A környezetvédelmi világnap (június 5.) alkalmából megkérdeztünk néhány ismert személyiséget, mit tanácsolnának annak, aki szeretne jobban odafigyelni a környezetvédelemre.
Jóba Kati, állatgondozó és szakvezető a Budakeszi Vadasparkban:
“Ne használjunk lufit! De legalábbis kültéren ne, csak beltéren. A kint használt lufik nagy része héliumos, így könnyen felszáll, és ellenőrizhetetlen, hogy hol ér földet. Mint műanyag, lassan bomlik le (a lebomlónak mondott is), így környezetszennyező. Mivel kicsi darabokra tud szakadni, összekeveredhet állatok táplálékával (pl. fűvel együtt megeszi egy növényevő) és emésztési problémákat okozhat (ezért is tilos pl. az állatkertekbe, vadasparkokba lufit vinni, illetve mert a kidurranása megijesztheti az állatokat). De a lufi kötözőanyagába is beleakadhat bármilyen állat. A madár akár fészket is megpróbálhatnak építeni belőle, így a fiókák belegabalyodhatnak és elpusztulhatnak. A vízbe kerülve szintén szennyező, vízparti madarak, teknősök és más vízi állatok ételnek nézhetik a maradványait, és ha lenyelik, eltömítheti az emésztőrendszerüket, így gyakorlatilag éhen halhatnak. De balesetveszélyes is lehet például az autópályán földre érkező, máshol elengedett lufi. Beltéren is csak a rendezvény után leengedve és a hulladékgyűjtőbe kidobva lehet felelősen lufit használni, de jobb alternatíva helyette a papírszerpentin. Szintén vidám, színes, de lebomlik, sőt, jól feltekerve még újra is használható. Kültéren pedig, nagyobb eseménynél, pl. ballagás, születésnap, esküvő, inkább egy fát ültessünk – sokkal szebb, tartósabb és természetbarátabb megoldás.
A kirándulás közben elfogyasztott étel, ital csomagolóanyagát vigyük haza magunkkal, az erdőben látott növényeket, állatokat pedig hagyjuk az erdőben, ők ott élnek, az a természetes közegük, kiszakítva onnan az esetek nagy részében nem maradnak meg – az emléküket és a fényképüket vigyük csak magunkkal, így tudunk vigyázni rájuk. Kutyát pedig csak pórázzal vigyünk kirándulni, hogy ő se tehessen kárt bennük.”
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója:
“Ami nagyon adja magát, az az étkezés: hogy mit eszek, mennyit eszek, honnan származik az étel. Ennek van biodiverzitás-vonatkozása is, mert ugye a mezőgazdaság a legnagyobb riválisa az élőhelyeknek, szóval nagyon számít, hogy mi kerül a tányérra. A másik, hogy nem kell minden frincfrancot megvenni. Sajnos a vásárlás, mint boldogságtényező, nagyon belénk ivódott, folyamatosan ömlenek ránk a személyre szabott reklámok az interneten, de nagyon jól el lehet engedni ezt a tevékenységet. Mindkét dolog olyan, amiben pici odafigyeléssel, fokozatossággal nagyot lehet lépni, ráadásul mindkettő jót tesz az embernek testileg, lelkileg egyaránt.”
Till Anilla tartalomgyártó fenntarthatóság, utazás, természetjárás, bolygóegészség témákban:
“Érdeklődj és tanulj róla – szerintem ez a legfontosabb dolog, amit tehetsz a bolygóegészségért. Mindenkinek más a szívügye: van, akit az erdők jóléte érdekel, van, akit az egészséges és fenntartható étkezés, van, akit a tiszta levegő a városban. Ezerféle módon tehet az ember a bolygóért, és nincs olyan tevékenység, ami fekete-fehéren csak jó vagy csak rossz lenne. Ezért azt javaslom, járj nyitott szemmel, és amikor legközelebb szembe jön veled egy érdekes cím, kattints rá, nézd meg, olvasd el. Így tudod a saját látásmódod tágítani és megtalálni azt, ami igazán érdekel téged a környezettudatosságon belül.”
forrás: Turista Magazin
