FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Vörös tölgy: sikeres a 126 éves „erdőkísérlet” a Mecsekben

126 éve érdekes kísérletbe kezdtek a korabeli erdészek a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének területén. Több mint egy évszázada egy idegenhonos fafajt telepítettek be, főképp azért, mert bőséges fa nyersanyaghozamot vártak a fajtól. Az évek során kiderült, hogy mára ez a kísérlet bizony sokkal többet mutat az eredeti célkitűzésnél.

A Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének kezelésében áll az a Dél-baranyai-dombság lejtőin található idős erdő, amit még 1897-ben telepítettek a korabeli erdészek.

Magyarországon a telepítés éveiben egyre tudatosabbá vált az erdőgazdálkodás számára egy-egy újonnan behozott fafaj meghonosítása hazánk erdeiben. Ez történt a Mecsek területen is, és a környéken jól ismert csertölgy és nemes tölgyek mellett vörös tölggyel is erdősítettek egykor. Az észak-amerikai fafajt az 1700-as években hozták be Európába, de az erdőgazdálkodás csak a XIX. század végén ismerte fel a benne rejlő gazdasági potenciált.

Az Észak-Amerikában őshonos, gyors növekedésű vörös tölgy az őshazájában nagy termetű, összefüggő erdőségek állományalkotó fafaja. A Dél-baranyai-dombság jó termőhelyein a vörös tölgy 30 métert meghaladó magassággal, kifogástalan törzsalakkal és 70-80 cm-es mellmagassági átmérővel fejlődött. A kísérletbe vont fafaj így lenyűgöző növekedést eredményezett

2023-ban a Mecsekerdő Zrt. a következő megállapításokra jutott a 126 évvel ezelőtti betelepítéssel a Dél-baranyai-dombság lankáira honosított vörös tölggyel kapcsolatban:

  • A vörös tölgy adaptálása sikeres volt: hazánkban őshonos tölgyekkel és más fajokkal (például kislevelű hárssal, mezei juharral, mezei szillel, virágos kőrissel és csertölggyel) kiválóan alkot elegyes erdőtársulást. Ebből az következik, hogy a Magyarországon állományt alkotó vörös tölgy ökológiai szempontból képes az elegyes erdők természetességi fokához közelíteni, így magas biodiverzitást biztosítani.
  • A mecseki termőhelyen és klímában is gyors növekedésű, a hazánkban őshonos tölgyekhez képest kétszer-háromszor gyorsabban növekszik.
  • A vörös tölgy mecseki termőhelyen és klímában mintegy 80-90 éves koráig egészséges, ezután rohamos minőség- és egészségi állapotromlás jeleit mutatja.
  • A vörös tölgy elegyes erdő ökológiai szempontból gazdag, magas biodiverzitású élővilágot biztosító erdőket alkot. (A magas természetességi fokú erdőkre jellemző mennyiségű rovar-, gomba és mohafaj jelenléte figyelhető meg az erdőkben.)
  • A vörös tölgy főfajú erdőállományban a hazánkban őshonos, a biodiverzitás és ökológiai érték szempontjából fontos kísérő növény- és állatfajok is megtalálják az élőhelyüket.
  • A vörös tölgy jó minőségű, jól kezelhető, magas gazdasági értékkel rendelkező faanyagot termel.
  • A Mecsekerdő Zrt. összefoglalása szerint megállapítható, hogy a vörös tölgy-kísérlet sikeres volt, hiszen egy hazánkban jól fejlődőképes, gyors növekedésű, magas ökológiai értékű erdőket alkotó, értékes faanyagot nyújtó idegenhonos fafajt sikerült hazai körülmények közé adaptálni.
  • Az Erdőmánia Magazin vörös tölgy-kísérletről készített kisfilmje ezen a linken tekinthető meg.

Forrás: bahir.hu

Előző cikk

Románia: 1 milliárd lej a környezetvédelem miatt kárt szenvedő erdőtulajdonosoknak

Következő cikk

Erdei utakon Reviczky Gáborral - 190., 2023/32.



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Eltűnőben a vaddisznó

Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig. Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé…