Vadhíd, amely először készül rétegelt-tölgyfából – egy kutatóegyesület kétéves projekt keretében dolgozta ki ennek koncepcióját, amelyet a szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium (BMEL), valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, nukleáris biztonsági és fogyasztóvédelmi minisztérium (BMUV) Erdészeti Klímaalapja (Waldklimafonds) finanszírozott.
Az eredményeket most egy brosúrában tették közzé, amely az építőipar számára információforrásként, az ingatlanfejlesztők számára pedig döntési segédletként szolgál, és egy első lépés a keményfában rejlő, eddig alig kihasznált lehetőségek kiaknázása felé.
Több keményfa felhasználása. Hogy miként valósítható meg ez az erdészeti cél, azt a Miebach faipari és fahídépítő mérnöki iroda, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland és a University of Applied Sciences and Arts – Hildesheim/Holzminden/Göttingen kutatási projektje mutatja be.
Nyolcadik számú vadaknak épült felüljáró / fahíd
A kétéves GBLaubHolz erdészeti klímaalap együttműködési projektben a partnerek egy keményfából készült vadhíd koncepcióját dolgozták ki, amely a helyszín kiválasztásától a szerkezeti tervezésen át a zöldítésig minden szempontra kiterjedt. Németországban és Svájcban már hét fából készült zöld híd van, ahogy a vadon élő állatok és növények átkelését segítő eszközöket is nevezik. Újdonság azonban, hogy itt tölgyfa-ragasztott gerendaházat (BSH) használnak az építőiparban általánosan használt fenyőfa helyett.
Kivételes fatulajdonságok
A réteg-ragasztott tölgy faanyaggal kapcsolatos kihívás az, hogy lényegesen drágább, mint például a luc- vagy vörösfenyőből készült ragasztott faanyagok. A tölgyből készült építési termékek ennek megfelelően ritkábbak. A tölgyfa választása mégis a változó nyersanyagfeltételek és a rendkívüli fatulajdonságok miatt esett a tölgyre: viszonylag nagy szilárdság, merevség, méretstabilitás és tartósság – ideális előfeltételek a hídépítéshez.
A tölgy részesedése növekszik
Ráadásul Közép-Európa számos pontján a tűlevelű erdőket az éghajlatváltozás veszélyezteti, és állományuk egyre csökken. A tölgyek viszont, amelyek jelenleg az erdőterület tíz százalékát borítják, sokkal ellenállóbbnak számítanak az éghajlatváltozással szemben. Az erdőgazdálkodás már most is reagál a tölgyek arányát is tartalmazó vegyes és lombhullató erdőkre való átállással. A jövőben a jellemzően kemény faanyagú fák állománya nőni fog – és ki is fogják termelni.
Figyelem a keményfa-felhasználásra
A fafeldolgozó iparnak és az építőipar döntéshozóinak is el kell kezdeniük újragondolni a keménylombos faanyagok felhasználását. Ezért a GBLaubHolz projektben a keményfa – különösen a tölgy BSH hídépítésben való példamutató felhasználása révén az összes előnyt egy brosúrában mutatják be:
Műszaki és gazdasági lehetőségek:
- A keményfa termékek, különösen a tölgy BSH, gyakran még mindig elriasztják a kivitelezőket gazdasági okokból. A szerkezeti előnyök azonban jelentős lehetőségeket rejtenek a technológiai fejlesztések és innovációk számára, beleértve a feldolgozási és osztályozási módszerek továbbfejlesztését is. Ezek az előrelépések hozzájárulnak a keményfa gazdasági életképességének növeléséhez az építőiparban.
- A keményfából készült szerkezetek jelentősen hozzájárulnak a pozitív tájkép kialakításához és növelik a projektek elfogadottságát. Ez elősegíti a keményfa iránti keresletet és következésképpen a keményfa-erdők művelését, ami viszont jótékony hatással van az éghajlatvédelemre és a biológiai sokféleségre.
- CO2-tárolás: A fa, különösen a nagy fasűrűségű keményfa CO2-nyelőként szolgál, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A keményfa fokozott használata az épületekben fokozza ezt a pozitív hatást.
- Biodiverzitás és természetvédelem: A keményfa zöldhidak az állat- és növénypopulációk megőrzését szolgálják azáltal, hogy a közlekedési útvonalak által elválasztott élőhelyeket újra összekötik. Ez támogatja a veszélyeztetett fajok hosszú távú védelmét, és segít megelőzni a genetikai elszegényedést.
Kapcsolódó anyagok:
Együttműködési projekt: Tölgy rétegelt fából készült tartószerkezetű zöld híd tervezése, fejlesztése és forgalmazása (GBLaubHolz).
alprojekt: IB-MIEBACH – Ingenieurbüro für Holzbau und Holzbrückenbau: A szerkezettervezés kidolgozása az ökológiai követelmények és a műszaki lehetőségek alapján, beleértve a projektkoordinációt is: https://www.kiwuh.de/index.php?id=13475&fkz=2218WK01A3
alprojekt: Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland – Landesverband Nordrhein-Westfalen: A projekt ökológiai szempontjainak felmérése és értékelése: https://www.kiwuh.de/index.php?id=13475&fkz=2218WK01B3
alprojekt: HAWK University of Applied Sciences and Arts – Hildesheim/Holzminden/Göttingen: A keményfa felhasználásának alapértékelése: https://www.kiwuh.de/index.php?id=13475&fkz=2218WK01C3
A “Zöld hidak tanulmánya a tölgyfa-ragasztott gerendavázas tartószerkezetű átkelési segédeszközökről” című brosúra közzététele letölthető formában a Faipari Információs Szolgálat honlapján.
szerk/ford: Tóth János, forrás: FNR
