A Notre-Dame de Paris székesegyház építkezésén jelenleg közel 500 különféle mesterember dolgozik. Annak érdekében, hogy a székesegyház 2024. decemberében újra látogatható és megcsodálható legyen, jelenleg háromféle munkát végeznek: az épület belső terének tisztítását és helyreállítását; a beomlott falazatok és boltozatok helyreállítását; valamint a torony és a hiányzó karzatok helyreállítását, amely mind a helyszínen, mind pedig a szakműhelyekben folyamatban van.
A torony valójában tömör tölgyfából készült, 96 méteres magasságot elérő, 30 méterrel a föld felett, a kereszthajó átjárója fölött lehorgonyzott fából készült mestermű.
A “zsámoly” néven ismert torony alapját az elmúlt hónapokban a briey-i (Meurthe-et-Moselle) műhelyben vágták ki, és összeszerelése 2023. március közepén fejeződött be. A 15 méter hosszú, 13 méter széles és 6 méter magas torony zsámolya határozza meg a 66 méter magas építmény stabilitását.
A torony 110 részből áll, amelyek 150 igen összetett szerelvényből állnak. Március végén szállították a székesegyházba. Az ácsok az alkatrészeket a – külön erre a célra felállított – állványzaton szerelik össze, 7 méter magasan a föld felett, a 80 méter magas toronydaru lábánál, amely állítólag a legnagyobb Európában -, majd a helyszínen mintegy tizenöt fázisos összeszerelést követően a daru 30 méteres magasságba emeli a kereszthajó négy sarkán, a kereszthajó négy sarkán.
A zsámoly a keresztúti átjáró átlós boltívei és kőből készült oculusa fölé került, amelyeket tavaly januárban és februárban szereltek össze. A boltívek záróköveit korábban a kőművesek a műhelyben faragták ki, az oculust díszítő négy angyalfejet pedig a téren lévő szobrászműhelyben faragták ki a szobrászok, a 18. század elején készültekkel megegyezően.
2023. végéig a tornyot körülvevő állványzat építése során fokozatosan emelkedik majd a párizsi égboltra. A 600 tonnás állványzat végül eléri a 100 méteres magasságot.
Közben két műhelyben is folyik a munka a nagy tetőteret alkotó középkori tömör tölgyfa tetőgerendák restaurálásán. A kóruskeret Saint-Laurent-de-la-Plaine-ben, Maine-et-Loire-ban, míg a hajó karzatát az Eureban, Perriers-la-Campagne-ban készítik.
szerk/ford: Tóth János, forrás: BatiJournal
