Az Európai Parlament, az EU Miniszterek Tanácsa és a Bizottság tárgyalói 2023. november 10-én este megállapodtak a természetvédelmi törvényről szóló kompromisszumról. A Bizottság 2022. júniusi javaslatát sok ponton gyengítették és rugalmasabbá tették, de még mindig vannak kritikák.
Az EU most már kifejezetten vállalja, hogy 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 20%-át természetessé teszi. Az összes károsodott ökoszisztémát 2050-ig helyre kell állítani. Az eredeti javaslattal ellentétben most egyértelműbbé vált, hogy nem csak az eredmény számít, hanem a tagállamok erőfeszítései is a célok elérésére. A Land & Forest Companies Austria és a német AGDW – Erdőtulajdonosok Szövetsége és a HDH – Német Faipar Szövetség is bírálja a helyreállítási törvényről szóló kompromisszum irreális és eltúlzott tartalmát.
Németország
Az AGDW – Az erdőtulajdonosok szövetsége “irreálisnak” és “ebben a formában nem megvalósíthatónak” minősítette a csütörtök késő este Brüsszelben megtárgyalt kompromisszumot a természetvédelmi helyreállítási törvényről (NRL – Nature Restoration Law). Ivo von Trotha, az AGDW végrehajtó bizottságának tagja és az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségének (CEPF) alelnöke rámutatott, hogy a végrehajtás valószínűleg különösen a finanszírozás hiánya miatt fog kudarcot vallani: “Túlzó célok, de nincs pénz – ez egy mérgező keverék”.
Már 1992-ben, amikor bevezették a natura 2000-et, az EU-n belüli védett területek összekapcsolt hálózatát a Fauna-Flóra-Habitat irányelv (FFH) alapján, elkövették azt a hibát, hogy nem biztosítottak finanszírozást a kiadásokra és az erdőtulajdonosok kártalanítására. Felszólította a szövetségi kormányt, hogy az NRL-irányelvet “pragmatikusan és ne dogmatikusan” hajtsa végre.
Von Trotha bírálta az EU Bizottság folyamatos “féktelen szabályozási őrületét” is, és példaként említette a talajfigyelésről szóló tervezett irányelvet (EU talajstratégia), valamint a részletes és költséges monitoringrendszerek bevezetését. “A von der Leyen asszony által meghirdetett paradigmaváltás még nem látszik” – mondta von Trotha. Ezért még fontosabb, hogy az erdőtulajdonosok számára fontos javulást sikerült elérni az NRL háromoldalú egyeztetési folyamatában.
A faipar kritikusan szemléli a megállapodást
Dr. Denny Ohnesorge, a Német Faipari Szövetség (HDH) ügyvezető igazgatója kommentálja a Tanács, a Bizottság és az EU parlamenti képviselői között a természet helyreállításáról szóló törvényről szóló brüsszeli háromoldalú megállapodást:
“Az Európai Unió csak fenntartható erdőgazdálkodással és a klímabarát termékeket célzó, bejövő fakitermeléssel fogja elérni természetvédelmi és környezetvédelmi céljait. A gazdálkodás korlátozását ezért el kell utasítani. A természet helyreállításáról szóló törvény megközelítését a faipar továbbra is nagyon kritikusan szemléli.
A megállapodás jelenlegi állása szerint az EU tagállamainak 2030-ig intézkedéseket kell kezdeményezniük az erdőkben tapasztalható pozitív tendenciák megvalósítására. A németországi erdőkben azonban az olyan alapvető mutatók, mint a biológiai sokféleség, már most is jó irányba mutatnak. Ezért itt feleslegesek az új szabályozások. Azt is meg kell jegyezni, hogy az éghajlati válság nyomán Németországban szükség van az erdők átszervezésére, amely már javában zajlik. Az erdőtulajdonosok támogatása szükséges az erdőátalakításhoz, míg a brüsszeli dirigista szabályozás veszélyes.
A háromoldalú tárgyalások során fontos korrekciókat sikerült elérni az eredeti tervekhez képest. Értelemszerűen az önkéntes cselekvés elvét most sok helyen hangsúlyozzák. Üdvözlendő a háromoldalú megállapodás erdősítési célja. Jó, ha több erdőterület jön létre, amelyet a jövő generációi fakitermelésre használhatnak. De itt is elmondható, hogy Európában az elmúlt években már Brüsszel előírásai nélkül is nőtt az erdőterület, így Németországban is.
Ausztria
A Land&Forst Betriebe Österreich bírálja a helyreállítási törvényről szóló kompromisszum irreális és túlzó tartalmát, és felszólítja a szövetségi kormányt, hogy a törvényt országos szinten, a földtulajdonosokkal egyenlő feltételek mellett hajtsa végre.
Felix Montecuccoli, az LFBÖ elnöke az új természetvédelmi törvényről: “Pozitívum, hogy hangsúlyos, hogy az éghajlatváltozást most már nagyobb mértékben veszik figyelembe. Kételkedünk azonban abban, hogy az irreális célok, különösen a helyreállítási intézkedések végrehajtása az érintett élőhelyterület 90 százalékán a gyakorlatban megvalósítható.”
Erdészet – a fenntarthatóság lejáratása
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban Felix Montecuccoli élesen bírálja az új törvényt: “A cikk azt sugallja, hogy az erdészeti ágazat eddig nem vette kellőképpen figyelembe az erdők biológiai sokféleségét, és hogy rosszul gazdálkodott. Ez technikai szempontból teljesen téves, és lejáratja az őshonos erdők generációk óta tartó fenntartható kezelését és gondozását. Ezt a lehető leghatározottabban visszautasítjuk! “
Montecuccoli ugyanakkor rámutat, hogy a finanszírozás tekintetében még mindig sok a megválaszolatlan kérdés: “Bár a Bizottságnak a hatálybalépéstől számított egy év múlva azonosítania kell a meglévő finanszírozási cserepek hiányosságait, ez még nem jelent megoldást a pénzhiányra. Hiányoljuk, hogy még mindig nincs külön uniós alap a természetvédelemre és a tájgazdálkodásra”.
Montecuccoli így zárja: “Elismerjük, hogy sürgős szükség van átfogó természetvédelmi megoldásokra, és megjegyezzük, hogy az átfogó intézkedések növelik a megmaradt mezőgazdasági területekre nehezedő nyomást. Ezért arra kérjük a szövetségi kormányt, hogy a törvényt a földtulajdonosokkal azonos feltételek mellett, nemzeti szinten hajtsa, hajtassa végre.”
szerk/ford: Tóth János, forrás: LFBÖ / HDH / Waldeigentümer
