FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Faépületek várható élettartama

A Timber Revolution esettanulmányai közül az első a szerkezeti tömörfából készült többszintes lakóházak innovatív, korai példáját vizsgálja, amelyet az osztrák HK Architekten stúdió tervezett az 1990-es években.

Az Ölzbündt épületnek nevezett, az ausztriai Dornbirnban található lakóépület egy korai példa arra, hogy a tömegfát egy nagyméretű lakótömb létrehozására használták. Az 1997-ben épült épület a terület faépítészeti múltjából merít.

Megtévesztően egyszerű kialakítása a helyi Vorarlbergben található hagyományos házakra utal, amelyeket fazsindellyel burkoltak, de az Ölzbündt e történelmi épületek modern változatát képviseli.

A lakóépület fából és szerkezeti tömör faanyagból készült.


“A szerkezeti tömörfából való építés fejlődése a mi területünkön 50 évvel ezelőtt kezdődött” – mondta Hermann Kaufmann, a HK Architekten alapítója és vezérigazgatója a Dezeen-nek.

“Majdnem fél évszázaddal a nemzetközi fejlesztések előtt járunk, így logikus, hogy ez a projekt már 25 évvel ezelőtt is szerkezeti tömörfából épült” – tette hozzá Kaufmann.

“Ez egy kutatási és fejlesztési projekt volt, egy bemutató a többszintes faépítés témájában”.

A faépítési rendszer prototípusaként tervezték.

A közel 42 méter hosszú és kilenc méter széles Ölzbündt tizenkét egy- és kétszobás lakást, valamint egy egylakásos lakóegységet foglal magába.

A háromszintes, tömegfából készült vázszerkezet köré épített lakóparkot a többszintes lakóépületek számára alkalmas faépítési rendszer kifejlesztésének prototípusaként tervezték.

A külső burkolatot vörösfenyő panelekből készítették

“Az Ölzbündt lakópark esetében az építéshez tömeges faanyagból készült vázszerkezetet használtunk, mivel ez Közép-Európában szabványos és történelmileg megszokott építési mód” – mondta Kaufmann.

“Az előregyártott falelemeknél favázas szerkezetet alkalmaztunk” – tette hozzá.

“Mint látható, az Ölzbündt projekt egy vegyes építkezés. A tömeges faanyagépítés előnye, hogy az egész épülethez csak néhány tartószerkezetre van szükségünk. Ez biztosítja a rugalmasságot a jövőre nézve. Ez egy tiszta vázszerkezetű építmény.”

Az épület egy része acélból készült

Ölzbündt vörösfenyővel lett burkolva, ami a stúdió szerint kiemeli az épület térfogatát, és egy előtetővel rendelkezik, amely megvédi a homlokzatot az időjárástól.

“A ragasztott fatáblákat, a háromrétegű paneleket, a rétegelt lemezeket és a tömörfa deszkázatot szerkezeti tulajdonságaik, időjárás-állóságuk és még a tervezési szempontok alapján alkalmaztuk” – közölte a stúdió.

A karcsú, fa deszkázással ellátott acélgerendákból készült erkélyek további külső teret adnak, és illeszkednek az épület fahomlokzatához, amelyhez egy kontrasztos, üveghéjba burkolt lépcsőház is tartozik.

A Passivhaus lakópark Ausztriában található.

Mivel a tömörfából készült épületek egyre népszerűbbek, egyre gyakrabban láthatunk magasabb építményeket is az anyag felhasználásával épülni.

A fa népszerűsége a biofilikus tervezés iránti növekvő érdeklődéshez is kapcsolódik, mivel olyan épületeket hoz létre, amelyek természetesebb érzetet keltenek, mint a betonból építettek.

A HK Architekten számára az olajzbündti épület a bizonyíték arra, hogy a fa “a legészszerűbb” anyag, ha előregyártott elemekből épített épületekről van szó. “Az épület megtanít minket arra, hogy az építési módszereket érdemes a funkcionalitásukhoz igazítani” – mondta Hermann Kaufmann.

“Így van értelme a szerkezetet tömeges faanyagból készíteni, hogy elkerüljük a teherhordó falakat, ami a rugalmasság szempontjából nagy előny. Az előregyártott falelemek esetében minden bizonnyal a favázas szerkezet a legészszerűbb”.

“Az épület azt is megmutatja, hogy a faépületek hosszú élettartamával kapcsolatos kritikák alaptalanok” – tette hozzá Kaufmann.

Tervezése az ugyanezen a területen található hagyományos házak alapján készült.

Az Ölzbündt volt az egyik első olyan lakóépület Európában, amely elérte a Passivhaus-szabványokat, és a külső falak hőszigetelő tulajdonságainak köszönhetően nem volt szükség fűtőelemekre.

“Évente négyzetméterenként nem szükséges több mint 26 kWh, mivel az épület egyedileg szabályozható szellőzéssel, hőcserélőkkel rendelkezik, és hatékonyan használja fel a maradék energiát” – közölte a stúdió. A meleg vizet a tetőn elhelyezett fotovoltaikus panelek állítják elő.

A fotókat Ignacio Martinez készítette.

Illustration by Yo Hosoyamada

Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-05

Előző cikk

14 otthon CLT-ből építve

Következő cikk

Hatékonyabb faanyag hasznosításra kell fókuszálni




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version