A tudósok úgy vélik, hogy az emberi tevékenység olyannyira megváltoztatta a Föld geológiáját, légkörét és biológiáját, hogy az a legújabb korszakába lépett: az antropocénbe. Szerintük egy kanadai tó fenekén lévő üledék bizonyítékot rejt az emberiség bolygóra gyakorolt kitörölhetetlen hatásáról.
Kedden (július 11-én) az antropocén munkacsoport (AWG) olyan bizonyítékokat tett közzé, amelyek szerintük a bolygó 4,5 milliárd éves történelmének ezen új geológiai korszakának kezdetét mutatják.
Bár az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése mind kitörölhetetlen hatást gyakoroltak a világra, szerintük egy, a kanadai Torontótól nem messze fekvő tó az a hely, amely ezt a geológiai törést jelzi.
Melyek az emberiség “ujjlenyomatának” jelei a bolygónkon?
A Crawford-tó egy 29 méter mély víztest, és éppen ez a mélység teszi ideálissá a megkülönböztetett történelmi környezeti nyomok tanulmányozására. Az emberiségnek a Föld légkörére, talajára és biológiájára gyakorolt hatása mind megmaradt a tó fenekén található üledékben.
“A Crawford-tó fenekén talált üledékek kiválóan mutatják az elmúlt évezredek közelmúltbeli környezeti változásait” – mondta Dr. Simon Turner, a University College London AWG titkára.
A tudósok úgy vélik, hogy pontosan meg tudják határozni az antropocén korszak kezdetét azáltal, hogy dokumentálják az általuk “arany tüskének” nevezett jelenséget ezekben az üledékrétegekben. Ez a körülmények hirtelen és drámai – legalábbis geológiai szempontból – megváltozását jelenti.
Ennek a “kiugrásnak” a része a tó fenekén lévő plutónium jelenléte. Az elem a természetben csak nyomokban fordul elő, ezért az AWG szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az 1950-es években végzett nukleáris kísérletekből származhat.
“A plutónium jelenléte éles jelét adja annak, hogy mikor vált az emberiség olyan domináns erővé, hogy egyedülálló globális “ujjlenyomatot” hagyhatott bolygónkon” – mondta Andrew Cundy professzor a Southamptoni Egyetemről, az AWG másik tagja.
Elmagyarázza, hogy a világszerte vett mintákban “példátlan” mennyiségű plutóniumot találtak az 1950-es években, amikor hidrogénbomba-kísérleteket végeztek.
“Ezután a plutónium mennyiségének csökkenését látjuk az 1960-as évek közepétől, amikor a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés hatályba lépett”.
Mi is az az antropocén?
Az új korszak neve az ember és az új görög kifejezésekből származik. A tudósok által a kezdetének jelzésére javasolt egyéb geológiai mutatók közé tartozik a mikroműanyag-szennyezés, a széntüzelésű erőművekből származó hamu magas szintje és a műtrágyák magas koncentrációja.
Mindezek a potenciális bizonyítékok egybeesnek a “Nagy Felgyorsulással” – az emberi tevékenységnek a közlekedéstől az energiafelhasználásig terjedő, a 20. század közepén kezdődött megugrásaival.
A bizonyítékokat, amelyek alapján hivatalosan is kijelenthető, hogy az antropocénben vagyunk, még mindig értékelik. Az elmúlt 20 évben a tudósok azt állították, hogy az emberiségnek a bolygóra gyakorolt hatása azt jelenti, hogy most léptünk be ebbe az új geológiai időszakba.
Az AWG most azt javasolta, hogy a kezdeti időpontot valamikor 1950 és 1954 között jelöljük meg. Más szakértők szerint azonban az ember olyan rövid ideje létezik a Föld történetében, hogy ezt nem lehet korszakként meghatározni.
Ha a bizonyítékokat elfogadják, az azt jelentené, hogy kiléptünk a stabil holocén korszakból, amely az elmúlt 11 700 évet ölelte fel.
Mielőtt egy 2024-es konferencián végleges döntés születne, a javaslatot három különböző geológuscsoportnak kell jóváhagynia.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews.Green
