Az erdők regenerálódását vizsgálva a tudósok meglepő felfedezést tettek: tüzekből származó füstnek hűtő hatása van, ami segítheti a magoncok túlélését.
Az Oregon Állami egyetem Erdészeti Főiskolájának kutatója, Amanda Brackett eredetileg az erdők nyári lombkorona-takaróját vizsgálta, hogy megállapíthassa, hogyan hat ez a talajközeli hőmérsékletekre. Arra voltak kíváncsiak, hogyan hatnak a nyári hőhullámok az erdő lombkoronájára, és ezáltal a talaj közeli hőmérsékletre. A vizsgált időszakban a területen a környékbeli erdőtüzek miatt füst is volt. A tudósok a magoncok már korábban laboratóriumban megállapított hőstresszre adott reakcióit használták. Ebből állapították meg, hogyan fejlődnek a tűlevelű csemeték és csírázó magok a lombkorona különböző állapotai alatt – számol be a ScienceDaily.
„A fák regenerálódása az erdő ellenálló képességének és ökológiai állapotának egy fontos jelzője. A fiatal magoncok különösen érzékenyek a hőstresszre”
– mutatott rá Brackett. Az eredményeik alapján a lombkorona képes ellensúlyozni valamelyest a hőstresszt. Az extrém hőmérséklet és a klímaváltozás azonban igen jelentős kihívást jelent. Az erdőtüzek füstje pedig meglepő módon még hasznos lehet.
Brackett és kollégái, Chris Still és Klaus Puettman kidolgoztak egy mérőszámot, az úgynevezett stresszfok órákat. Ezzel mérni lehet azt a magas hőmérsékletet és annak időtartamát, mely már akadályozza a fák regenerálósását.
2021 nyarán a tudósok a nyugat-oregoni Willamette Nemzeti Erdőben, a felső Blue River vízgyűjtőjén, 11 különböző, nemrég ritkított, 50 éves duglászfenyő állományt vizsgáltak. A déli fekvésű lejtőkön 2 centiméteres magasságban mérték a levegő hőmérsékletét. A vizsgált területet 2021 augusztusában két jelentős erdőtűz füstje is éreztette hatását (ezeket Middle Fork Complex és Washington Ponds névre keresztelték).
Az erdő felújulására a hőmérséklet jelentős hatással van
A terület topográfiájának figyelembevételével azt találták, hogy a lombkorona minden 10 százalékos növekedése esetén a 2 centiméteres magasságban mért maximális hőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal alacsonyabb volt.
A tűlevelűek regenerálódásához szükséges stresszküszöböt meghaladó hőmérséklet esélye negyedével csökkent, és az összes stresszfokóra 40 százalékkal volt kevesebb.
„Ezek a csökkenések elég jelentősek ahhoz, hogy a fák regenerálódásánál figyelembe vegyük” – mondta Brackett. „A 2021 júniusában a csendes-óceáni északnyugati hőkupola (angolul heat dome, olyan időjárási jelenség, amikor az atmoszférában úgy reked meg a forró levegő, mint egy sapka alatt, és nem tud légmozgás kialakulni) során gyűjtött adatok azonban azt jelzik, hogy a különböző klímaváltozási forgatókönyvek és hőhullámok előfordulása esetén a hőmérséklet a lombkorona méretétől függetlenül kedvezőtlen lesz a regeneráció számára.”
A hőkupola jelenség kialakulása során a talajfelszín közelében a legmagasabb hőmérséklet, amelyet a tudósok regisztráltak, 57,4 Celsius-fok volt.
Hogyan segít a füst az extrém hőhullámok alatt?
A füst hatása a maximális és az átlagos felszínközeli hőmérsékletre hasonló volt, mint a lombkorona 15 százalékos növekedése által okozott hőmérséklet csökkenés, mondta Brackett.
Az eredmény összhangban van azzal a gondolattal, hogy az erdőtüzet természetes események. Bár a füst számos problémát okozhat, azonban ökológiai előnyei is vannak.
„A füst elnyeli és szétszórja a beérkező napsugárzást, csökkentve ezzel az erdő talaját érő sugárzás mennyiségét. Ilyen mértékű hatásra azonban nem számítottunk.”
– mondta. Ez az extra hűsítő hatás életmentő lehet. Különösen olyan szélsőséges hőség idején, amikor a lombkorona és a domborzat nem nyújt elég védelmet.
A fák felújulása kritikus szerepet játszik az egészséges, többkorú erdők változatos szerkezetének kialakításában. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy erdők kezelésél figyelembe kell venni a fiatal csemetékre ható környezeti tényezőket is.
„Az erdőgazdálkodóknak meg kell érteniük, hogy a mikroklíma hogyan változik a lombkorona kondíciójának függvényében” – mondta Brackett. „Tekintettel az éghajlati előrejelzésekre, a tudósoknak és az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereknek keresniük kell a lehetőségeket az egyes fák és az erdők ellenálló képességének növelésére a melegebb és szélsőségesebb éghajlattal szemben.
Az erdőtüzek füstje továbbra is hatással lesz az ökoszisztémákra. Bár dokumentáltunk egy nem várt előnyt, további munkára van szükség az egyéb lehetséges hatások feltárásához.”
forrás: MagyarMezőgazdaság
