FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az EU Mezőgazdasági Bizottság EP képviselői a jelen formájában elutasították a természethelyreállítási rendelet tervezetét

Amint az közismert, az Európai Bizottság a Természet helyreállításáról szóló jogszabályra (továbbiakban: Tervezet) és annak hatásvizsgálatára javaslatot fogadott el, még 2022. június 22-én. A Tervezet az azóta eltelt időben mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben napirenden van, egyre nagyobb viták közepette. Az alapvető cél az, hogy mielőbb megkezdődjenek a trilógus (háromoldalú) tárgyalások e három Uniós intézmény között, és idén elfogadásra kerüljön a Tervezet. E törekvésnek nem kedvez, hogy május 23-án az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága (COMAGRI) – jelentős szavazati többséggel – elutasította a Tervezetet. Emellett a Halászati Bizottság (COMPECH) sem támogatja azt jelenlegi formájában.  

Több tényező következménye ez: ilyen az Európai Néppárt május 5-én elfogadott álláspontja, ami szintén elutasítja a jogszabály tervezetet, valamint az ezt követő lobbitevékenység, amely annak érdekében folyt, hogy más képviselőcsoportok is így döntsenek. Ennek eredményeképpen több képviselőcsoport (pl.: Európai Konzervatívok és Reformerek, Identitás és Demokrácia, Megújuló Európa) tagjainak jelentős része az említett Bizottságokban az elutasítás mellett szavazott.

Ugyan ezek az eredmények nagyon erős üzenetet közvetítenek az általános politikai vezetés számára, sem a COMAGRI, sem a COMPECH nem rendelkezik teljes hatáskörrel az őket érintő releváns törvénycikkelyekkel kapcsolatban. Tehát az átfogó javaslat két bizottság általi egyértelmű elutasításáról van szó, és nem arról, hogy a gazdák és halászok -a jogszabály megvalósíthatósága és észszerűsége miatti – aggályai a részletszabályok tekintetében nem kerültek meghallgatásra. 

A Copa-Cogeca (továbbiakban: CC) – mint az egyik legnagyobb európai mezőgazdasági és erdészeti érdekképviseleti szervezet – a COMAGRI-ban egyértelműen az elutasítás mellett foglalt állást. Véleményük szerint a jelenlegi kedvezőtlen helyzet két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a Bizottság eredeti javaslata kezdettől fogva nem a valóságon alapul az úgynevezett „romlásmentességre”, a „nem teljesítés” kritériumaira, a finanszírozásra, valamint a kiemelt termelési célú mezőgazdasági és erdőgazdasági területek aktív használatának megszüntetésére irányuló célkitűzések vonatkozásában.

A második probléma az volt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nem rendelkezett teljes hatáskörrel a tagjainak munkája szempontjából legrelevánsabb cikkelyekben, azaz az agrárökoszisztémákról és az erdei ökoszisztémákról szóló 9. és 10. cikkben.

A CC „prioritási” listában tette közzé aggályait a Tervezettel kapcsolatban – elsősorban a mező- és erdőgazdaságra fókuszálva – a dokumentum a Natura területetek károsodásának megakadályozásával, a már említett „nem teljesítési” kritériumaival a finanszírozással, az elvégzett hatásvizsgálattal, valamint a mezőgazdasági és az erdei ökoszisztémák helyreállításával foglalkozik.

A továbbiakban részletesebben a fenti prioritáslista erdők szempontjából jelentősebb megállapításaival foglalkozunk.

Natura 2000 területekkel foglalkozó prioritás: A Tervezet két előírást tartalmaz az ökoszisztémák állapotának romlásmentességére vonatkozóan. Mindkettő a Natura 2000 hálózaton kívüli, tehát jogilag nem védett területekre vonatkozik. Bár ez az intézkedés a természet helyreállítására szánt pénzeszközök körültekintő felhasználását hivatott biztosítani, nem a társadalmunk jelenlegi reális igényei alapján készült. Következményei óriásiak a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, az akvakultúrára, és az alapvető infrastrukturális szükségletekre nézve. A nem Natura 2000 területeken lehetséges ugyan a helyreállítás, de azt várni, hogy a jelenleg aktív gazdálkodás alatt álló területek állapota ne romoljon, irreális. Ez azt is eredményezheti, hogy mind a jelenlegi erdőgazdálkodási, mind a mezőgazdasági földhasználat ellehetetlenedik. Emiatt a CC javaslata szerint a „romlásmentességi” elvet a Natura 2000 hálózatra kell korlátozni.

Egyébiránt ez idáig még az sem tisztázódott le, hogy mit kell kezdeni a sok, intenzív használat alatt álló a Natura 2000-es faültetvénnyel és kultúrerdővel (és pl. szántóval), amelyek a sajátos kijelölési módszer miatt kerültek be a hálózatba.

A második -ún. „nem teljesítés” kritériumokra vonatkozó – prioritás szerint egyértelmű, hogy szükség van élőhely-helyreállításra, viszont a helyreállítási célok nem teljesülése esetén biztosítani kell a kellő rugalmasságot, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megfelelően felkészüljenek a területükre gyakorolt éghajlati hatásokra. Ez a mezőgazdasági és erdei ökoszisztémák esetén is kiemelten szükséges.

A CC a finanszírozásra vonatkozóan hangsúlyozza, hogy a Tervezet ugyan tartalmaz ajánlásokat, de az már most egyértelműen látható, hogy ahhoz, hogy a terv megfelelően végrehajtható legyen az erdei ökoszisztémák esetében is, a Bizottságnak konkrét, célzott uniós helyreállítási Alapot kell létrehoznia, mielőtt bármilyen célt meghatározna vagy jogilag kötelezővé tenne.

A Tervezetre vonatkozó közös nyilatkozat szerint az intézkedések hatásaként a költség-haszon arány 8:1 lesz, azaz minden elköltött euróból 8 euró megtérül a társadalom számára. Jól hangzó kijelentés, de a CC szerint ez nem igazán tükrözi a valóságot. A lakosság egésze számára kétségkívül előnyökkel járnak a tervezett intézkedések, de a társadalmi és gazdasági költségek a mezőgazdasági és erdészeti ágazatra, valamint a vidéki közösségekre hárulnak majd. Nagyon fontos lenne a pontos, realitáson alapuló hatásvizsgálat elkészítése.

A CC a Rendelet tervezet élőhelyvédelmi irányelvben felsorolt élőhelytípusok közé nem tartozó erdei ökoszisztémák helyreállításával foglalkozó 10. cikkével kapcsolatban is aggályokat fogalmaz meg a prioritási lista hatodik pontjában. A Tervezetnek tisztázni kell ezen egyéb erdei ökoszisztémák helyreállításának célját, tiszteletben kell tartania a tagállami sajátosságokat, és a nemzetközileg is elfogadott mutatókra kell összpontosítania. Ha ez a cikkely a FAO meghatározása szerinti valamennyi erdőre kiterjed, fontos a fenntarthatóság valamennyi pillérének elismerése. A meglévő védett területek hálózatán kívüli élőhelyek helyreállítására irányuló erőfeszítéseknek biztosítaniuk kell a harmonikus egyensúlyt a fenntartható fejlődés – többek között az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, az energia, az élelmezésbiztonság és az elfogadható zöld átmenethez szükséges faanyag– elérésére irányuló egyidejű érdekekkel. Az erdők többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó kapacitásának támogatása a védett területek hálózatán kívül eső területek helyreállításának egyik elismert fő célkitűzése kell, hogy legyen.

A Környezetvédelmi Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (COMENVI) – amely ebben az ügyben vezető szerepet tölt be – a június 15-én tartandó ülésén szavaz a jogszabály tervezetről. A plenáris szavazásra pedig várhatóan a nyári szünet előtt, a strasbourgi ülésen (július 10-14.) kerül sor. A „háború” ezen az eseményen fog eldőlni.

A Természethelyreállítás rendelet tervezetéről szóló javaslattal kapcsolatos korábbi írásaink (2022-12-05 és 2022-08-15) a NAK honlapján elérhetők.

Forrás: NAK/Erdészet

Előző cikk

Ha Selmec hív, mi ott leszünk! - megérkezett Selmecbányára az egyetemek adománya

Következő cikk

Erdei utakon Reviczky Gáborral - 180., 2023/22.




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version