A Magyar Közlöny 2023. évi 185. lapszámában (december 21.) megjelent a 2023. évi XCIII. törvény és a 2023. évi XCIV. törvény, melyek (más egyéb rendelkezések mellett) több részén módosítottak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt is.
2023. évi XCIII. törvény
egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról
(részlet)
7. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
9. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.”
(2) Az Evt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő 4. és 6. év között kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát.”
(3) Az Evt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § Az egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló 2023. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 15. § (4) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
10. § Az Evt.
a) 72. § (1b) bekezdésében a „45” szövegrész helyébe a „15” szöveg,
b) 90/A. § (7) bekezdés a) pontjában a „hiteles” szövegrész helyébe a „hivatalos,” szöveg, valamint
c) 105. § (4) bekezdés a) pontjában a „kilencven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti az Evt.
a) 15. § (7) bekezdése,
b) 54. § (2) bekezdése,
c) 113. § (19)–(23), valamint (29) és (30) bekezdése.
23. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2024. január 1. napján lép hatályba.
2023. évi XCIV. törvény
egyes agrártárgyú törvények módosításáról
(részletek)
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (18) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]
„b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vagy erdőkezelésbe adja, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére
ba) a mezőgazdasági termelőszervezet, az erdőbirtokossági társulat, az erdőkezelő vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá
bb) a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá vagy erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.”
10. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
35. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 10. §-ának megfelelően kell benyújtani.”
36. § Az Evt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha)
„b) az erdőgazdálkodó a 7. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben tarvágás végrehajtását jelenti be, vagy a 7. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 1,00 hektárnál nagyobb, illetve a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 5,0 hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtását jelenti be, és
ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy
bb) az erdőgazdálkodó korábban erdőfelújítás során eredményes elsőkivitelt vagy erdőtelepítés során befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy”
37. § Az Evt. 79. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a beruházónak az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társasággal kötött, a csereerdősítés elvégzésére az állami erdészeti társaság kötelezettségvállalását is tartalmazó szerződését. Ebben az esetben a (3a) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”
38. § Az Evt. 82. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása. A csereerdősítést a beruházóval kötött szerződés alapján az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társaság végzi.”
39. § (1) Az Evt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdészeti hatóság engedélyével lehet.”
(2) Az Evt. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Lovas vagy technikai sportverseny rendezéséhez
a) védett természeti területen lévő erdőben a Tvt.-ben meghatározottak szerint,
b) védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdőben az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló rendeletben meghatározottak szerint
a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.”
40. § Az Evt. 94. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Társas vadászat esetén a korlátozás – a társas vadászattal érintett erdőterületre – a vadászati hatósághoz bejelentett időpontot megelőző naptól a társas vadászat tervezett napjának végéig szólhat.
(2b) Egyéni vadászat esetén a korlátozás
a) adott nap 16.00 órától másnap 9.00 óráig szólhat, és
b) nem terjedhet ki a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerinti turistaútvonalak területére.”
41. § Az Evt. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdő egyes részei látogatásának
a) a 94. § (1) bekezdése szerinti korlátozását az erdőgazdálkodó,
b) a 94. § (2) bekezdése szerinti korlátozását a vadászatra jogosult
akkor köteles előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.”
42. § Az Evt.
a) 41. § (2) bekezdés a) pontjában a „(8)” szövegrész helyébe a „(8a)” szöveg,
b) 90/L. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közétett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,
c) 92. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem csak emberi erővel hajtott” szövegrész helyébe a „300 W teljesítménynél nagyobb névleges teljesítményű motorral rendelkező” szöveg,
d) 94. § (2) bekezdésében a „hozzájárulásával átmenetileg” szövegrész helyébe a „hozzájárulásával – a (2a) és (2b) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – átmenetileg” szöveg,
e) 95. § (7) bekezdésében az „erdőgazdálkodót” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodót vagy a vadászatra jogosultat” szöveg,
f) 105. § (2) bekezdésében a „44. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „44. §-ában” szöveg,
g) 105/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és” szövegrész helyébe az „eljárásokhoz, bejelentésekhez kapcsolódóan az erdő, szabad rendelkezésű erdő,” szöveg, a „földterület” szövegrész helyébe a „földterület, illetve fásítás” szöveg és a „jogosultjának” szövegrész helyébe a „jogosultjának, valamint a bejelentőnek az” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti az Evt.
a) 20/B. § (3) bekezdésében a „Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.” szövegrész,
b) 91. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „emberi erővel hajtott” szövegrész,
c) 91. § (1a) bekezdésében az „emberi erővel hajtott” szövegrész.
…
17. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
110. § A Földforgalmi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adásvétel,
b) az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel,
c) földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adásvétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) az állam szerzése,
g) a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás,
i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése
esetén.
(2) Az (1) bekezdés i) pontja alkalmazásában a szántó, legelő (gyep) illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint az erdőnek minősülő földrészlettel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz.”
…
19. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
127. § A Fétv. 68/C. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra.”
128. § A Fétv. 70. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.
(2b) Erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészletet tartalmazó földrészlet esetében a használati rendet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének. Ha az erdőnek minősülő földrészlet vagy az erdőnek minősülő alrészlet – a földrészleten belül több erdőnek minősülő alrészlet esetében azok egybefüggő területe – nem éri el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésben meghatározott méretet, úgy annak használata a használati rendben nem osztható meg. Ha azért nem lehet kijelölni valamely tulajdonostárs részére erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészlet esetében a tulajdoni hányadának megfelelő területet, mert az nem felelne meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének, úgy a (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
161. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba.
forrás: Magyar Közlöny / NJT.hu
