FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fából épített szélturbina

Megkezdte működését Svédországban a világ első teljes méretű, 105 méter magas, fából készült szélturbinája, amelynek tornyát a Modvion építette.

A Skara régióban található 105 méter magas torony a Modvion első kereskedelmi célú szélturbina-tornya, és a vállalat 2020-ban bemutatott kisebb, 30 méter magas demonstrációs projektjének folytatása.

Míg a rotorlapátok és a generátor egységek hagyományos anyagokból készültek, a torony rétegelt furnérfából (LVL) készült, amely egy olyan, vékony, egymáshoz ragasztott furnércsíkokból álló fafajta, amelyet gyakran használnak gerendákhoz és teherhordó épületszerkezetekhez.

A vállalat szerint ez a fafajta nemcsak elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a forgó turbina erőhatásainak, hanem a jelenleg használt acélnál sokkal fenntarthatóbb környezetvédelmi szempontból is.

Bár a szélenergia fontos szerepet játszik a világ zöld, megújuló energiával való ellátásában, az építésük során – részben az acéltornyok miatt – még mindig bőséges szén-dioxid-kibocsátás keletkezik.

A Modvion leírása szerint a fából készült tornyai több mint 100 százalékkal csökkentik a szélturbinák építéséből származó szén-dioxid-kibocsátást, ami a kevesebb kibocsátást igénylő gyártási folyamat és a fák által biztosított szén-dioxid-tárolás kombinációjának köszönhető.

“A tornyaink, csak a gyártásuk során 90 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátást okoznak, mint egy acéltorony, amely ugyanazt a munkát végzi – mondta Maria-Lina Hedlund, a Modvion pénzügyi vezetője a Dezeen-nek – És aztán ha hozzáadjuk a szénmegkötést, akkor tulajdonképpen mínuszban – tehát szén-dioxid-nyelőként – végzünk. Ez nagyszerű, ha el akarjuk érni a nettó nulla energiatermelést, márpedig erre szükségünk van.”

Fotó a fahenger belsejéről, a közepén felfelé vezető létrával.

Hedlund, aki egyben mérnök is, az LVL-t úgy írja le, hogy szerkezete “a szénszálakhoz hasonló”, mindössze három milliméter vastagságú furnércsíkok szendvicsszerűen vannak egymáshoz ragasztva, ami nagy szilárdság/súly arányt biztosít.

Ez a könnyűség előnyös, mivel csökkenti az összességében szükséges anyagmennyiséget. Nehéz anyag esetén “rossz tervezési spirál” keletkezik, mondja Hedlund, mivel maga a torony súlya növeli a terhelést, amelyet el kell viselnie.

És míg néhány LVL esetében az összes furnércsík ugyanabba az irányba néz, a Modvion a “saját receptjét” használja, amely meghatározza a szálak irányát, ami még tovább javítja az anyag teljesítményét.

Három ember munkaruhában egy befejezetlen fa torony tetején.
A turbinatorony a svéd Modvion cég által eddig épített legmagasabb torony. Fotó: Paul Wennerholm

A gyártási folyamat során a sík falemezeket megrendelésre készítik egy szabványos LVL-üzemben, majd a Modvion gyárába szállítják. Ott nagyobb modulokká ragasztják össze őket, majd egy laminálásnak nevezett lépésben lekerekített formára hajlítják, majd nagyon pontosan megmunkálják őket a forma finomhangolásához.

“A faiparban általában centiméteres tűréshatárokkal találkozunk, míg mi a milliméter alatti skálán mozgunk” – mondta Hedlund.

Az LVL-építés moduláris jellege megoldja a Modvion által az acéllal kapcsolatban megfigyelt másik problémát: mivel a turbinák egyre nagyobbak lesznek, hogy nagyobb teljesítményt adjanak, lehetetlenné válik az acéltornyok helyszíni szállítása.

A tornyokat alapvetően nagy hengerek formájában építik, és teherautóval szállítják, de a legmagasabb tornyokhoz szükséges alapátmérő egyre magasabb. Ezek mérete már nagyobb, mint amit egyes hidak és utak lehetővé tesznek.

The timber is laminated into modules at Modvion’s factoryEgy gyárban készülő, ívelt rétegelt furnérfából készült óriásmodulról készült fotó.
A Modvion gyárában a fűrészárut modulokká formálják.

“Most érünk el egy olyan ponthoz, amin már nem lehet egyszerűen átjutni – mondta Hedlund – a szélenergia-iparban át fogunk térni a moduláris építésre, mert ez a módja annak, hogy eljussanak a telepítésük helyszínére. És az egyik nagy előnye annak, hogy olyan anyagból építkezünk, mint mi, az, hogy természetesen modulárisan épül.”

Bár az acélt is lehetne modulárisan építeni, a helyszínen ragasztó helyett csavarokra lenne szükség az összeillesztéshez, ami Hedlund szerint hátrány.

“A csavarok nem túl szépek, ha ennyi dinamikus terhelés van, mert idővel meglazulnak – mondta – tehát először is a helyükre kell tenni őket, ami rengeteg munkát jelent, majd az élettartamuk során szervizelni is kell őket.”

A modulokat a helyszínen szerelték össze és ragasztották össze.

A Skara turbina teljesítménye két megawatt, ami a turbina által ideális körülmények között elérhető maximális teljesítményt jelenti. Ez valamivel alacsonyabb, mint az Európában épített új turbinák átlagos teljesítménye.

Kívülről a torony vastag fehér bevonatot kapott, amely az acélhoz hasonlóvá teszi, a rotorlapátok és a generátorfej pedig – amelyeket nem a Modvion szállított – hagyományos anyagokból, például üvegszálból készültek. Ez azonban a jövőben megváltozhat, mivel egy másik vállalat, a Voodin Blades a fából készült lapátok technológiáján dolgozik.

A Modviont 2016-ban alapították az egyetemista David Olivegren és Otto Lundman. Bár jelenleg a szélturbinákra összpontosít, tágabb értelemben a fából készült technológiával foglalkozik, és Hedlund a Dezeen-nek elmondta, hogy a csapat úgy véli, hogy “a világ legerősebb fából készült építőanyaggal rendelkező ízületével” rendelkezik, amelyet más célokra is fel lehetne használni.

A szélenergia egy másik nemrégiben elért mérföldköve egy szélerőműves teherhajó volt, amelyet két 37,5 méter magas vitorlával szereltek fel utólag.

szerk/ford: Tóth János, forrás: dezeen / Modvion

Előző cikk

Famodifikációs kutatás Sopronban

Következő cikk

Erdészeti szakcikk-pályázat




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version