FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Új erdészeti jogintézmények alkalmazhatósága

A címben jelzett jogintézmények a hatályos erdőtörvényben – ugyan szűkebb körűen, valamint szabályozási és finanszírozási hiányosságok mellett – valójában már 2009-ben megjelentek. Az erdőtörvény 2017. óta – legutoljára 2023. július 1-én – hatályba lépett módosításai eredményeképpen mindkét jogintézmény esetében jelentősen bővült az alkalmazási lehetőségük köre, és elhárulni látszanak az alkalmazásuk akadályai is. Nem kizárt tehát, hogy az új típusú hatósági intézkedésekkel az erdőgazdálkodók, az erdőtulajdonosok vagy más érintettek az elkövetkező időszakban gyakrabban szembesülnek majd.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: erdőtörvény) 2017. évben hatályba lépett átfogó módosításakor az erdőfelújítási kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére rendelkezésre álló hatósági intézkedési eszköztárban magánerdők esetében a bírságolást az elmulasztott erdőgazdálkodási tevékenységek elrendelése, illetve további mulasztás esetén a kötelezettek terhére történő tevőleges végrehajtatása váltotta fel. Ehhez kapcsolódóan pedig a törvény sokkal szélesebb körben írja elő erdőfelújítási biztosíték nyújtásának az előírását is.

Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek elmulasztása esetén az előírt tevékenység hatósági végrehajtását (végrehajtatását) számos tényező akadályozta, így a bírságolást felváltó hatósági intézkedések eddig meglehetősen öncélúnak, illetve súlytalannak bizonyultak. A jogalkotó több lépcsőben igyekezett az új típusú szankció rendszer alkalmazási akadályait megszűntetni, ami úgy tűnik, a 2023. július 1-én hatályba lépett törtvénymódosításokkal (erről itt írtunk bővebben) meg is valósult.

A következőkben röviden ismertetjük az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésére, valamint az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó főbb hatályos szabályokat. A cikk végén pedig ugyancsak röviden egy elgondolkodtató összehasonlítást teszünk a régi és az új szankciórendszer között.

Erdőgazdálkodási tevékenység elrendelése, illetve mulasztás esetén annak végrehajtása (erdőtörvény 106-106/C. §)

Az erdőtörvény az erdők megfelelő állapotban való fennmaradását és fenntartását biztosító szankciórendszer részeként lehetővé teszi, hogy az erdészeti hatóság – az állami tulajdonú erdészeti társaságok vagyonkezelésében álló területek kivételével – az erdő vagy a fásítás fennmaradása, fejlődése, illetve az erdő rendeltetésének betöltését tekintetében halaszthatatlanul szükséges erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelje.

Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén a földhasználót –, ennek hiányában a föld tulajdonosát, egyes jogsértések (pl. erdő jogszerűtlen igénybevétele) esetében elsődlegesen a jogsértés elkövetőjét kötelezi.

Ha a kötelezett az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet határidőre nem végzi el, akkor azt az erdészeti hatóság kezdeményezésére az általánosan kijelölt végrehajtó szervezet (jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) végrehajtás keretében, a kötelezett terhére elvégezteti.

A végrehajtásra az erdőtörvény speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ennek értelmében az elrendelt és végrehajtásra kerülő tevékenység kivitelezésére fő szabály szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásában is szereplő, és az adott tevékenységre ajánlatot tevő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás jelölhető ki, főbb tevékenységnemek esetében jogszabályban meghatározott költségnormák alkalmazásával. A tevékenység ellenőrzésében pedig az erdészeti hatóság is közreműködik.

Erdőfelújítási biztosíték (erdőtörvény 72. § és 52/A. §)

Az erdőfelújítási biztosíték egy, az erdészeti hatóság előírására a kötelezett által jellemzően előzetesen nyújtott pénzbeli vagy pénzre váltható letét, amely jellemzően a későbbiekben elmulasztott erdőfelújítási tevékenységek hatósági végrehajtása (végrehajtatása) során felmerülő költségek pénzügyi fedezeteként használható fel. Amennyiben a meghatározott időszakban ilyen mulasztás nem történik, akkor az erdőfelújítási biztosítékot a hatóság a jogszabályban meghatározott ütemezés szerint felszabadítja.

Az erdőfelújítási biztosíték összege az erdőfelújítási célállomány függvényében hektáronként az erdővédelmi járulékalap (jelenleg 100 ezer Ft) háromszorosa, ötszöröse vagy tízszerese.

Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírására – az állam kizárólagos tulajdonában álló erdők kivételével – az alábbi esetekben kerül sor:

  • az erdőfelújítási kötelezettséget eredményező fakitermelés feltételeként, a kötelezettség általános biztosítására
    • a tulajdonosok kérésére, illetve
    • kockázatos (kezdő vagy korábban kötelezettségszegő) erdőgazdálkodók esetében,
  • az erdőfelújítás megkezdésének vagy előírt pótlásának elmulasztása esetén, a meghatározott tevékenységek végrehajtásának biztosítására, valamint
  • az erdőfelújítás befejezésére előírt egyes elvárások teljesítésére kapott haladék feltételeként, a meghatározott állapot elérésének biztosítására.

Az előírt erdőfelújítási biztosíték nyújtásának elmaradása esetén

  • az első esetben a kapcsolódó fakitermelés tiltásra kerül,
  • a második esetben erdővédelmi bírság kerül kivetésre,
  • a harmadik esetben pedig az erdőfelújítás befejezése elmarad, amelynek jellemzően ugyancsak bírságolás a következménye.

A jogszabály a három esetkört egymással párhuzamosan határozza meg, így azok feltételezhetően kombináltan (halmozva) is alkalmazhatóak.

Az erdőfelújítási biztosíték tehát valójában az előző fejezetben ismertetett hatósági intézkedésekhez (szankciókhoz) kapcsolódik, azok zökkenőmentes és eredményes alkalmazását hivatott biztosítani az erdőfelújítási kötelezettségek tekintetében.

Az erdőfelújítási biztosíték emellett hatékony „ösztönzőként” is szolgálhat a kapcsolódó kötelezettség teljesítésére.

Kommentár

Ahogy a fentiekben jeleztük, az erdőfelújítási kötelezettségek kikényszerítésére a bírságolás helyett bevezetett új típusú hatósági intézkedések teljes rendszerként történő alkalmazása elől valójában néhány napja, 2023. július 1-én hárultak el az akadályok. Most tudjuk, illetve most érdemes tehát a régi és az új szankciórendszert érdemben összehasonlítani.

Az erdőfelújítás megkezdésének és a folyamatban lévő erdőfelújításban szükségessé váló pótlásnak az elmaradása esetén a kizárólagosan állami tulajdonú erdők esetében az erdőfelújítási előírás függvényében alkalmanként 50-100 ezer Ft/ha összegű bírságot kell fizetni. Ezt tekinthetjük összehasonlítási alapnak az egyéb erdőkre vonatkozó új szankciós intézkedésekkel szemben.

Az új szankciós intézkedések keretében a kötelezettek részéről igen gyakran, akár évtizedet meghaladó időszakra, jelentős – a bírság összegének akár tízszeresét kitevő – összegű erdőfelújítási biztosítékot nyújtani, valamint az elrendelt tevékenység elmulasztása esetén egy idegen vállalkozás tevékenységét eltűrni a gazdaság területén, és állni annak várhatóan tetemes költségét.

A jogalkotás és az igazgatás oldaláról nézve pedig egy rövid rendelkezés, és egy rutin hatósági eljárás helyébe mára egy igen bonyolult szabályozás, és egy több lépcsős, meglehetősen összetett, adott esetben több hatóságot is érintő eljárásrendszer lépett. Minderre pedig a jogszabályok és hatósági eljárások egyszerűsítésének időszakában került sor.

Az is elgondolkodtató továbbá, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységek Közös Agrárpolitika keretében tervezett támogatási eszköztárában az erdőfelújítási tevékenységekhez kapcsolódóan csak az erdők minőségi fejlesztését biztosító tevékenységeknek (pl. erdőszerkezet-átalakítás) az anyagi ösztönzése, valamint kárenyhítő intézkedések (pl. erdőpotenciál helyreállítás támogatása) jelentek meg. E fontos intézkedések mellett a magán erdőgazdálkodók általános erdőfelújítási moráljának javítását célzó intézkedések elmaradtak. Pedig az uniós csatlakozás előtti időszak megmutatta, hogy ezen a téren ösztönzéssel is lehet eredményt elérni, nem csak sárga csekkekkel.

Az eredmény tükrében a változások észszerűségén és indokoltságán esetleg nem lenne haszontalan, akár közösen is (jogalkotó, igazgatás, kötelezettek), elgondolkodni.

forrás: NAK / Erdészet

Előző cikk

Magánerdők hasznosításának lehetőségei

Következő cikk

Komoly erdőtűz pusztít Horvátországban



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések