A Nyugat-Virginiai Egyetem professzora, Joseph McNeel szerint az alacsonyabb minőségű nyugat-virginiai lombos fűrészáru megfizethető, fenntartható alternatívaként szolgálhat a hagyományos építőanyagok, például a fenyőfa, az acél és a beton helyett.
A professzor és a Davis College of Agriculture, Natural Resources and Design WVU Appalachian Hardwood Center igazgatója a Nyugat-Virginia egyik gyakori nyugat-virginiai fafajának, a tulipánfának (yellow poplar = Liriodendron tulipifera) a hatékonyságát tesztelte, mint alternatív fa építőanyag forrását. A tulipánfa egyenesen nő, kis oldalágakkal rendelkezik és könnyen feldolgozható, így jól alkalmazható az építőiparban.
“A Nyugat-Virginiában fűrészárunak kitermelt lombhullató fáknak a fele rossz minőségű fűrészárunak minősül, mert túl sok a csomó és más hiba van benne” – mondta McNeel. “Ezt raklapokhoz, ládákhoz, vasúti sínekhez és padlóburkolatokhoz használják. De ezekből a gyenge minőségű lombos fákból is lehet valami jelentős hozzáadott értékkel bíró terméket készíteni.”
Míg a hagyományos fűrészáru egyetlen darabból áll, több darab rétegben történő ragasztással és préseléssel erős, tartós terméket lehet létrehozni. Ezeket a nagyméretű, vastag paneleket keresztrétegelt fűrészáruként ismerik. A CLT-ek alacsonyabb minőségű anyagból készülnek. Nagy fesztávolságú falak, padlók és tetők esetében használják őket, és jól teljesítenek teherhordó elemként. A paneleket jellemzően puhafából – lucfenyő, fenyő és fenyő -, de nem keményfából készítik.
A McNeel és kollégái által végzett kutatások azt sugallják, hogy bizonyos Appalache-i lombosfák, például a tulipánfa, jól működnek szerkezeti alkalmazásokban.
“Az egyik ok, amiért a tulipánfa tetszett nekünk, az volt, hogy a múltban széles körben tesztelték szerkezeti alkalmazásokban” – mondta.
A laboratóriumban a csapat három, öt és hét rétegből álló paneleket készített egy olyan prés segítségével, amely 250 font nyomást képes kifejteni négyzetcentiméterenként. A kutatók tesztelték a panelek hajlítási és törési szilárdságát, és a mintákat olyan kemény körülményeknek tették ki, mint a vízzel való telítettség és a kiszáradás. A teszteket többször is elvégezték, hogy lássák, a ragasztókötések tartanak-e, és az eredmények azt mutatták, hogy a panelek jól fognak teljesíteni az építőiparban.
A következő lépés az lesz, hogy az Amerikai Panel Szövetség elfogadja a tulipánfát, mint engedélyezhető alapanyagot. Ekkor a CLT-gyártó vállalatok képesek lesznek a tulipánfa CLT-lemezeket kereskedelmi célú építkezésekben felhasználni. McNeel szerint ez nem csak az építőipar számára lesz hasznos, hanem a térségben működő erdészeti termékeket gyártó vállalatok számára is, ahol a lombosfa nagy részét végül kis értékű termékekhez használják fel.
A CLT-felhasználás potenciális sikere attól függ, hogy egy régió képes-e a gyártásukra. A paneleket nehéz szállítani – egy 3 láb x 10 láb méretű panel súlya 600-700 font -, ezért a keményfát gyártó létesítményeknek közel kell lenniük a piachoz, hogy csökkentsék a költségeket – mondta.
McNeel és kollégái a vörös tölgy, egy másik, a térségben elterjedt lombosfa felhasználási lehetőségeit is vizsgálják, mégpedig a “faanyagszőnyegek” építésében, amelyek olyan faszerkezetek, amelyeket az érzékeny területeken dolgozó nehézgépek alátámasztására használnak (ideiglenes útburkolatként = járólap).
“Ezeket ott használják, ahol a talaj a forgalom miatt gyorsan romlik, vizes élőhelyeken, valamint olyan területeken, mint a gázfeltárás, a fakitermelés és az elektromos távvezetékek karbantartása” – mondta. “Amikor kint vagy a terepen, és szükséged van valamire, ami megtart egy nagyméretű berendezést, akkor a fa alátéteket használod”.
A szőnyegek túlnyomórészt vörös tölgyből készülnek, amely minden más alapanyagból készült alkotóelemet túlél, és ellenáll a zord éghajlati viszonyoknak.
“Ezekre a szőnyegekre nincsenek korlátozások vagy előírások” – mondta. “Tönkremennek, miután többször is átgázoltunk rajtuk nehézgépekkel. Tehát, ha teszteljük ezeket a paneleket, és hatékonyan működnek, megpróbáljuk eljuttatni ezt több, a térségben működő lombosfát feldolgozó fűrészüzemhez, és azt mondjuk: Beszállhatnátok ebbe az üzletbe. Megtanulhatnátok, hogyan készítsétek ezeket a CLT-technológiával készült faanyagszőnyegeket.”
A gazdasági előnyök mellett McNeel elmondta, hogy szerinte a CLT-k hasznosak lehetnek válsághelyzetekben és humanitárius akciók során is.
“A FEMA összeállíthatná őket, ha szükség lenne rájuk, vagy bármilyen vészhelyzetben, amikor az embereknek lakásra van szükségük” – mondta. “Rengeteg felhasználási lehetősége van ezeknek a termékeknek. Mi még csak a felszínt karcoltuk.”
McNeel kutatócsoportjához tartozik Curt Hassler kutatóprofesszor, Bencsik Balázs doktorandusz, Jon Norris mesterjelölt és Dénes Levente, a WVU Faipari Tudomány és Technológia Programjának docense.
szerk/ford: Tóth János, forrás: WVU
