A tagállamokkal egyeztetett új jogszabály célul tűzi ki, hogy az EU 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát helyreállítja.
Csütörtökön késő este az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az uniós természetvédelmi helyreállítási jogszabályról.
A természet helyreállítására vonatkozó célkitűzések
A társjogalkotók megállapodtak abban az uniós célkitűzésben, hogy 2030-ig a szárazföldi és a tengeri területek legalább 20%-át, 2050-ig pedig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémát helyre kell állítani. E célok elérése érdekében az uniós országoknak 2030-ra az új jogszabály hatálya alá tartozó élőhelytípusok legalább 30%-át jó állapotba kell hozniuk, ami 2040-re 60%-ra, 2050-re pedig 90%-ra emelkedik.
A tagállamoknak nyílt, átlátható és inkluzív eljárás keretében nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogyan kívánják elérni ezeket a célokat. A Parlament álláspontjával összhangban az uniós országoknak 2030-ig elsőbbséget kell biztosítaniuk a Natura 2000 területeken található területeknek. A társjogalkotók abban is megállapodtak, hogy ha egy terület elérte a jó állapotot, az uniós országoknak törekedniük kell arra, hogy a terület állapota ne romoljon jelentősen.
Mezőgazdasági ökoszisztémák
A mezőgazdasági ágazat által használt földterületek természetének helyreállítása érdekében az uniós országoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek célja, hogy 2030 végére, majd azt követően hatévente az alábbi három mutató közül kettő esetében pozitív tendenciát érjenek el:
- a gyepi pillangóindex
- a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya
- a szántóföldek ásványi talajában lévő szerves szénkészlet.
A lecsapolt tőzeglápok helyreállítása az egyik legköltséghatékonyabb intézkedés a mezőgazdasági ágazat kibocsátásának csökkentésére és a biológiai sokféleség javítására. Az uniós országoknak ezért 2030-ig a lecsapolt tőzeglápoknak minősülő, mezőgazdasági használatban lévő szerves talajok helyreállítására vonatkozó intézkedéseket kell bevezetniük az ilyen területek legalább 30%-án (legalább egynegyedét újra kell nedvesíteni), 2040-ig 40%-án (legalább egyharmadát újra kell nedvesíteni) és 2050-ig 50%-án (legalább egyharmadát újra kell nedvesíteni), de a mezőgazdasági termelők és a magánföldtulajdonosok számára az újra nedvesítés továbbra is önkéntes marad.
Az uniós országoknak legkésőbb 2030-ig meg kell fordítaniuk a beporzó populációk csökkenését, és ezt követően legalább hatévente mért növekvő tendenciát kell elérni.
Egyéb ökoszisztémák
2030-ig az uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az erdei ökoszisztémák több mutatója pozitív tendenciát mutasson. Ezzel egyidejűleg további hárommilliárd fát kell ültetni az EU-ban, és legalább 25 000 km folyót kell szabad folyásúvá tenni.
Az uniós országoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy 2030-ra a városi zöldfelületek teljes nemzeti területe, valamint a városi ökoszisztémájú területeken a városi fák lombkoronaszintje 2021-hez képest ne csökkenjen nettó módon. Ezt 2030 után növelniük kell, az előrehaladást hatévente mérve.
Finanszírozás és vészfék
A rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül a Bizottságnak fel kell mérnie a helyreállítás pénzügyi szükségletei és a rendelkezésre álló uniós finanszírozás közötti esetleges hiányt, és amennyiben hiányt talál, megoldást kell keresnie a hiány áthidalására.
A tárgyalók a Parlament kérésének megfelelően megállapodtak egy vészfékről is, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzéseket kivételes körülmények között fel lehessen függeszteni, ha azok súlyos, az egész Unióra kiterjedő következményekkel járnak az uniós élelmiszer-fogyasztás számára elegendő mezőgazdasági termelés biztosításához szükséges földterületek rendelkezésre állására nézve.
A megállapodás után César Luena (SD, ES), a jelentéstevő így nyilatkozott: “A ma elért megállapodás jelentős kollektív pillanat. 70 évvel az európai projekt kezdete után a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése érdekében szükség van a természet helyreállításáról szóló európai jogszabályra. A mai megállapodás a Bizottság kezdeményezésének és elkötelezettségének, a Tanács spanyol elnökségének tárgyalási szerepének, amely prioritásként kezelte ezt a kérdést, valamint a parlamenti képviselőcsoportok, különösen a progresszív képviselőcsoportok megértő hozzáállásának köszönhető, amelyek képesek voltak együttműködni és kompromisszumot kötni a természet helyreállításáról szóló jogszabály létezésének biztosítása érdekében. Szeretném továbbá kiemelni és köszönetemet kifejezni a szociáldemokraták képviselőcsoportjának a tárgyalások során játszott döntő szerepéért, mivel az S&D képviselőcsoportnak a törvényt támogató egysége nélkül ma nem ünnepelhetnénk a megállapodás elfogadását”.
Következő lépések
A megállapodást még el kell fogadnia a Parlamentnek és a Tanácsnak, majd az új jogszabály megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép.
Háttér
Az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. A Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett a természet helyreállításáról szóló jogszabályra, amely hozzájárulna a károsodott természet hosszú távú helyreállításához az EU szárazföldi és tengeri területein, valamint az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, továbbá az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak, különösen az ENSZ Kunming-Montreal globális biológiai sokféleséggel kapcsolatos keretének teljesítéséhez. A Bizottság szerint az új jogszabály jelentős gazdasági előnyökkel járna, mivel minden egyes befektetett euró legalább 8 euró hasznot eredményezne.
Ez a jogszabály a polgároknak a biológiai sokféleség, a táj és az óceánok védelmével és helyreállításával kapcsolatos elvárásaira reagál, ahogyan azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 2. javaslatának (1), (3), (4) és (5) bekezdései is kifejezik.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlamentSajtószoba
