A hazai nagyvad létszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható. A további növekedés megállításáért, illetve a létszám csökkentéséért azonnal cselekedni kell – egyebek közt ez is megfogalmazódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának legutóbbi ülésén. A klímaváltozás kapcsán pedig egyértelmű, hogy emberi beavatkozásra is szükség van az erdők megfelelő alkalmazkodásának elősegítéséhez.
A NAK Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának napokban tartott tanácskozásán – Luzsi József vidékfejlesztésért felelős NAK-alelnök köszöntőjét követően – több kulcsfontosságú témával is foglalkoztak a résztvevők. Az első napirendi pont a jelentősen megnőtt hazai nagyvadlétszám és a növekvő vadkár összefüggése volt, illetve az, hogy az erdő- és mezőgazdálkodók részéről hol lehetnek a tűrőképesség határai.
Prof. Csányi Sándor az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetőjeként vett részt az osztályülésen, mint vendégelőadó. A prezentációjában ismertetett hivatalos statisztikai adatok alapján rámutatott, hogy a hazai nagyvadlétszám az elmúlt három évtizedben megduplázódott, de a valóságos szám minden bizonnyal a jelentett adatokat is felülmúlja. A 2023. évi hivatalos vadlétszámbecslés szerint napjainkban a nagyvad-létszám meghaladja a 600 ezret. Ezen állomány táplálékigénye sokszorosa a vadászatra jogosultak által a vad számára kijuttatott takarmánymennyiségnek. Elmondható, hogy a nagyvadállományt – akaratlanul – alapvetően az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások által hasznosított területek tartják el, ám az ott okozott vadkárnak csak töredékét térítik meg számukra.
A probléma kezelésének legcélravezetőbb megoldása az állomány jelentős csökkentése lenne, akár az eddiginél radikálisabb beavatkozásokkal. Az osztályülésen elhangzott, hogy az Agrárminisztérium irányításával tervben van egy országos vadhatásmonitoring-rendszer kidolgozása, amelynek alkalmazásával a vadászatra jogosultak szintjén lehetne kezelni – a helyi viszonyoknak megfelelően – a problémát. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy olyan vadlétszámot kell kialakítani és fenntartani, amelynek hatása hosszabb távon is elviselhető és kezelhető – ez társadalmi érdek. Elsődleges cél a gím és a dám állományának jelentős csökkentése, további terjeszkedésének megakadályozása, valamint az afrikai sertéspestis miatt megfogyatkozott vaddisznóállomány ismételt felszaporodásának elkerülése.
(A NAK témához kapcsolódó korábbi sajtóközleménye itt érhető el.)
Az osztályülés másik kiemelt napirendi pontja az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodása volt. A téma kapcsán dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója tartott előadást, ismertetve a legfrissebb kutatási eredményeket, azok gyakorlati adaptációjának lehetőségét. Tény, hogy a klímaváltozás a termőhelyi potenciál csökkenését, növedék- és árbevétel-kiesést, valamint a biotikus és abiotikus károsítás gyakoriságának és erélyének növekedését okozza a hazai erdőkben.
A hazai erdei ökoszisztémák nem mindegyike képes adaptálódni a gyorsan változó körülményekhez. Magyarország átlaghőmérséklete az utóbbi 50 év alatt 1000 km-t „tett meg” dél felé, ezért a fafajok spontán vándorlása már nem elégséges, az embernek kell azt elősegíteni. Egyebek közt a változást jobban toleráló genotípusú szaporítóanyag, ellenállóbb őshonos fafajok, valamint a klímaváltozás hatásait mérsékelni képes erdőművelési módszerek megválasztásával. A klímazónák ugyanakkor olyan mértékben tolódnak el, hogy bizonyos esetekben az őshonos fajok sem jelentenek megoldást, és – mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatokat követően – idegenhonos szárazságtűrő fajok telepítése is szóba jöhet.
Az osztályülésen egyetértés volt abban, hogy nem szabad magukra hagyni az erdőket, bármennyire is ezt sugallják zöld szervezetek, az erdészeti szakmának mindent meg kell tennie az erdőket ért káros hatások kivédése érdekében. Aktív beavatkozás szükséges, és nem rezervátumszemlélet. Mindemellett az erdő – az agrárerdészet részeként –, mint klíma- és talajvédelmi beruházás, a mezőgazdaság egyik lehetséges kitörési pontja is lehet, mely a gazdák számára járulékos pozitív hozadékként például faanyagot és gyümölcsöt is biztosít.
Ehhez kapcsolódóan, dr. Bleier Norbert országos osztályelnöktől megtudtuk, hogy az ülésen szó esett még a SOE ERTI erdőtelepítések szakmaiságát segítő döntéstámogató rendszeréről, mely várhatóan a jövő évtől kötelezően használandó lesz, és jelentős segítséget nyújt a közép- és hosszú távú erdészeti tervezésben.
Téma volt emellett a Közös Agrárpolitika, melynek magyar Stratégiai Terve kiemelten támogatja az erdőgazdálkodás fejlesztését; a szakterületi pályázati kiírásokat az elsők közt fogja megjelentetni az Agrárminisztérium. A NAK tájékoztatási szolgáltatása keretében ennek kapcsán is rendszeresen, országszerte tájékoztatja majd az erdőgazdálkodókat, illetve olyan gyakorlatorientált, terepi rendezvényeket, bemutatókat tart, ahol a szakemberek közvetlenül nyerhetnek betekintést a legújabb kutatási eredményekbe, korszerű technológiákba.
Luzsi József azzal zárta az osztályülést, hogy tennivaló van bőven, a NAK az előttünk álló időszakban is mindent megtesz tagjai boldogulása érdekében, legyen szó alkalmazkodó erdőgazdálkodásról, fenntartható vadgazdálkodásról, vagy éppen az utolsó forintig megtérítendő vadkárról.
forrás: NAK
