Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.
A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.
Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.
A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.
Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.
Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége.
A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
(FATÁJ kiegészítés: Az Európai Zöld Megállapodás részeként az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája vállalja, hogy 2030-ig legalább 3 milliárd további fát ültet az EU-ban az ökológiai elvek teljes tiszteletben tartásával. Ez növelné az EU erdőterületét és ellenálló képességét, fokozná a biológiai sokféleséget, valamint segítené az éghajlatváltozás enyhítését és az ahhoz való alkalmazkodást.
2021. december 9-én az Európai Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA) közösen közzétett egy adatgyűjtő eszközt – MapMyTree -, amellyel minden szervezet csatlakozhat ahhoz a vállaláshoz, hogy 2030-ig további hárommilliárd fát ültetnek, regisztrálhatják és feltérképezhetik ültetett fáikat, hogy az uniós célt elérő fákat összeszámolják.
A friss közleményből még nem egyértelmű, hogy újabb 3 milliárd fa ültetése a cél, vagy ez a korábbi elképzelés ismételt bejelentése.)
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.
A Bizottság 2033-ig felülvizsgálja a rendelet alkalmazását és a mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazatra gyakorolt hatásait, valamint a rendelet szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait.
forrás: MTI / Szabad Európa / EU Council
A szavazás hátteréhez:
Hivatali visszaéléssel vádolják az osztrák zöldminisztert, szavazatával kapott zöld utat a sokat bírált uniós törvény
Szűk többséggel elfogadták az uniós országok miniszterei a vitatott természet-helyreállítási törvényt. Ausztriában belpolitikai botrányhoz vezetett a zöldpárti környezetvédelmi miniszter magánakciója, ami sorsdöntő volt a szavazáson.
