Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.
Korunk legsúlyosabb társadalmi konfliktusai ott bontakoznak ki, ahol a klímaválság és a szociális krízis találkozik.
Ilyen terület az energiaszegénység és a mobilitási szegénység. Az elkerülhetetlen energetikai átállás, a fosszilis energiahordozók kivezetésének költségei aránytalanul nagymértékben sújtják azokat, akik jövedelmük jelentős részét eleve ilyen típusú kiadások fedezésére fordítják, vagy nem is képesek megfizetni az energiaszolgáltatások árát, azaz energiaszegénységben élnek.
Magyarországon különösen súlyos a helyzet, hiszen az energiaszegénység több mint egymillió embert érint. Ehhez hasonló a mobilitási vagy közlekedési szegénység, ami azt jelenti, hogy a munkába vagy iskolába járáshoz, illetve az alapvető szolgáltatások igénybevételéhez szükséges közlekedési lehetőségek vagy nem állnak rendelkezésre, megfizethetetlenek, vagy aránytalanul nagy ráfordítást igényelnek a háztartásoktól.
Az Európai Unió zöld átállást célzó Green Deal-je részeként ezért külön, az uniós szén-dioxid-kvótabevételekből finanszírozott programot, egy Szociális Klímaalapot hozott létre, amelynek központi célja, hogy segítséget nyújtson ezeken a területeken. A Szociális Klímaalap célzott finanszírozást tud biztosítani a tagállamok számára a leginkább érintett kiszolgáltatott csoportok, háztartások támogatására. Magyarország a Szociális Klímaalapból több mint 2,8 milliárd euróra (jelenlegi árfolyamon körülbelül 1090 milliárd forintra) tarthat igényt, amelyet 2026 és 2032 között lehet elkölteni.
Az Európai Unió Szociális Klímaalapja egyedülálló lehetőséget nyújt hazánknak arra, hogy fellépjünk az energia- és mobilitási szegénységgel szemben, de létfontosságú, hogy a beérkező támogatásokat ne ugyanaz az Orbán-közeli oligarcharéteg fölözze le, amely az eddigi uniós támogatásokat kisajátította, és ne politikai haszonszerzésre, hanem az igazságos és méltányos zöld átállás finanszírozására fordítsuk. A rendelkezésre álló hatalmas összeg elköltésének megfelelő módjáról ezért nyilvános szakmai és társadalmi vitát tartunk szükségesnek.
A Megújuló Magyarországért Alapítvány keretében elkészítettünk egy javaslatcsomagot, amely a Szociális Klímaalap forrásainak rászorultsági elvű, de egyben a klímaátmenetet is elősegítő, az igazságos zöld átállást célzó lehetséges módját tartalmazza.
A javaslat innen letölthető: Zöld jövedelemmel az igazságos klímaátállásért! MMAA [567 KB pdf]
Ehhez nem csupán a Szociális Klímaalapban rendelkezésre álló közel 1100 milliárd forintot javasoljuk mozgósítani, hanem a hazai helyzet súlyosságát is szem előtt tartva az Unió által megkövetelt minimálisan plusz 25 százaléknyi önrésznél több, minden EU-s forinthoz még egy forintnyi magyar költségvetési támogatást biztosító, összességében több mint 2100 milliárdos programra teszünk javaslatot a 2026–2032 közötti időszakra.
A javaslatcsomag 4 fő elemből áll:
1. épületfelújítás és -korszerűsítés;
2. a szilárd tüzelőanyagot használó, energiaszegény, elavult fűtésrendszerű háztartások fűtés-korszerűsítésének támogatása;
3. iskolabuszprogram;
4. Zöld Jövedelem.
Az épületenergetikai program mögött meghúzódó megfontolás az, hogy
az energiaszegénység egyik legfőbb oka, hogy az eleve alacsony jövedelmű háztartások energiapazarló, korszerűtlen épületekben végső soron az utcát fűtik.
