FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Őszi adócsomag és agrársaláta

Az Országgyűlés elfogadta, és kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, melynek a kamarai tagságot érintő legfontosabb változásait az alábbiakban foglaljuk össze. Lényeges még, hogy elfogadta az Országgyűlés az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is (jelenleg kihirdetésre vár).

Tekintettel arra, hogy az adócsomag legfontosabb elemeként aposztrofált, az egyéni vállalkozók adózásának koncepcionális egyszerűsítését célzó, 2025. január 1-jétől hatályba léptetni tervezett javaslat további egyeztetést igényel, ezért az ezzel kapcsolatos rendelkezések teljesen kimaradtak a módosító törvény végleges szövegéből. (A végleges törvényszövegbe a kapcsolódó, szociális hozzájárulási adót és járulékszabályozást érintő módosítások sem kerültek bele.)

Ezzel összhangban nem került bele a módosító törvény végleges szövegébe az a tervezett módosítás sem, amely biztosította volna a mezőgazdasági őstermelők számára – egyéni vállalkozókkal analóg módon – a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközeik tekintetében, az üzembe helyezés évében történő, egyösszegű értékcsökkenési leírás lehetőségét. Az ŐCSG tagjainak jelenleg is lehetőségük van az egyösszegű leírásra, e tekintetben nem módosul a szabályozás.

A módosító törvény az őstermelőkre vonatkozóan egy jogtechnikai pontosítást is tartalmaz. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § h) pont hc) alpontja hatályon kívül helyezésre kerül, ugyanis a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma kiegészül az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött őstermelővel. Az említett személyi körbe tartozó őstermelők a korábbi szabályok szerint sem minősültek az őstermelői jogállásuk alapján biztosítottnak, így ez „csak” formai módosítás. Továbbra sem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, egyéb jogcímen is biztosított.

Az áfa-rendszerében általános szabályok szerint adózó mezőgazdasági őstermelők szempontjából lényeges, hogy az elfogadott jogszabály tartalmazza a NAV által biztosított e-Áfa rendszer részletszabályait.

2024. január 1-től a klasszikus nyomtatványalapú bevallás mellett megjelenik a NAV által készített tervezet és a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet. Így immáron háromféleképp teljesíthető a bevallási kötelezettség: nyomtatvány benyújtásával, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával, illetőleg gépi interfész alkalmazásával a NAV részére továbbított adatok alapján, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával. Fontos, hogy az e-Áfa bevallás keretein belül elkészített bevallások az adózók jóváhagyása nélkül nem minősülnének végleges bevallásnak. (Az e-Áfa igénybevétele opcionális lehetőség az adózók számára.)

Lényeges, hogy elfogadta az Országgyűlés az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is.A módosítások érintik – többek között – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) egyes rendelkezéseit is.

Az elfogadott javaslat értelmében a továbbiakban már nem minősül az Itv.-ben foglalt termőföld-szerzéshez kapcsolódó mentességi feltételek megszegésének az az esetkör sem, ha a vagyonszerző földműves a termőföld használatát, hasznosítását olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben ő vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vállalva, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére a vagyonszerző földműves, illetve közeli hozzátartozója az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.

A módosítás az eddigi szabályozáshoz képest kiterjesztő hatású, tekintettel arra, hogy eddig az Itv. csak a mezőgazdasági termelőszervezet javára (jogszabályban meghatározott feltételekkel) történő termőföldátadás esetén mentesítette a vagyonszerzőt az illeték (kétszeres összegben megállapított) pótlólagos megfizetésének következménye alól.

A törvény kihirdetése a közeljövőben várható, a módosítások 2024. január 1-én lépnek hatályba.


Elfogadta az Országgyűlés az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/6075-ös számú törvényjavaslatot. A módosítások érintik – többek között – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban: Fétv.).

A földforgalmi szabályokat érintő módosítás például a szomszédos földek meghatározásának pontosítása. Eddig is szomszédosnak tekintettük azokat a földeket, amelyek között állt egy önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna. Ezentúl egyértelművé válik, hogy akkor is szomszédosnak tekinthető két földterület, ha közöttük nem egy út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna földrészlet van, hanem több. Gondoljunk arra az esetre amikor egy út és kerékpárút is közbeékelődik.

A törvény az elővásárlási jogot érintő módosításokat is tartalmaz. Aki vállalta, hogy ökológiai gazdálkodás folytatása céljából kívánja gyakorolni elővásárlási jogát, annak eddig elegendő volt 20 km-en belül lakónak lennie. A jövőben ezen kiemelt tevékenységet folytató elővásárlóknak helyben lakó földművesnek kell lenniük, de továbbra is a helyben lakó szomszéd és a helyben lakó földműves közti ranghelyen állnak.

A jövőben törvény szavatolja, hogy az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultra nézve külön – az eddigi gyakorlatban jellemzően hátrányosabb – rendelkezést nem tartalmazhat. Ha a vevő helyébe elővásárló lép, ugyanolyan jogokkal bír és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint az adásvételi szerződésben a vevőt.

Azokban az esetekben, amikor mezőgazdasági termelőszervezetben való legalább 25%-os részesedést kíván meg a törvény, az ún. közvetett részesedés is figyelembe vehető. Ez az az eset, amikor a természetes személy egy másik cégen keresztül tulajdonos a mezőgazdasági termelőszervezetben.

 A törvény kihirdetése a közeljövőben várható, a módosítások 2024. január 1-én lépnek hatályba.

 NAK / Dr. Farkas Diana

forrás: NAK/Dr. Buzás Tivadar

Előző cikk

Vége a készpénzes földvásárlásoknak

Következő cikk

Zárul a nemesnyáras EIP pályázat




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version