erdők, a föld és az emberi jogok védelmezőivel szemben zéró toleranciát alkalmaznak-e a fenyegetésekkel és erőszakkal szemben.
Értékeléseink azt találták, hogy a vállalatok nem tartanak lépést az erdészeti kockázatot jelentő ellátási láncokban működő vállalatokra vonatkozó legjobb gyakorlatokkal, és az új mutatók hozzáadásával a vállalat átlagos pontszáma a kapcsolódó emberi jogokra vonatkozóan 7 százalékponttal csökkent. Még azok a vállalatok is, amelyek esetleg más területeken tesznek lépéseket az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, nem ismerik fel az általuk elősegített erdőirtáshoz kapcsolódó emberi jogi visszaélések széles körét, és nem tesznek lépéseket az ellenük való fellépés érdekében. Az erdőirtás elleni fellépés elválaszthatatlanul kapcsolódik a kapcsolódó emberi jogi visszaélések elleni fellépéshez.
A vállalatok részleges fellépése veszélyezteti a nettó nulla kötelezettségvállalásokat
Noha néhány vállalat intézkedik, és példát mutathat másoknak, legutóbbi értékeléseink azt mutatják, hogy nem elég vállalat cselekszik. Még ha rendelkeznek is politikával, a kötelezettségvállalások cselekvés nélkül nem érnek annyit, mint a papír, amire írva vannak.
Az ellátási láncukon keresztül a trópusi erdőirtás kockázatára a legnagyobb befolyással bíró/kitett vállalatok közül 109 (31%) nem rendelkezik egyetlen erdőirtást elkerülő kötelezettségvállalással sem az általuk érintett árucikkek egyikére vonatkozóan sem.
Annak a 100 vállalatnak, amely minden árucikkre vonatkozóan erdőirtási kockázattal rendelkezik, csak a fele (50%) ellenőrzi beszállítóit vagy beszerzési régióit az erdőirtási kötelezettségvállalással összhangban minden árucikkre vonatkozóan.
Számos emberi jogi visszaélés kapcsolódik az erdőirtáshoz, de az értékelt vállalatok egyike sem teljesíti az összes emberi jogi kötelezettségvállalásra vonatkozó követelményeket.
A pénzügyi szektor túl lassú fellépése, tekintettel a nagyfokú kitettségére és befolyására.
A Forest 500 keretében azonosított pénzügyi intézmények 6,1 billió USD értékben nyújtanak finanszírozást az erdészeti kockázatot jelentő ellátási láncokban részt vevő vállalatoknak. Az erdőirtásnak leginkább kitett pénzügyi intézményeknek azonban csak kis hányada foglalkozik az erdőirtással mint rendszerszintű kockázattal. A pénzügyi szektornak óriási hatása és befolyása van a piacra, de összehasonlíthatatlanul kevesebb előrelépést tett, mint más ágazatok.
Az erdőirtáshoz leginkább kapcsolódó pénzügyi intézmények közül mindössze 16 (11%) rendelkezik mind a négy vizsgált árucikkre vonatkozó politikával.
Az erdőirtáshoz leginkább kapcsolódó pénzintézetek közül 92 (61%) nem rendelkezik a hitelezésükre és befektetéseikre kiterjedő erdőirtási politikával.
2022-ben ez a 92, erdőirtás elkerülésére vonatkozó politikával nem rendelkező pénzintézet 3,6 billió USD értékben nyújtott finanszírozást az erdőirtási kockázatnak leginkább kitett vállalatoknak.
Az erdőirtás rendszerszintű - pénzügyi, anyagi és hírnevet érintő - kockázatot jelent a pénzügyi szektor számára, de még mindig csak 48 (32%) pénzintézet ismerte el nyilvánosan az erdőirtást üzleti kockázatként.
A pénzintézetek túl keveset tesznek az emberi jogokért. Mindössze 41 (27%) rendelkezik legalább egy árucikkre vonatkozó, előzetes és tájékozott beleegyezés szabadságára vonatkozó politikával, és mindössze kilenc (6%) rendelkezik az őslakos népek és helyi közösségek földhöz, erőforrásokhoz és területhez való szokásjogának tiszteletben tartására vonatkozó politikával.
Ajánlások vállalatok és pénzintézetek számára
A vállalatoknak és a pénzintézeteknek számár az erdőirtást üzleti kockázatnak kell tekinteniük, és olyan kötelezettségvállalásokat és politikákat kell meghatározniuk, amelyek legkésőbb 2025-re elérik az erdőirtás, az erdőátalakítás és az ehhez kapcsolódó emberi jogi visszaélések nélküli ellátási láncokat és finanszírozást. Már régóta esedékes, hogy az erdőirtásnak kitett vállalatok és pénzügyi intézmények ezt az alapvető építőelemet megvalósítsák.
Ezzel párhuzamosan az ígéreteket tettekre kell váltaniuk azáltal, hogy a bevált gyakorlatok alapján (például az Accountability Framework Initiative vagy a Global Canopy pénzügyi ágazati ütemtervének megfelelően) haladást érnek el és arról jelentést tesznek.
Javaslataink a Kormányok felé:
A kormányoknak követniük kell az EU példáját, és olyan szigorú, a kellő gondosságra vonatkozó jogszabályokat kell elfogadniuk, amelyek összhangban vannak a világ szinte minden országa által az erdőkről és a földhasználatról szóló glasgow-i nyilatkozatban, a Párizsi Megállapodásban és a biológiai sokféleség globális keretrendszerében vállalt kötelezettségekkel. Az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tovább kell bővítenie vezető szerepét azáltal, hogy a pénzügyi ágazatot is bevonja jogszabályaiba.
Javaslatunk a civil társadalom tagjainak:
Mivel 2025-ig csak kevés idő van hátra, a civil társadalmi szervezeteknek létfontosságú szerepük van abban, hogy fokozzák a nyomást a magánszektor erdőirtással kapcsolatos tétlenségére – felismerve, hogy ez mennyire kulcsfontosságú az éghajlat, a természet és az emberi jogok szempontjából -, és hogy fenntartsák (és ahol szükséges, megerősítsék) a látható előrelépést nem tevőkre való összpontosítást.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Forest500