Ezért létfontosságú, hogy jól szigetelt, modern technológiájú épületeink és korszerű, klímabarát fűtésrendszereink legyenek, és ehhez hozzásegítsük azokat az alacsony jövedelmű háztartásokat is, amelyek saját erőből nem képesek az energiahatékonysági beruházásokba befektetni, így az energiaszegénységi csapdában rekednek. Javaslatcsomagunk erre a célra 900 milliárd forintot tartalmaz, azaz az amúgy is meglévő uniós épületenergetikai támogatásokon felül további évi több mint 100 milliárd forint kifejezetten szociálisan célzott energiahatékonysági támogatást irányoztunk elő.
A feltételrendszer alapján a támogatások döntő többségét a mediánjövedelem alatti, energiaszegénységgel jellemezhető háztartásokra koncentráljuk, de kisebb arányban a valamivel jobb helyzetű (a mediánjövedelmet maximum 20 százalékkal meghaladó), ám az energiaszegénységgel vagy mobilitási szegénységgel érintett háztartások számára is elérhetővé tesszük.
A szilárd fűtőanyagokat használó háztartások célzott támogatását az indokolja, hogy ezek jellemzően
a legszegényebb családok, amelyeket még – a minden szakmai szempontból megkérdőjelezhető – „rezsicsökkentési” politika sem éri el,
egyszerűen azért, mert nem a támogatott fűtőanyagtípusokat használják. Az itt javasolt 200 milliárd forintnyi támogatás ráadásul nem csupán az energiaszegénység csökkentését segíti elő, de a Magyarországon drámai levegőszennyezési helyzet érdemi javítását is eredményezi, ha a rossz fűtőberendezésekben nem megfelelő tűzifával vagy egyenesen hulladékkal fűtő háztartásokat hozzásegítjük a korszerűbb és fenntarthatóbb fűtési módokra való átállásra.
A mobilitási szegénység egyik különösen romboló hatása, hogy az iskolás korú gyermekek csak nagy nehézségek árán jutnak el az iskolájukba, vagy egyszerűen kimaradnak, különösen a felsőbb szintű oktatásból. Az iskolabuszprogram ezért iskolabuszok vásárlásához – és tekintettel az önkormányzatok helyzetére, üzemeltetéséhez is – nyújtana forrásokat a településeknek 120 milliárd forintos keretösszeggel.
A csomag negyedik eleme a Zöld Jövedelem, azaz egy közvetlen támogatás azoknak, akik tényleg rászorulnak!
A hazai uniós források történetében most először lehetővé válik, hogy közvetlenül azok kapjanak az uniós pénzekből a saját zsebükbe, akiknek azt valójában szánták. Nincs politikai közvetítő, nincs lefölözés, lenyúlás!
A Zöld Jövedelem közvetlen anyagi segítséget nyújtana az energia-, illetve a mobilitási szegénységgel érintetteknek annak érdekében, hogy energia- és közlekedési költségeik növekedését ellensúlyozzuk. A mobilitási szegénységgel érintett családok szociális helyzetüktől függően háztartásonként 20–40 ezer forint Zöld Jövedelem-támogatásra tarthatnak igényt havonta, az energiaszegénységben élők pedig 9–18 ezer forint havi támogatást kapnának.
Egy mindkét típusú szegénység által érintett, halmozottan hátrányos helyzetű háztartás (például energia- és mobilitási szegénységben élő, gyerekét egyedül nevelő édesanya) akár 68 ezer forint Zöld Jövedelemmel is kalkulálhat. A programra a 2026–2032 közötti időszakban 950 milliárd forintot allokáltunk. Mivel az épületfelújítási támogatások és a Zöld Jövedelem kedvezményezettjei nagymértékben fedik egymást, az épületfelújítások előrehaladásával a Zöld Jövedelemre jogosult háztartások folyamatos csökkenésével számolunk. Mindez teljes mértékben összhangban van az EU Szociális Klímaalapjának eredeti céljaival.
Bízunk abban, hogy javaslatcsomagunk alapul szolgálhat egy olyan gyümölcsöző társadalmi vitához, amely megakadályozza, hogy a Szociális Klímaalap forrásai – amint azt már sokszor láttuk – pusztán egy kivételezett üzleti kör tagjait gazdagítsák, és helyette az alap forrásai valóban a rászorulókat segítsék, és a közjót szolgálhassák Magyarországon is.
szerzők:
Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője
Kis Miklós újságíró, tanácsadó és elemző
forrás: greenfo
