A Kongó-medencében elterülő hatalmas dzsungel a bolygó ,,zöld tüdeje”. Az Amazonasz után a második legnagyobb esőerdő évente 40 milliárd tonna szén-dioxidot köt meg. Ez a világ 10 éves összkibocsátásának felel meg. Csak Gabon 100 millió tonnát szív fel, így fontos szerepet játszik a faji sokszínűség és a klímavédelméért folytatott harcban – olvasható az Euronews beszámolójában.
A libreville-i Egy Erdő Csúcstalálkozón (One Forest Summit) az őserdők megóvása állt az érdeklődés középpontjában. A Gabon és Franciaország által szervezett konferenciára 20 országból érkeztek politikusok, üzletemberek, tudósok és civilszervezetek. A döntéshozók vállalták, hogy fenntartható módon kezelik az esőerdőket és támogatják azokat az országokat, amelyek jó példával járnak elöl.
A közlemény szerint a csúcstalálkozó egyik kiemelt témája éppen ezért a finanszírozás volt. Gabon azon kevés országok egyike, amely több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit termel. A kormány pedig azt szeretné, ha ezt pénzügyileg is jutalmazná a nemzetközi közösség.
Gabon 88 százalékát erdők fedik. A kormány pedig szigorú törvényekkel próbálja megóvni ezeket. Ali Bongo Ondimba elnök szerint manapság nincs jobb befektetés, mint ha egy ország erdőkre költi a pénzét.
A Pongara Park egyike annak a 13 nemzeti parknak, amelyet 20 éve hoztak létre, hogy megőrizzék az ország kivételes flóráját és faunáját. Itt őshonos a kevazingo, egy nagyon ritka és értékes fafajta. Mivel kitűnően alkalmas építkezésre és bútorgyártásra, egy időben az ázsiai cégek engedély nélkül is ezrével vágták ki. A hatóságok azonban felfigyeltek a jelenségre és védetté tették a kevazingót.
Persze Gabonban is vágnak ki fákat, csak a kormány arra törekszik, hogy fenntartható módon működjön a faipar. Valamint 10 éve megtiltották a faanyag exportját, hogy még Gabonban készítsenek belőle értékesebb árukat. A kivitel egyharmada az Nkok különleges gazdasági övezeten halad át. A zóna 100 vállalatnak ad otthont. Többségük érintett a faiparban.
A 10 évvel ezelőtt alapított Nkok gazdasági övezet maga is karbonsemleges. Nemrég megkezdte a működését az első olyan gyár, amely fahulladékból farostlemezt állít elő. Korábban a faanyag 40 százalékát hasznosították. Ma viszont a hulladékfelhasználásnak köszönhetően 10 százalék megy csak kárba.
