…hát elment a KAPITÁNY!
Mert szűk körben, akik évtizedek óta együtt teniszeztünk vele, csak így hívtuk Őt: A KAPITÁNY! Alig több mint egy hónapja még párosoztunk a szokásos, hatos pályán, ahol délután is árnyék van. Ő, ha tehette, a backhand oldalt választotta, ahonnan szinte alig hibázott, minden labdát visszanyesett. Számára nem volt elveszett pont – az utolsó labdamenetet is ő nyerte azon a június végi délutánon. “Nem tudom mi van velem, nagyon elfáradtam, egy darabig nem jövök játszani, ne haragudjatok” – mondta.
Nem egy darabig, hanem soha többet nem jössz Imre – ISTEN VELED…!
Forrás: Pluzsik Tamás
Beszélgetés Krisch Imrével a Soproni Egyetem Almanachjában:
