Fenntartható fejlődési célok

Az ENSZ 2015-ben tartott közgyűlésén a tagországok egy 17 pontból álló fenntartható fejlődési célt fogadtak el, amelyek támogatják azt a törekvést, hogy 2030-ig egy egészségesebb és konfliktusmentesebb világban élhessünk.

A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is.

A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem volt túl rózsás a helyzet, és egy akkor friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ.

A szervezet most létrehozott egy online felületet, ahol összegyűjtik az ezen célokat támogató és elősegítő projekteket. (SGD – Sustainable Developement Goals)

A 17 fenntarthatósági fejlődési cél

1. A szegénység felszámolása.
2. Az éhezés megszüntetése.
3. Egészség és jólét.
4. Minőségi oktatás.
5. Nemek közötti egyenlőség.
6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság.
7. Megfizethető és tiszta energia.
8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés.
9. Ipar, innováció és infrastruktúra.
10. Egyenlőtlenségek csökkentése.
11. Fenntartható városok és közösségek.
12. Felelős fogyasztás és termelés.
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen.
14. Óceánok és tengerek védelme.
15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme. helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.
16. Béke, igazság és erős intézmények.
17. Partnerség a célok eléréséért.

A kevesebb néha több

Hivatalosan négyévente értékelik a célok teljesítésének állapotát, a globális fenntarthatósági fejlődési jelentés (GSDR) összeállításában az ENSZ szakértői és független kutatók is részt vesznek. Az első jelentés 2019 szeptemberében jelent meg, és egyből a rendszer újragondolására tett javaslatot. A szerzők szerint egyfelől a kötelező állapotjelentés hiánya miatt nincs megfelelő nyomás az országokon a feladatok teljesítésére, másfelől az sem segíti az előrehaladást, hogy a fenntarthatósági fejlődési célok gyakran a GDP-célokkal versenyeznek.

Ezért azt javasolják, hogy a 17 cél helyett kevesebb, de egymással szorosan összefüggő területre osszák a feladatokat. A kutatók a szélenergia példájával élnek: a szélfarmok telepítésének nagy szerepe lehet a klímaváltozással szembeni harcban, de ha nem megfelelő helyen építik fel, akkor a szélturbinák magassága a madárpopulációkat is veszélyezheti, így cserébe a biodiverzitás és az ökoszisztémák fejlődési céljára lehet negatív hatással. A célok összevonásával viszont az éghajlati és biodiverzitási feladatok egy kategóriába kerülnének, így a példa analógiája mentén a szélfarmok telepítésénél már eleve fontolóra kellene venni a beruházás biodiverzitást érintő hatásait.

forrás: UN.org